Az erény védelmezői

Elaine S. Dalton

a Fiatal Nők általános elnöke

Már most készüljetek fel, hogy érdemessé váljatok az Úr szent templomaiban rátok váró összes áldás befogadására.

Néha előfordul, hogy szavakkal nem tudjuk kifejezni érzéseinket. Imádkozom azért, hogy a Lélek bizonyságot tegyen a szívetekben mennyei azonosságotokról, és örökkévaló felelősségetekről. Ti vagytok Izráel reménysége. Szerető Mennyei Atyánk kiválasztott és nemes leányai vagytok.

A múlt hónapban lehetőségem volt részt venni egy fiatal nő templomi esküvőjén, akit már születése óta ismerek. Ahogy ott ültem a pecsételő szobában, felnéztem a templom fényeitől csillogó, csodálatos csillárra, eszembe jutott az a nap, amikor először tartottam őt karjaimban. Édesanyja egy kicsi fehér ruhába öltöztette őt, én pedig azt gondoltam, hogy ő a leggyönyörűbb kisbaba, akit valaha is láttam. Most, hogy fiatal nőként belépett az ajtón, újra fehérbe volt öltözve. Sugárzott a boldogságtól. Ahogy megjelent a szobában, teljes szívemből azt kívántam, bárcsak minden fiatal nő láthatná maga előtt ezt a pillanatot, és arra törekedne, hogy a felmagasztosulás áldásaira készülve, mindig érdemes legyen a szent templomi szövetségek és szertartások megkötésére és betartására.

Amikor ez a házaspár letérdelt a szent oltárhoz, a halandó értelmet felülmúló ígéretekben részesültek, melyek megáldják, megerősítik és segítik őket a halandóságban tett utazásuk során. Olyan pillanat volt ez, amikor a világ egy kis időre lecsendesedett körülöttük, a mennyek pedig örvendeztek. Amikor az ifjú pár belenézett a szoba hatalmas tükreibe, a vőlegénytől megkérdezték, mit lát. Ezt mondta: „Mindazokat, akik előttem jártak.” Ezután a házaspár belenézett a szemközti falon lévő tükörbe is, majd a menyasszony könnyes szemmel azt mondta: „Én azokat látom, akik minket követnek majd.” A jövőbeli családját, a saját utódait látta. Tudom, hogy abban a pillanatban újra megértette, milyen fontos hinnünk abban, hogy erkölcsösek és erényesek legyünk. Nincs is csodálatosabb látvány egy olyan házaspárnál, akik megfelelően felkészülve térdelnek együtt a templom oltáránál.

A Fiatal Nőknél eltöltött éveitek a templomra fognak felkészíteni benneteket. Ott majd olyan áldásokat fogtok elnyerni, melyek Isten becses leányaiként megilletnek titeket. Mennyei Atyátok szeret benneteket, és azt akarja, hogy boldogok legyetek. Ez úgy lehetséges, ha hűségesek vagytok, az erény ösvényein jártok¹, és ragaszkodtok szövetségeitekhez².

Fiatal nők, nektek, akik egy olyan világban éltek, ahol az erkölcstelenség egyre növekszik, a gonoszság egyre elfogadottabb, a nőket egyre inkább kihasználják, a szerepek pedig egyre jobban eltorzulnak, óvnotok kell magatokat, családotokat, és mindenkit, akivel csak kapcsolatba kerültök. Az erény védelmezőinek kell lennetek.

