Farid szívbéli változása. A Fiatalság Erősségéért, 2022. április
Farid szívbéli változása
Minden egy egyszerű, SMS-ben küldött meghívással kezdődött.
Amikor Farid 14 éves volt, úgy gondolta, tudja, mit akar az élettől, és a vallás nem szerepelt a tervei között. Elmondta a családjának, hogy nem akar semmilyen gyülekezetbe járni.
Teljes életet élt a hondurasi San Pedro Sula gyönyörű városában. Kedvenc időtöltései közé tartozott a zene, a tánc, a foci, a röplabda, az úszás és a túrázás. Ideje nagy részét filozófiai könyvek olvasásával és a barátaival töltötte. Farid orvosi pályafutásra készült, és egyszerűen csak élvezni akarta az életet.
Farid az elmondása szerint egy önző 14 éves fiú volt – csakis magára gondolt. „Nem törődtem a családommal és a szükségleteikkel – idézi fel. – Sokat veszekedtem az unokatestvéremmel.”
Aztán egy vasárnap Farid élete váratlan fordulatot vett. Miközben otthon unatkozott, barátja, Isaías, írt neki egy SMS-t, amelyben megkérdezte, hogy volna-e kedve elmenni vele a gyülekezetébe. Ez volt az első alkalom, amikor Farid ellátogatott Az Utolsó Napi Szentek Jézus Krisztus Egyházába. Aztán Isaías meghívta az ifjúsági hitoktatásra, amely nagyon tetszett neki.
„Valami azt súgta a lelkemben, hogy a megfelelő helyen vagyok, a megfelelő emberekkel és a megfelelő egyházban” – emlékszik vissza Farid.
Nem sokkal azután, hogy először járt az ifjúsági hitoktatáson, Farid csatlakozott az egyházhoz. Röviddel ezután pedig váratlan változásokra figyelt fel önmagán.
Az önzéstől az önzetlenségig
Farid szerint: „Egy éretlen, csupán lázadni akaró 14 éves fiúból örökkévaló kilátásokkal rendelkező fiatal férfivá váltam. Ezt a családom is észrevette.”
Farid felhagyott az unokatestvérével való civakodással. Ehelyett most már annak a lehetőségeit keresi, hogy szolgálhassa őt, például ebédet készít neki, kitakarítja a szobáját, vagy megkérdezi, hogy segíthet-e neki. Azonban az életében bekövetkezett pozitív változások ellenére néhány családtagja eleinte dühösen fogadta, amikor csatlakozott az egyházhoz.
„Soha nem hagytam, hogy a megjegyzéseik befolyásolják az egyházról alkotott véleményemet – meséli Farid. – Nagyon hálás vagyok azért, hogy a hitem soha nem múlt el. Ehelyett egyre inkább erősödött. A családom most már elfogadja a hitelveimet, mert látták a példámat és azt, ahogyan megváltoztam.”
Farid családjában egyéb nagy változások is történtek. Édesanyja jelenleg a misszionáriusoktól tanul, és szeretne megkeresztelkedni!
„Mennyei Atya azt ígéri nekünk, hogy ha erőfeszítést teszünk, áldásban részesülünk – mondja Farid. – Ám Ő a saját időzítése szerint cselekszik. Majdnem négy évbe telt, mire a családom egyik tagja meg akart keresztelkedni. Számomra ez nem volt könnyű. Megkísértett a gondolat, hogy az egyház hamis. Amikor azonban az egyház hitelességéről kérdeztem Mennyei Atyát, bizonyságot kaptam, ami megerősít engem.”
Örökkévaló családok
Farid elmondása szerint az egyházhoz való csatlakozása óta a legnagyobb kapott áldás annak a tudata, hogy a családok örökké együtt lehetnek. Egy évvel azután, hogy Farid belépett az egyházba, elhunyt a nagyapja. „Nagyon szerettem őt – mondja Farid. – Ő volt az egyik legnagyobb példaképem. Komoly bizonytalanságot éreztem azzal kapcsolatban, hogy hová fog kerülni a következő életében.”
A gyülekezetben az egyik barátja beszélt neki a szabadítás tervéről, és arról, hogyan tudná elvégezni a templomi munkát a nagyapja számára. Farid nekilátott a családtörténeti munkának, elment a templomba, és megkeresztelkedett a nagyapjáért.
„Hiszek abban, hogy amikor meghalok és átlépek a fátyolon, ő várni fog rám – szögezi le Farid. – Az Úr munkája nem ér véget ebben az életben. Most már tudom, hogy ha a nagyszüleim vagy a szüleim meghalnak, lehetőségünk van újra látni egymást az eljövendő életben. Örökkévaló család leszünk.”
Mindvégig kitartani
Hondurasban sok fiatal szembesül a kábítószer és az utcai bandák jelentette kihívásokkal. Farid abból merít erőt, hogy az Isten parancsolatai betartásából származó áldásokra gondol. Ha ezekre az áldásokra összpontosít, könnyebben helyt tud állni.
„Az ifjúsági hitoktatáson azt tanultam, hogy az életben mindent az örökkévalóság szemszögéből szemléljek – vallja. – Ez megváltoztatta az életemet. Most arra gondolok, hogy milyen előnyökkel jár majd az életemben a teljes idejű missziós szolgálat. Tudom, hogy ha érdemes maradok, akkor megannyi áldásban lesz részem. A leendő gyermekeimre gondolok. Tudni fogják, hogy az apjuk misszionárius volt, és amikor missziós szolgálatra kérem őket, akkor az én példámra hagyatkozhatnak.”
Farid azt szeretné, ha más fiatalok is kitartanának a hitükben. Számukra ezt üzeni:
„Kitartóan próbálkozzatok, kérjétek a Mennyei Atyát, hogy töltsön el benneteket hittel és erővel, hogy soha ne adjátok fel. A bizonyságotokat ne tartsátok meg csak saját magatoknak. Mindig osszátok meg valakivel: egy baráttal, egy szomszéddal, egy unokatestvérrel – bárkivel –, és meglátjátok majd, hogy mások is elkezdenek érdeklődni az egyház iránt. Velem is ez történt. Mennyei Atya minyegyikünkkel eltérően cselekszik. Soha ne adjátok fel! Tartsatok ki mindvégig, és Mennyei Atya a kellő időben megjutalmaz benneteket.”