Újszövetség – 2023
Január 30. – február 5. Máté 4; Lukács 4–5: „Az Úrnak lelke van én rajtam”


Január 30. – február 5. Máté 4; Lukács 4–5: „Az Úrnak lelke van én rajtam”. Jöjj, kövess engem! – A Vasárnapi Iskola számára: Újszövetség, 2023 (2022).

Január 30. – február 5. Máté 4; Lukács 4–5. Jöjj, kövess engem! – A Vasárnapi Iskola számára: 2023.

Kép
Jézus a pusztában áll

Into the Wilderness [A pusztába]. Készítette: Eva Koleva Timothy

Január 30. – február 5.

Máté 4; Lukács 4–5

„Az Úrnak lelke van én rajtam”

A Máté 4 és a Lukács 4–5 tanulmányozása során jegyezd fel a lelki benyomásaidat. Ez meg fogja hívni az arra vonatkozó sugalmazást, hogy miként tudnád legjobban kielégíteni az osztályod szükségleteit. A Jöjj, kövess engem! – Egyének és családok számára című kiadványt, valamint ezt a vázlatot is felhasználhatod arra, hogy további ötleteket találj.

Kép
megosztás ikon

Kérd fel a tanulókat gondolataik megosztására!

Az e heti olvasnivaló tartalmazza ezt a kijelentést: „…csodálkozának az ő tudományán, mert beszéde hatalmas vala” (Lukács 4:32; lásd még Márk 1:22). Kérd meg az osztály tagjait, hogy mondjanak olyan verseket a Máté 4-ből és a Lukács 4–5-ből, amelyek segítettek nekik érezni a tan hatalmát.

Kép
tanítás ikon

Tanítsd a tant!

Máté 4:1–11; Lukács 4:1–13

Mennyei Atyánk megadta nekünk a kísértésnek való ellenálláshoz szükséges erőt és eszközöket

  • Az arról szóló beszámoló, amikor a Szabadító ellenállt Sátánnak, segíthet az osztály tagjainak felismerni, hogy Sátán milyen módokon próbálja őket megkísérteni. Az osztály tagjai kiválaszthatják a Máté 4:1–11-ben vagy a Lukács 4:1–13-ban szereplő kísértések valamelyikét, aztán gondolhatnak egy ahhoz kapcsolódó mai kísértésre (a További források részben található idézet segíthet). Miért hasznos tudni azt, hogy a Szabadító hasonló kihívásokkal szembesült, mint amilyenekkel mi magunk is szembenézünk ma? Miért tudott Krisztus ellenállni a kísértésnek? További szentírásbeli példákért olyan emberekre, akik ellenálltak Sátánnak, lásd 1 Mózes 39:7–20; 2 Nefi 4:16–35 és Mózes 1:10–22.

  • Mi segíthet az osztályod tagjainak ellenállni a kísértésnek? Megkérheted őket, hogy nézzék át a Máté 4:1–11-et vagy a Lukács 4:1–13-at, hogy megtudják, miként segített a Szabadítónak a szentírások ismerete azt válaszolni Sátánnak: „Meg van írva”. Adj időt az osztály tagjainak olyan szentírásrészek kikeresésére a Szentíráskalauz kísért, kísértés szócikkéből, amelyek fel tudják vértezni és meg tudják erősíteni őket, amikor kísértést éreznek.

Lukács 4:16–32

Jézus Krisztus a megjövendölt Messiás

  • Segíthetsz az osztály tagjainak jobban megérteni a Lukács 4:16–32-ben található beszámolót, ha elmagyarázod, hogy a Messiás és a Krisztus megnevezés egyaránt azt jelenti, hogy „a Felkent”. Amikor az osztály tagjai elolvassák a Lukács 4:18–21-et, kérd meg őket, hogy gondolják át, vajon mit jelent, amikor azt mondjuk, Jézus a Krisztus, a Messiás, a Felkent. Hasznos lehet még számukra, ha elolvassák a Szentíráskalauz Felkent című szócikkét. Ma hogyan jelenti ki Jézus, hogy Ő a Messiás? Az osztály tagjai elmondhatják, ők hogyan ébredtek tudatára annak, hogy Jézus Krisztus a Szabadítójuk.

