Sort sorra

A szenvedő Szabadító

Több száz évvel Jézus Krisztus eljövetele előtt Ésaiás előre látta Jézus bűneinkért való szenvedését.

Ésaiás 53:3–5

3. Útált és az emberektől elhagyott volt, fájdalmak férfia és betegség ismerője! mint a ki elől orczánkat elrejtjük, útált volt; és nem gondoltunk vele.

4. Pedig betegséginket ő viselte, és fájdalmainkat hordozá, és mi azt hittük, hogy ostoroztatik, verettetik és kínoztatik Istentől!

5. És ő megsebesíttetett bűneinkért, megrontatott a mi vétkeinkért, békességünknek büntetése rajta van, és az ő sebeivel gyógyulánk meg.

Útált és az emberektől elhagyott volt

Amikor Jézus Krisztus eljött közénk, néhányan hittek Őbenne, de a legtöbben nem. Lenézték, és sokan gyűlölték is Őt. Végül az emberek úgy döntöttek, hogy megkínoztatják és megöletik Őt. (Lásd 1 Nefi 19:9.)

betegséginket ő viselte

Jézus Krisztus magára vette minden fájdalmunkat, betegségünket és gyengeségünket. Azért tette ezt, hogy irgalommal legyen irántunk, és hogy megtudja, miként segíthet nekünk. (Lásd Alma 7:11–13.)

megsebesíttetett bűneinkért

Jézus Krisztus szenvedett a bűneinkért. Azért tette ezt, hogy bűnbocsánatot nyerhessünk, ha bűnbánatot tartunk. (Lásd Tan és szövetségek 18:11; 19:15–19.)

az ő sebeivel gyógyulánk meg

Az Ő sebei igazi sebek. Ezek jelképezik mindazt a szenvedést, amelyet értünk elviselt, ideértve a vére ontását és a halálát is. Mivel Jézus Krisztus szenvedett értünk, újra éppé tétethetünk. Áldozata lehetővé teszi, hogy bűneink megbocsátást nyerjenek. Amikor bűnbánatot tartunk és igyekszünk betartani a szövetségeinket, Ő meggyógyít és megváltoztat minket. (Lásd Móziás 3:7–11; Hittételek 1:3).