Feltámadott!

Feltámadása után az Úr – a Szabadító – sokakat szolgált a Szentföldön (lásd 8–11. oldal) és az amerikai földrészen (lásd 12–13. oldal). Sokan tették bizonyságukat az ősi időkben az élő Krisztusról, ahogyan Joseph Smith próféta is napjainkban: „És most, a sok tanúbizonyság után, amely őróla adatott, ez a legutolsó tanúbizonyság, amelyet mi adunk róla: Hogy ő él!” (T&Sz 76:22).

Fent: Feltámadott! Készítette: Del Parson

A főpapok és az írástudók „a pogányok kezébe adják [Krisztust], hogy megcsúfolják és megostorozzák és keresztre feszítsék; de harmadnap feltámad” (Máté 20:19).

Jobbra: Nincsen itt. Készítette: Walter Rane

„Nincsen itt, mert feltámadott” (Máté 28:6).

Fent: Felvirradván. Készítette: Elspeth Young

„A szombat végén pedig, a hét első napjára virradólag, kiméne Mária Magdaléna és a másik Mária, hogy megnézzék a sírt” (Máté 28:1).

Fent: Húsvét reggel. Készítette: ifj. William F. Whitaker

„Monda néki Jézus: Mária! Az megfordulván, monda néki: Rabbóni! a mi azt teszi: Mester!” (János 20:16).

Lent: A három Mária a sírnál. Készítette: William-Adolphe Bouguereau

„És bemenvén a sírboltba, látának egy ifjút ülni jobb felől, fehér ruhába öltözve; és megfélemlének” (Márk 16:5).

Fent: A sírkert. Készítette: Linda Curley Christensen

„Az Úrnak angyala leszállván a mennyből, és oda menvén, elhengeríté a követ a sír szájáról” (Máté 28:2).

Jobbra: Péter és János, a két tanítvány, a sírhoz sietnek. Készítette: Dan Burr

„Kiméne azért Péter és a másik tanítvány; […]

Együtt futnak vala pedig mindketten: de ama másik tanítvány hamar megelőzé Pétert, és előbb juta a sírhoz” (János 20:3–4).

Fent: A kétkedő Tamás. Készítette: Carl Heinrich Bloch

Krisztus így szólt Tamáshoz: „Hozd ide a te ujjadat és nézd meg az én kezeimet; …és ne légy hitetlen, hanem hívő” (János 20:27).

Jobbra: A feltámadt Krisztus Galileában. Készítette: Gary Smith

„És hozzájuk menvén Jézus, szóla nékik, mondván: […]

Elmenvén azért, tegyetek tanítványokká minden népeket” (Máté 28:18–19).

Fent: Legeltesd az én juhaimat. Készítette: Kamille Corry

„Simon, Jónának fia, szeretsz-é engem? Monda néki: Igen, Uram; te tudod, hogy én szeretlek téged. […] Monda néki Jézus: Legeltesd az én juhaimat!” (János 21:16–17).

Lent: Krisztus az Emmausba vezető úton. Készítette: Greg Olsen

„De kényszeríték őt, mondván: Maradj velünk, mert immár beestvéledik, és a nap lehanyatlott! Beméne azért, hogy velök maradjon” (Lukács 24:29).

Jobbra: Jézus mennybemenetele. Készítette: Harry Anderson

„És lőn, hogy míg áldá őket, tőlök elszakadván, felviteték a mennybe” (Lukács 24:51).

Lent: Krisztus megjelenik a nyugati féltekén. Készítette: Arnold Friberg

„És lőn, hogy amikor megértették, szemüket ismét az égre vetették; és íme, [Krisztust látták] az égből alászállni” (3 Nefi 11:8).

Fent: A lámánita Sámuel jövendöl. Készítette: Arnold Friberg

Azok a nefiták, akik nem hittek, „köveket dobtak rá fenn a falon, és sok nyilat is kilőttek rá” (Hélamán 16:2).

Jobbra: Krisztus a Bőség földjén. Készítette: Simon Dewey

„A sokaság odament… és érezték a szögek nyomait a kezeiben… és bizonyságot tettek arról, hogy ő a [Krisztus]” (3 Nefi 11:15).

Balra: Hozd elő a feljegyzést! Készítette: Robert T. Barrett

„Igen, Urunk, [a lámánita] Sámuel a szavaid szerint prófétált, és azok mind beteljesedtek.

És Jézus azt kérdezte tőlük: Hogyan lehetséges, hogy nem írtátok le azt a dolgot?” (3 Nefi 23:10–11).

Lent: Krisztus és a Mormon könyve-beli gyermekek. Készítette: Del Parson

„[Krisztus] könnyekre fakadt, és a sokaság bizonyságot tett erről, és [Ő] vette a kisgyermekeiket, egyenként, és megáldotta őket” (3 Nefi 17:21).

Balra: Krisztus a nefitákkal imádkozik. Készítette: Ted Henninger

„És senki nem képes elképzelni, mily nagy öröm töltötte be a lelkünket, amikor hallottuk őt értünk az Atyához imádkozni” (3 Nefi 17:17).

Lent: Jézus Krisztus ellátogat az amerikai földrészre. Készítette: John Scott

„És [a nefiták] leborultak Jézus lábainál, és hódoltak neki” (3 Nefi 11:17).