Jöjj, hallgassuk a prófétát!
Az evangélium ajándéka
Részletek egy 2003-as áprilisi általános konferenciai beszédből.
A szombat az egész világon a vásár napja. Ghanában, Ecuadorban és a Fülöp-szigeteken az emberek a városokba hozzák eladni a terményeiket és a kézműves tárgyaikat. Az úton beszélgetnek azokkal, akikkel találkoznak. Közöttük vannak utolsó napi szentek is. A beszélgetéseik ugyanarról szólnak, mint amit a világon bárhol máshol hallanátok. Az utolsó napi szenteket azonban mégis megkülönbözteti valami, ami látszik a szemükben és a szavaikban. Abból, ahogy a másik embert hallgatják, látszik, hogy valóban törődnek a másikkal.
Ha a párbeszédet pár percnél tovább folytatják, olyan dolgokról kezdenek beszélgetni, ami mindkettőjüket mélyen érinti. Megbeszélik, hogy szerintük mi nyújt boldogságot és mi okoz szomorúságot. Az utolsó napi szenteknek olykor felteszik a kérdést: „Miért vagy olyan békés?” Erre jön egy halk felelet. Talán arról fog majd szólni, amikor Mennyei Atyánk és az Ő Fia, Jézus Krisztus, megjelentek a még kisfiú Joseph Smithnek. Szóba kerülhet a feltámadt Szabadító szeretetteljes szolgálata is, ahogy az a Mormon könyvében le van írva.
Talán azt kérdezitek: „Hogy tehetném én is ugyanezt? Hogyan tudnám jobban megosztani a hitemet?”
Alaposan és imádságos szívvel megfigyeltem néhány embert, akik a Szabadító és az Ő egyházának hithű és hatékony tanúi. Nem egyetlen mintát követve teszik, amit tesznek. Van köztük olyan, aki mindig magánál tart egy elajándékozható példányt a Mormon könyvéből. És van olyan, aki kitűz egy időpontot, amikorra talál valakit, aki meghallgatja a misszionáriusokat. Mindegyik imádkozott arról, hogy mit tegyen.
Ahhoz, hogy megtehessük mindazt, amit meg kell tennünk, legalább két dologban kell hozzájuk hasonlóvá válnunk. Először is, ők érzik, hogy egy szerető Mennyei Atya drága gyermekei. Ezért könnyedén és sokszor fordulnak hozzá imában. Másodszor, azok, akik fesztelenül beszélnek az evangéliumról, Jézus Krisztus hálás tanítványainak számítanak. Ők becsben tartják mindazt, amit az evangélium jelent számukra. A megszerzett ajándék emléke az, ami arra sarkallja őket, hogy másokkal is megosszák azt. Érezték a Szabadító szeretetét.
Imádkozzatok azért a lehetőségért, hogy találkozzatok olyan emberekkel, akik érzik, hogy jöhet még valami jobb az életükbe. Imádkozzatok azért, hogy tudjátok, miként segíthettek nekik. Imáitok nem maradnak válasz nélkül. Olyan emberekkel fogtok találkozni, akiket felkészített az Úr. Érezni fogjátok, hogy egyre közelebb kerültök Mennyei Atyátokhoz, tudván, hogy megtettétek azt, amit kért tőletek, mert Ő szeret titeket és bízik bennetek.