December 26. – január 1.

Tanulásunk a saját felelősségünk

Jegyezd fel azokat a lelki benyomásokat, amelyek e vázlat szentírásrészei olvasása és átgondolása során érnek. Ez meg fogja hívni a Lelket a felkészülésedhez. A Jöjj, kövess engem! – Egyének és családok számára, valamint az alábbi ötletek segíthetnek neked, hogy arra ösztönözd az osztályodba járókat, hogy tanulmányozzák az Újszövetséget az idén.

Kérd fel a tanulókat gondolataik megosztására!

Tanítóként az egyik célod az osztály tagjainak az ösztönzése arra, hogy egyénileg és a családjukkal közösen is tanuljanak a szentírásokból. Mások élményeinek a meghallgatása arra késztetheti őket, hogy saját élményekre tegyenek szert. Ezért minden óra elején kérd meg az osztály tagjait, hogy osszanak meg olyan szentírásokat, amelyek lelkesítették őket vagy hatással voltak rájuk a tanulmányozásuk során.

Tanítsd a tant!

A tanuláshoz arra van szükség, hogy hittel cselekedjünk

• Hogyan tudnád arra ösztönözni az osztályod tagjait, hogy vállaljanak még tevékenyebb szerepet a saját tanulásukban ahelyett, hogy a teljes felelősséget a tanítóra hárítanák át? Íme egy ötlet: Dobj egy puha tárgyat az osztály egyik tagjának, akit korábban megkértél arra, hogy ne próbálja elkapni. Használd ezt a tevékenységet gondolatébresztőként a tanulók és a tanítók szerepköréről az evangéliumi tanulásban. Tanulókként hogyan „ragadjuk meg” azt, amit az óráinkon tanítanak? A További források részben található idézetek segíthetik ezt a beszélgetést.

• Az osztály összes tagja felelős azért, hogy meghívja az órára a Lelket. Segíts az osztály tagjainak megérteni ezt azzal, hogy megkéred őket az Alma 1:26, valamint a Tan és szövetségek 50:13–22, 88:122–123 elolvasására, illetve arra, hogy mondják el, mit tehetnek a tanítók és az osztály tagjai is a Lélek meghívásáért. Segíthet, ha a válaszaikat felírod a táblára, például ilyen fejlécek alá: Mit tehet a tanító? és Mit tehetnek a tanulók? Az osztály tagjai készíthetnek egy plakátot a válaszaikkal, amely a következő néhány hét során ki is rakhattok.

Saját magunknak kell megtudnunk az igazságot

• Az Újszövetségben sok rész tanít olyan tantételeket, amelyek utat mutathatnak számunkra, amikor az igazságot keressük. Például: Lukács 11:9–13; János 5:39; 7:14–17; és 1 Korinthusbeliek 2:9–11. Felkérheted az osztályod azon tagjait, akik a személyes tanulmányozásuk során olvasták már ezeket a részeket, hogy mondják el, mit tudtak meg. Azt is megtehetitek, hogy az osztállyal közösen elolvassátok ezeket a részeket, és megkéred az osztály tagjait, hogy mondják el, ők hogyan kaptak bizonyságot.

  

  Ha hit általi tanulásra törekszünk, akkor az segíteni fog nekünk a saját bizonyságunk megszerzésében

• Az Apostolok cselekedetei 17:10–12 olyan szentekről szól, akik kutatták a szentírásokat, és saját tanúbizonyságot kaptak az igazságról. Segíts az osztály tagjainak követni a példájukat azzal, hogy együtt elolvassátok ezeket a verseket, és megkéred az osztály tagjait, hogy osszanak meg olyan szentírásverseket, amelyek megerősítették a bizonyságukat az evangéliumról.

Hogyan tehetjük jelentőségteljesebbé a szentírás-tanulmányozásunkat?

• A szentírás-tanulmányozás szokásának a kialakítása kihívást jelenthet az osztály azon tagjai számára, akik úgy érzik, hogy nincs meg az ehhez szükséges idejük, tudásuk vagy jártasságuk. Mit tehetsz azért, hogy hozzásegítsd őket a sikerhez? Segíthetsz továbbá az osztály tagjainak önbizalmat nyerni a szentírások tanulmányozásához, ha megosztod velük az Ötletek a személyes szentírás-tanulmányozásod fejlesztéséhez részben található tudnivalókat a Jöjj, kövess engem! – Egyének és családok számára című kiadványból. Az is lehet, hogy te vagy az osztály más tagjai mesélnek a fenti ötletek felhasználása során szerzett tapasztalataikról, illetve a szentírások tanulmányozásához kapcsolódó más jelentőségteljes élményeikről. Azt is megtehetitek, hogy kiválasztotok az Újszövetségből egy fejezetet, és az órán közösen megpróbáljátok azt az ötletek némelyikét felhasználva tanulmányozni.

További források

Lelki tudás biztosítása saját magunk számára

Joseph Smith próféta azt tanította: „Isten dolgai mély jelentőséggel bírnak; csak az idő, a tapasztalat és a gondos, elmélkedő és komoly gondolatok képesek megtudakolni őket. A te értelmed, ó ember! Ha el akarsz vezetni egy lelket a szabaduláshoz, olyen magasra kell nyújtóznod, mint a legtávolabbi mennyek, és kutatnod kell benne, és a legsötétebb szakadékon és az örökkévalóság széles kiterjedésén kell eltöprengened – beszélgetned kell Istennel. Mennyivel méltóságteljesebbek és nemesebbek Isten gondolatai, mint az emberi szív hiábavaló képzelgései!” (Az egyház elnökeinek tanításai: Joseph Smith [2007]. 280.)

David A. Bednar elder így magyarázta el ezt: „Ha csak annyi tudással rendelkezünk Jézus Krisztusról és az Ő visszaállított evangéliumáról, amennyit mások tanítanak vagy mondanak nekünk, akkor az Őróla és az Ő dicsőséges utolsó napi munkájáról szóló bizonyságunk alapját homokra építettük. Nem hagyatkozhatunk kizárólag másokra, illetve vehetünk kölcsön evangéliumi világosságot és tudást másoktól, még azoktól sem, akiket szeretünk és akikben megbízunk” (vö. Felkészülve minden szükséges dolog elnyerésére. Liahóna, 2019. máj. 102.).

Tanításunk fejlesztése

Összpontosíts kitartóan a tanra! Gondoskodj róla, hogy az osztálytermi beszélgetés alapját mindig a szentírások és a próféták tanításai képezzék. Ezt megteheted a következőkhöz hasonló kérdések feltevésével: „Milyen evangéliumi igazságokat tanulhatunk az elhangzott megjegyzésekből?” vagy „Meg tud osztani valaki az előbb megbeszéltekhez kapcsolódó szentírást?” (Lásd A Szabadító módján tanítani. 20–21.)