Mit jelent az erény védelmezőjének lenni? „Az erény a magas erkölcsi normákra alapozott gondolatok és viselkedés mintája. Magában foglalja az erkölcsösséget és a tisztaságot.”³ És mi is egy védelmező? Egy védelmező olyasvalaki, aki oltalmaz, megvéd, pártfogol.⁴ Így az erény védelmezőiként védeni, oltalmazni fogjátok az erkölcsi tisztaságot, mivel a halandó élet létrehozásához adott hatalom szent és felmagasztalt erő, melyet egészen a házasságkötésetekig védelmeznetek kell. Az erény követelmény ahhoz, hogy a Szentlélek társaságát és útmutatását élvezhessük. Ahhoz, hogy sikeresen végighaladhassatok a világon, ahol éltek, szükségetek lesz erre az irányításra. Az erkölcsösség annak is követelménye, hogy beléphessetek a templomba. Továbbá azért is szükség van rá, hogy érdemesek legyünk a Szabadító jelenlétében állni. Most készültök fel erre az időszakra. A személyes fejlődési program, valamint a Fiatalság erősségéért füzetben lévő normák igen fontosak. Az ezekben a füzetekben található alapelvek szerinti élet megerősít és segít nektek abban, hogy felkészültebbek legyetek a királyságra.⁵

Tavaly nyáron egy csoport fiatal nő a utahi Alpine-ból elhatározta, hogy felkészültebbé válik a királyságra. A templomra való összpontosításuk kifejezéseként elszánták magukat, hogy az egyik pionírhoz, John Roe Moyle-hoz hasonlóan, a Utah-i Draper templomtól elgyalogolnak a 35 kilométerre lévő Salt Lake templomig. Moyle testvér kőfaragó volt, akit Brigham Young próféta hívott el, hogy a Salt Lake templomon dolgozzon. Minden héten 35 kilométert gyalogolt az otthonától a templomig. Egyik feladata az volt, hogy a „Szentség az Úrnak” feliratot belevésse a Salt Lake templom keleti homlokzatába. Nem volt könnyű feladat, és sok akadályt kellett legyőznie. Munka közben egyszer az egyik tehene megrúgta a lábát. Mivel nem gyógyult a sérülése, amputálni kellett a lábát. Ez azonban nem vetett gátat a próféta és a templomon végzett munka iránti elkötelezettségének. Faragott magának egy falábat, majd jó néhány hét után újra megtette a templomhoz vezető 35 kilométeres utat, hogy elvégezhesse a munkát, amire elkötelezte magát. ⁶

A Cedar Hills 6. Egyházközségének fiatal női egy olyan ősért gyalogolták le ugyanezt a távot, aki arra inspirálta őket, hogy mindig legyenek érdemesek a templomba való belépésre. A heti közös tevékenységeken edzettek, séta közben pedig megosztották egymással a templomról tanultakat és az azzal kapcsolatos érzéseiket.

A templomhoz való sétájukat korán reggel egy imával kezdték. Amikor elindultak, lenyűgözött a magabiztosságuk. Jól felkészültek, és ezzel ők is tisztában voltak. Tekintetüket a célra szegezték. Minden egyes általuk megtett lépés benneteket is jelképezett, akik most arra készültök, hogy belépjetek a templomba. A ti személyes edzésetek is a napi személyes imáitokkal, a napi Mormon könyve olvasásával és a Személyes fejlődés programon való munkálkodásotokkal kezdődött.

Miközben e fiatal nők folytatták gyaloglásukat, útközben találkoztak zavaró tényezőkkel, ők azonban a célra összpontosítottak. Néhányan már érezték, hogy kezd felhólyagosodni a talpuk, másoknak pedig a térde remegett, ennek ellenére folytatták útjukat. Ti is mindannyian számos elterelő tényezővel, fájdalommal és akadállyal néztek szembe a templomhoz vezető úton, ti azonban eltökéltek vagytok és tovább haladtok. A fiatal nők által megtett utat vezetőik jelölték ki számukra, akik már gyalog és autóval is végighaladtak azon, hogy meghatározzák gyaloglásuk legegyenesebb és legbiztonságosabb módját. A ti útvonalatok is ki van jelölve, és biztosak lehettek abban, hogy a Szabadító nemcsak végigment azon, hanem az út minden egyes lépését újra meg is fogja tenni veletek.

