Ragaszkodni az igazsághoz. A Fiatalság Erősségéért, 2023. júl.
Ragaszkodni az igazsághoz
Illusztrálta: Ben Simonsen
Amikor először láttam egyházi épületet, azt hittem, hogy egy kórház. Olyan tiszta és csendes volt. Azonnal beleszerettem Jézus Krisztus evangéliumába, amikor részt vettem az istentiszteleten.
A misszionárius nővérek elkezdtek tanítani engem, én pedig úgy döntöttem, megkeresztelkedem. Csodálatos nap volt!
A szomszédom – aki egy visszatért misszionárius – ismertette meg velem az evangéliumot. Egy vasárnap reggel felhívott, és megkért, hogy menjek el az istentiszteletre vele és a családjával. Édesanyám először azt mondta, hogy nem mehetek velük, mert nincs pénzünk buszjegyre. Amikor ezt elmondtam a szomszédomnak, azt felelte, hogy majd ő elvisz, és így édesanyám elengedett.
Még akkor is, amikor egyedül vagyunk
Miután megkeresztelkedtem, sok nehézségem adódott a családommal. Néha azt szerették volna, hogy vasárnap maradjak otthon, én viszont úgy döntöttem, hogy inkább elmegyek istentiszteletre. Legtöbbször nehéz volt a szövetség ösvényén maradnom.
Néhány családtagom ellenzi az egyházat, és azt mondják, helytelen döntést hoztam, amikor csatlakoztam. Amikor erről beszélnek nekem, e szavak jutnak eszembe: „Tudom, hogy Mennyei Atya és Jézus Krisztus él. Tudom, hogy az egyház igaz.” Ezek a gondolatok segítettek nekem ragaszkodni az igazsághoz.
A cselekedeteink megérinthetik mások életét
Amikor nehezemre esett rájönni, hogyan fizessem be a tizedet, a szomszédom megmutatta. Most, amikor édesanyám zsebpénzt ad nekem, mindig befizetem a tizedemet. A családommal már megtapasztaltuk az ebből származó áldásokat. Sőt, a családtagjaim elkezdtek nekem a saját pénzükből adni, hogy fizessem be tizednek! Ez nagy meglepetés volt.
Többnyire egyedül járok istentiszteletre, de néha édesanyám is velem tart. Édesanyám úgy döntött, hogy többet tanul az evangéliumról. Bár még nem keresztelkedett meg, azt mondja, hogy az evangéliumban nagy boldogság van.
Az ima és a hit megváltoztatja a szíveket
Láttam az Úr kezét a családom életében, amikor értük imádkozom, és arra kérek másokat, hogy imádkozzanak értük a templomban. A családtagjaim támogatóbbá váltak, most pedig arra biztatnak, hogy járjak el az istentiszteletre, és legyek hű ahhoz, aki vagyok.
A nagyapám nemrég hunyt el, és a családtörténeti munka végzése közben rátaláltam a nevére. Megkérdeztem apukámtól, hogy elvégezhetem-e érte a szertartásait a templomban. Azt mondta: „Tedd csak, ha így helyes.”
Igazi öröm és boldogság
A szentírások olvasása és Jézus Krisztus engesztelésének az ismerete örömet, boldogságot, békességet és vigaszt hozott nekem.
Tudom, hogy a Szabadító engesztelő áldozata által újra Mennyei Atyámmal lehetek, és hogy a családom örökre velem lehet, ha egy nap egymáshoz pecsételnek minket a templomban.
A szerző Vanuatuból származik, és a Fidzsi-szigeteken él.