UNSZ diákok megfordítják a lemorzsolódási trendet

Míg egy amerikai, fiatalokért létrehozott érdekvédelmi csoport felmérése szerint egyre több diák morzsolódik le az iskolákból, számos fiatal egyháztag nem csak megmarad az iskolában, hanem még további órákat is vesz fel.

Az utolsó napi szent kultúra és tan szerint mind a világi, mind pedig a vallási oktatásra nagy hangsúly kerül, mióta Joseph Smith a tizenkilencedik században egy szentírást idézve ezt mondta: „Isten dicsősége az intelligencia” (T&Sz 93:36).

Henry B. Eyring elnök, az Első Elnökség első tanácsosa 2001-ben egy egyházi oktatóknak mondott beszédében kihangsúlyozta a világi és a vallási tanulmányok közötti kapcsolatot.

„Ne feledjétek: ti nem csupán az életre, hanem az örök életre tanultok. Amikor lelki szemekkel, világosan látjátok ezt a valóságot, akkor első helyre teszitek a lelki tanulást, és nem hanyagoljátok el a világi tanulást sem. Sőt szorgalmasabban tanuljátok majd a világi dolgokat, mint azt e lelki látásmód nélkül tettétek volna” – mondta.

Az utolsó napi szent fiatalok lelki tanulás iránti szeretetét a fiatalok és a vallás kapcsolatát bemutató országos tanulmányban is feljegyezték, mely az amerikai fiatalok vallási életét tanulmányozta. Kijelentette, hogy az UNSZ fiatalok a vallási tudás és elkötelezettség terén akkor is kitűnnek az átlagból, amikor az általános tizenévesek egyházi részvétele és vallási tanulása minden idők mélypontján áll.

A tanulmány eredményeit látva sokan elgondolkoztak azon, hogy mi van az utolsó napi szent kultúrában és tanban, ami segít a szülőknek a gyermekükből megbízható, tanult és kiegyensúlyozott fiatalokat faragni. A válasz részben abban rejlik, hogy az UNSZ kultúra hangsúlyt fektet a tanulásra, a másik része pedig a 14 és 18 év közöttiek számára az átmenet egy fontos rítusa: az ifjúsági hitoktatás okleveles elvégzése.

Az UNSZ fiatalok nagy része számára az ifjúsági hitoktatás elvégzéséhez szükséges, hogy hetente öt alkalommal, általában reggel 6 és 7 óra között találkozzanak. Négy éven keresztül tanulmányozzák a szentírásokat, és megvitatják, hogy a szentírásokban található tantételeket miként alkalmazhatják a mindennapi életükben. Bár sok nyugat amerikai iskola megengedi, hogy órarendbe illesztetten történjen, mindez a rendes középiskolai órákon kívül zajlik, és megközelítőleg 1056 órányi vallási oktatást jelent.

Az ifjúsági hitoktatáson való részvétel hatalmas elkötelezettséget és áldozatot igényel azoktól a tanulóktól, akik olyan területeken élnek, ahol nincs sok utolsó napi szent. A következetes önfegyelem azonban magabiztosságot és jellemet formál, és egy más oldalról mutatja be e fiatalok életét.

E kora reggeli elkötelezettség egyik oka az egyház tanításaiból származik. Az egyház 15. elnöke, Gordon B. Hinckley elnök (1910–2008) ezt mondta: „Ez az egyház intellektuális kíváncsiság eredményeként jött létre. Hiszünk az oktatásban, költségvetésünk jelentős részét pedig fiataljaink oktatására költjük. Elvárjuk tőlük, hogy gondolkodjanak. Elvárjuk tőlük, hogy kutakodjanak. Elvárjuk tőlük, hogy használják az eszüket, és hogy minden területen mélyre ássanak a tudásban. A mottónk a következő: »Isten dicsősége az intelligencia«” (Teachings of Gordon B. Hinckley [1997], 127).

Több mint 360 000 középiskolai diák iratkozott be az ifjúsági hitoktatásra, akik közül 211 000 a reggeli órákban jár.