A templomhoz vezető úton apák, anyák, családtagok és papsági vezetők védelmezték őket. Feladatuk annak biztosítása volt, hogy mindenki biztonságban és veszélyektől óvva érkezzen meg. Meggyőződtek arról, hogy mindegyik fiatal nő elég folyadékot iszik, és elegendő táplálékot vesz magához az erőnlét fenntartásához. Papsági vezetőik az út mentén segélyállomásokat alakítottak ki, ahol a lányok megpihenhettek és vizet ihattak. Fiatal nők, az édesapáitok, édesanyáitok, püspökeitek, és még oly sok más ember lesz védelmezőtök, miközben a templom felé vezető úton haladtok. Figyelmeztetnek majd a veszélyekre, irányítják utatokat, ha pedig megsérülnétek vagy letérnétek az útról, ott lesznek, hogy segítsenek.

Lenyűgözött, amikor a gyaloglásuk utolsó kilométerein fivéreik, más fiatal férfiak, és barátaik ott eljöttek, hogy támogassák ezeket az elkötelezett fiatal nőket, és szurkoljanak nekik. Egy férfitestvér felkapta az egyik lányt, akinek már hólyagok voltak a talpán, és a hátán cipelve tette meg vele a templomhoz vezető út végét. Amikor ezek a kiváló fiatal nők elérték céljukat, könnyes arccal érintették meg szent falát, majd csendben elkötelezték magukat, hogy mindig érdemesek lesznek belépni oda.

A templomhoz gyaloglás az életünk hasonlata is lehet. Szülők és papsági vezetők őrködtek az út mellett. Támogatást és segítséget nyújtottak. A fiatal nők vigyáztak egymásra, és biztatták egymást. A fiatal férfiak csodálták a fiatal nők erejét, elkötelezettségét és állóképességét. A férfitestvérek hátukon vitték a megsérült nőtestvéreiket. A családok együtt örültek lányaikkal a gyaloglásuk végén, és biztonságban hazavitték őket.

Ahhoz, hogy a templomhoz vezető úton tudjatok maradni, védelmeznetek kell személyes erényeteket, valamint társaitok erényét is. Hogy miért? Mormon a Mormon könyvében azt tanította, hogy az erény és az erkölcsösség „mindennél drágább és értékesebb”⁷.

Mit tehettek mindannyian, hogy az erény védelmezői legyetek? Minden azzal kezdődik, hogy hisztek abban, hogy képesek vagytok változtatni a dolgokon. Egy elhatározással kezdődik. Fiatal nő koromban megtanultam, hogy van néhány döntés, amit csak egyszer kell meghozni. Egy kis táblára felsoroltam azokat a dolgokat, melyeket mindig meg fogok tenni, és azokat is, melyeket soha. Ilyesmik voltak a listán: a bölcsesség szavának betartása; napi ima; tizedfizetés; elkötelezettség, hogy egy vasárnapot sem hagyok ki. E döntéseket csak egyszer hoztam meg, a döntés pillanatában pedig pontosan tudtam, hogy mit kell tennem, mivel azt már előzőleg eldöntöttem. Amikor a középiskolai barátaim azt mondták, hogy „egy ital nem fog megártani”, én csak nevettem és azt mondtam, hogy „én már tizenkét éves koromban eldöntöttem, hogy nem teszek ilyet”. A korán meghozott döntések segíteni fognak nektek abban, hogy az erény védelmezői legyetek. Remélem, mindannyian megírjátok a listátokat azokról a dolgokról, melyeket mindig meg fogtok tenni, és azokról is, amelyeket soha. Azután pedig éljetek a listátok szerint!

Az erény védelmezőjének lenni azt is jelenti, hogy mindig visszafogottak lesztek az öltözködésetekben, beszédetekben, cselekedeteitekben, valamint a közösségi oldalak használata során. Az erény védelmezőjének lenni azt jelenti, hogy soha nem küldtök olyan szöveges- vagy képüzenetet fiatal férfiaknak, melyek hatására elveszíthetik a Lelket, a papsági hatalmukat vagy erényüket. Azt jeleni, hogy tisztában vagytok az erkölcsösség fontosságával, mivel megértettétek azt is, hogy a testetek templom, és hogy a gyermeknemzés szent erőivel nem szabad házasság előtt visszaélni. Tisztában vagytok azzal, hogy olyan szent erő birtokában vagytok, mely azon szent kötelességgel jár együtt, hogy más lelkeket hozzatok a földre, hogy azok testet kaphassanak, melyben örökkévaló lelkük lakozhat. Ez az erő egy másik megszentelt lélekre is hatással van. Olyasvalami őrzői vagytok, ami még a drágaköveknél is becsesebb⁸. Legyetek hithűek! Legyetek engedelmesek! Már most készüljetek fel, hogy érdemessé váljatok az Úr szent templomaiban rátok váró összes áldás befogadására.