  • Leszűrhető néhány hasznos tanulság abból, ha felfedezzük, vajon miért nem fogadta el Názáret népe Jézust a megjövendölt Messiásként. Milyen okokat sugall például a Lukács 4:22–24? Az osztály tagjai aztán összevethetik a hozzáállásukat a sareptai özvegyasszony és Naámán hozzáállásával az Ószövetségben, akik nem voltak izráeliták (lásd Lukács 4:25–27). Előre fel is kérheted az osztály néhány tagját az egyes beszámolók összefoglalására (lásd 1 Királyok 17:8–24; 2 Királyok 5:1–17; Lukács 4:16–30). Mit tanítanak nekünk ezek a beszámolók a Jézus Krisztusba vetett hitről? Látunk nekünk szóló üzenetet a Szabadító Názáret népéhez intézett szavaiban?

Máté 4:18–22; Lukács 5:1–11

Krisztus követése azt jelenti, hogy lemondunk a saját akaratunkról és elfogadjuk az Övét

  • Időnként az Úrtól kapott útmutatást kezdetben nem értjük. Az osztály tagjai átnézhetik a Lukács 5:1–11-et, kikeresve, hogy mit kért a Szabadító Pétertől, és miért kételkedhetett Péter a Tőle kapott utasításban. Milyen hatással lehetett ez az élmény arra, ahogyan Péter a Szabadító és önmaga iránt érzett? Felkérheted az osztály tagjait, hogy meséljenek olyan élményekről, melyek során úgy is kifejezték az isteni útmutatásba vetett hitüket, hogy nem teljesen értették azt. Mit eredményezett a hitük gyakorlása?

    Kép
    Jézus elhívja Pétert és Andrást a tengernél

    „Kövessetek engem, és azt mívelem, hogy embereket halásszatok” (Máté 4:19).

  • Miként a halászok is „elhagyák mindenöket” azért, hogy kövessék Jézus Krisztust (Lukács 5:11), a mi esetünkben is lehetnek olyan dolgok, amelyeket el kell hagynunk azért, hogy az Ő tanítványaivá váljunk. Mit tanulunk a Máté 4:18–22-ből Péter, András, Jakab és János hozzáállásáról és hitéről? Hasznos lehet, ha behozol az órára egy halászhálót, aztán megkéred az osztály tagjait, hogy írják le, mi az, amiről már lemondtak, vagy miről hajlandóak még lemondani Krisztus követéséért, és tegyék be ezeket a hálóba. Megkérheted az osztály néhány tagját, hogy mondják el, miként változtatta meg az életüket az a döntésük, hogy mindenüket elhagyják a Szabadító követéséért.

Kép
források ikon

További források

A kísértések típusai

Miután beszélt azokról a kísértésekről, amelyekkel a Szabadító a pusztában szembesült, David O. McKay elnök három kategóriába osztotta a kísértéseket:

„(1) A vágyak és szenvedélyek kísértése;

(2) a gőgnek, a divatnak vagy a hiúságnak való engedés;

(3) a világi javak, a hatalom, illetve a földek vagy az emberek földi javai utáni vágyakozás” (Az egyház elnökeinek tanításai: David O. McKay [2003]. 88.).

Tanításunk fejlesztése

Mondj köszönetet a tanulóidnak! „Ne merülj el annyira a leckében, hogy elfelejted megköszönni a tanulók hozzászólásait. Tudniuk kell, hogy értékeled a hajlandóságukat, hogy megosszák a meglátásaikat és a bizonyságukat” (A Szabadító módján tanítani33.).

Nyomtatás