Csatornaválasztás
Mi van, ha Bíborka nem akar többé Kamilla barátnője lenni?
„Isten megóv majd, hát tégy mindig jót!” (Himnuszok, 152. sz.)
„Annyira vicces műsort láttam tegnap! Neked is meg kellene nézned. Aztán valamikor megnézhetnénk együtt is” – mondta Bíborka.
Kamilla mindig nagyon szeretett a legjobb barátnőjével cseverészni, miközben hazafelé sétáltak a suliból. Nagyon szerette, hogy mennyi közös vonásuk van.
„Jó ötlet!” Kamilla búcsút intett és bement a házukba.
Miután végzett a házi feladattal, bekapcsolta a tévét, és megtalálta azt a műsort. Annyira mókás lesz majd másnap erről beszélgetni Bíborkával!
A műsor tényleg vicces volt. A szereplők lüke dolgokat csináltak és vicceket meséltek. Kamilla sokat nevetett. Csakhogy nem minden volt vicces abból, amit mondtak. Mondtak olyan szavakat is, amitől Kamilla úgy érezte, mintha békák ugrálnának a hasában. Ezek nem voltak jó szavak.
Mit tegyek? – tűnődött. Kamilla tudta, hogy ezek nem kedves szavak. De azt is szerette volna tudni, hogy mi lesz a műsor vége. Mi lesz, ha Bíborka másnap rákérdez?
Kamilla sóhajtott és kikapcsolta a tévét.
Miután Anyu hazaért, Kamilla segített neki megteríteni a vacsorához. „Milyen volt a suliban?” – kérdezte Anya.
Kamilla kirakta a villákat és a kanalakat. „Nagyon jó volt! Kivéve, hogy… Bíborka mesélt nekem egy műsorról. Elkezdtem nézni, de csúnya szavak voltak benne. Nem volt jó érzés, úgyhogy kikapcsoltam.”
„Úgy tűnik, hogy nagyon jó döntést hoztál.”
„De Bíborka azt szeretné, ha együtt is néznénk. Legjobb barátnők vagyunk! Ugyanazt a zenét szeretjük, ugyanazt a fagyit, ugyanazokat a könyveket…”
Anya egy tál tésztát tett az asztalra. „Rendben, de ez nem azt jelenti, hogy mindenben ugyanazt kell csinálnotok. Főleg akkor nem, ha ez olyasmi, ami neked rosszul esik. Nincs azzal semmi gond, ha más döntéseket hozol, mint egy barátod.”
„Ezt hogy érted?” – kérdezte Kamilla.
„Hát, mi azért kerüljük a csúnya szavakat, hogy érezhessük a Szentlelket – magyarázta Anya –, de nem mindenkinek ugyanolyanok a normái, mint nekünk. Ettől még nem lesznek rossz emberek.”
Kamilla továbbra is aggódott, hogy mi fog történni, ha Bíborka rákérdez a műsorra. Mindenről szoktak beszélgetni. Mi lesz, ha Bíborka majd azt gondolja róla, hogy úgy viselkedik, mint egy ovis? Vagy ami még rosszabb: mi van, ha nem akar többé barátkozni vele?
Elalvás előtt Kamilla elmondott egy imát. Mennyei Atyám! Kérlek, segíts holnap beszélnem Bíborkával! Kérlek, segíts nekem, hogy bátor legyek! Bebújt az ágyába, és remélte, hogy minden rendben lesz a suliban.
„Kamilla!” – kiáltott Bíborka az udvar másik végéből. Keresztülfutott a füvön Kamilla elé. „Mit gondolsz a műsorról? Vicces, nem?”
Kamilla mély lélegzetet vett. „Igazából nem néztem olyan sokat belőle.”
Bíborka zavartnak tűnt. „Miért nem?”
Kamilla egy pillanatra elgondolkodott. Mondja azt, hogy nem jutott rá ideje? Mit fog szólni Bíborka? „Hát…, azért nem néztem végig, mert olyan szavakat mondtak benne, amiket nem szeretek. Nem volt jó érzés nézni.”
„Ó…” – mondta halkan Bíborka. Majd hozzátette: „Nem baj. Nem muszáj együtt néznünk. Találhatunk olyan műsort, amelyik mindkettőnknek tetszik, vagy csinálhatunk mást is.”
„Oké!” Kamilla elmosolyodott. A két barátnő együtt besétált a terembe, miközben mindvégig beszélgettek és nevetgéltek.
A szerző az Amerikai Egyesült Államokban, Utah-ban él.