Missouri, Independence. Készítette: Al Rounds

Május 24–30.

Tan és szövetségek 58–59

Buzgón munkálkodva a jó ügyben

Miután elolvastad a Tan és szövetségek 58–59-et, gondolkozz el a következő kérdéseken: Mire érzel késztetést, mit kell megosztanod az osztályoddal? Reményeid szerint mit fognak felfedezni? Miként segítesz majd nekik felfedezni ezeket?

Jegyezd fel a benyomásaidat!

Kérd fel a tanulókat gondolataik megosztására!

Hogy segíts az osztály tagjainak a szentírás-tanulmányozásuk során tanultak megosztásában, felírhatod a következő kérdéseket a táblára: Mit tanultunk?, Miként élhetünk a tanultak szerint? Az osztály tagjai az első kérdés alá felsorolhatják a Tan és szövetségek 58–59-ben talált igazságokat. Ezután pár percet az ahhoz való ötleteléssel tölthetnek, hogy miként élhetnének ezen igazságok szerint, és felírhatják az ötleteiket a második kérdés alá.

Tanítsd a tant!

Tan és szövetségek 58:1–5, 26–33

Az áldások Isten időzítése és a mi szorgalmunk szerint jönnek

• A Tan és szövetségek 58 olyan igazságokat tanít, amelyek békét nyújthatnak a megpróbáltatások idején. Az osztály tagjai e szakasz tanulmányozása során már felfedezhettek néhányat ezen igazságok közül; kérd meg őket, hogy mondják el, mit találtak. Esetleg osztályként, párokban vagy egyénileg dolgozva kikereshetnek valamit az 1–5. és 26–33. versekből, ami segíthet valaki olyannak, aki viszontagságokat szenved el vagy egy megígért áldásra vár. Miután megosztották, amit találtak, megkérheted az osztály tagjait, hogy osszanak meg olyan szentírásrészeket vagy élményeket, amelyek megerősítették az ezekben a versekben található igazságokat.

•   A További források részben található idézet Linda S. Reeves nővértől is segítheti ezt a beszélgetést. Milyen hatással lehetnek Reeves nővér szavai arra, ahogyan a megpróbáltatásainkra tekintünk?

Tan és szövetségek 58:26–29

Sok igazlelkűséget vihetünk véghez saját szabad akaratunkból

• Mit tanultak az osztály tagjai ezen a héten a Tan és szövetségek 58:26–29 tanulmányozása során? Két csoportra oszthatod az osztályt, és megkérheted az osztály tagjait, hogy a csoporton beül beszéljék meg, hogy ezekben a versekben mely kifejezéseket találták jelentőségteljesnek. Miként késztetnek bennünket ezek a versek arra, hogy sok igazlelkűséget vigyünk véghez (27. vers)? Miért akarja az Úr, hogy ne legyünk „minden dologban kényszerítve” (26. vers)? Mit sugallnak ezek a versek azzal kapcsolatban, hogy az Úr mivé akarja, hogy váljunk?

Tan és szövetségek 59:9–19

A sabbat az Úr napja

• Hogy segíts az osztály tagjainak felfedezni, mit tanított az Úr a Missouriban élő korai szenteknek a sabbatról, megkérheted őket, hogy kutassák át a Tan és szövetségek 59:9–19-et, és sorolják fel a táblán, hogy mit tanítanak a sabbatról az egyes versek. Az osztály tagjai azt is megoszthatják, miként növekedett a bizonyságuk a sabbat napjáról, amint megszentelték azt.  

• A Tan és szövetségek 59-ben az Úr ilyen kifejezéseket használt, amikor a sabbat napjáról tanított: „örvendezés”, „örülő szív”, „vidám arc” (14–15. versek). Az osztály tagjai is kereshetnek ilyen kifejezéseket a 9–10. versekben. Az osztály tagjai azután megoszthatják, mit tesznek azért, hogy örömteli legyen a sabbat. Miként használhatjuk ezeket a verseket arra, hogy megtanítsuk másoknak, miért tartjuk tiszteletben sabbat napját?

• Ez a beszélgetés lehetőséget nyújthat arra is, hogy az osztály tagjai megosszák a gondolataikat arról, hogy miként használják ők és a családjuk a sabbat napját arra, hogy az otthonukat az evangéliumi tanulásuk központjává tegyék. Kérd meg őket, hogy meséljenek az arra tett erőfeszítéseikről, hogy „teljesebb mértékben megtart[sák] mag[ukat] szeplőtelennek a világtól” (9. vers).

  

  Az úrvacsora alapvető része a sabbat tiszteletben tartásának.

További források

A megpróbáltatásaink a Szabadítóhoz vezethetnek bennünket

Linda S. Reeves, a Segítőegylet általános elnökségének korábbi tagja ezt tanította:

„Az Úr engedi, hogy próbára tegyenek minket, néha tűrésünk legfelső határáig. Láttuk már, ahogy szeretteink – vagy akár saját magunk – életét jelképes értelemben felemésztették a lángok, és eltűnődtünk, vajon egy szerető és törődő Mennyei Atya miért engedi, hogy ilyen dolgok megtörténjenek. Ő azonban nem hagy minket a hamuban; kitárt karokkal áll, és buzgón hív minket, hogy jöjjünk Hozzá. […]

Alig várja, hogy segítsen nekünk, megvigasztaljon minket, és enyhítsen a fájdalmunkon, amint bízunk az engesztelés erejében és tiszteljük a szövetségeinket. Az általunk tapasztalt próbatételek és nehézségek lesznek talán pont azok a dolgok, melyek oda vezetnek minket, hogy Hozzá jöjjünk és ragaszkodjunk a szövetségeinkhez, hogy visszatérhessünk a jelenlétébe és elnyerjük mindazt, amivel az Atya rendelkezik” (Tartsatok igényt szövetségeitek áldásaira. Liahóna, 2013. nov. 119–120.).

Tanításunk fejlesztése

Győződj meg róla, hogy igaz tant tanítasz! „Folyamatosan tedd fel magadnak a kérdést: »Az, amit tanítok, miként segít majd az osztályom tagjainak, hogy növeljék a Krisztusba vetett hitüket, bűnbánatot tartsanak, szövetségeket kössenek Istennel és be is tartsák azokat, valamint elnyerjék a Szentlelket?«” (A Szabadító módján tanítani. 20.).