A ma itt lévő édesanyáknak annyit mondanék, hogy a lányaitok számára ti vagytok a visszafogottság és az erény legfontosabb példái. Köszönjük ezt nektek! Soha ne habozzatok megtanítani nekik, hogy ők Isten nemes leányai, értékük pedig nem a testi megjelenésüktől függ. Látniuk kell hitetek kifogástalan és következetes megnyilvánulását a saját hozzáállásotok és megjelenésetek által.⁹ Ti is az erény védelmezői vagytok.

A héten újra felmásztam az Ensign csúcsra. Kora reggel volt, és amikor arról a dombról letekintettem az Úr házának hegyére – azaz a Salt Lake templomra –, minden újra kristálytisztává vált számomra. A pionírok mindenüket odaadták, hogy eljöhessenek a hegyek tetejére, hogy ti és én is részesülhessünk a templom áldásaiban, és családokként örökre egymáshoz pecsételhessenek bennünket. Negyven évnyi áldozat, fájdalmas munka és gyaloglás Alpine-ból a templomhoz. Hogy miért? Azért, mert hozzátok hasonlóan ők is hittek. Hittek egy prófétában. Hitték, hogy ő látta és beszélt Istennel és az Ő Szeretett Fiával. Hittek a Szabadítóban. Hittek a Mormon könyvében. Ezért mondhatták azt, hogy „mindent hiszünk, mindent remélünk, sok mindent elviseltünk már, és reméljük, hogy mindent el tudunk majd viselni”¹⁰. Sok mindenben kitartottak, és erre mi is képesek vagyunk. A tizenharmadik hittételben lévő dolgokról hisszük, hogy azok valóban képessé tesznek arra, hogy érdemesek legyünk belépni a templomba, és hogy egy nap majd Mennyei Atyánk jelenlétében állhassunk megpróbálva, tisztán és egymáshoz pecsételve. Ehhez szükséges, hogy felkészüljetek a királyságra, és hogy most készüljetek fel arra és nyerjetek magabiztosságot, hogy képesek vagytok nehéz dolgok megtételére is.

Fiatal nők, egy nagyszerű munkában vesztek részt. Nem vagytok egyedül. Erőt fogtok kapni, miközben védelmezitek erényeteket és tisztaságotokat. Miközben megtartjátok a megkötött szövetségeiteket, a Szentlélek vezérelni és védelmezni fog benneteket. Angyalok mennyei serege fog körülvenni benneteket. Thomas S. Monson elnök arra emlékeztetett bennünket, hogy „nem kell egyedül megfutnunk az élet e nagyszerű versenyét: jogosultak vagyunk az Úr segítségére”¹¹. Készüljetek fel arra a napra, amikor érdemesen és felkészülten jöttök el az Úr templomába, hogy szent szövetségeket kössetek. Az erény védelmezőiként, az Ő szent házában a Szabadítót akarjátok majd keresni.

Bizonyságomat teszem arról, hogy Isten él, az Ő Szeretett Fia, Megváltónk, Jézus Krisztus él, és hogy az Ő végtelen engesztelésének megváltó és feljogosító hatalma által mindannyian irányítást és védelmet élvezhettek a templomhoz és az Ő jelenlétükhöz visszavezető ösvényeteken. Imádkozom azért, hogy mindnyájan megerősödjetek arra a munkára, amely a legjobb elérendő célotok lesz. Éljetek annak a csodálatos napnak, melyről a Jelenések könyve is ír, amikor „fehérben fog[tok]… járni; mert méltók [vagytok] arra”¹². Jézus Krisztus nevében, ámen.