In Remembrance of Me [Az én emlékezetemre]. Készítette: Walter Rane

Május 29. – június 4.

Máté 26; Márk 14; János 13

„Az én emlékezetemre”

Olvasd el a Máté 26-ot, a Márk 14-et és a János 13-at, és elmélkedj a benned felmerülő gondolatokon és benyomásokon. Milyen üzenetek áldanák meg az osztályod tagjait?

Kérd fel a tanulókat gondolataik megosztására!

Kérd meg az osztály tagjait, hogy mondják el, mit tanultak a héten, ami segített nekik abban, hogy jelentőségteljesebb legyen számukra az úrvacsora. Mit tettek, és milyen hatással volt ez az úrvacsoravétel élményére?

Tanítsd a tant!

Máté 26:20–22

Meg kell vizsgálnunk a saját életünket, hogy eldöntsük, miként vonatkoznak ránk az Úr szavai

• Életünk során sok evangéliumi tanítást hallunk, de időnként kísértést érezhetünk arra, hogy úgy véljük, ezek a tanítások leginkább másokra vonatkoznak. A Máté 26:20–22 átbeszélése segíthet nekünk felülkerekedni ezen a hajlamon. Milyen tanulságokat vonhatunk le abból, ahogyan a tanítványok magukra vonatkoztatták a Szabadító szavait? Ha az osztály tagjai közül bárki elolvasta Dieter F. Uchtdorf elnök utalását erre a beszámolóra az „Én vagyok-é az, Uram?” című beszédében (Liahóna, 2014. nov. 56–59.), akkor elmondhatja, milyen meglátásokban volt része.

Máté 26:26–29

Az úrvacsora alkalom arra, hogy emlékezzünk a Szabadítóra

• Hogyan magyaráznák el az osztály tagjai az úrvacsora szent szertartását valakinek, aki nem ismeri? Együtt felsorolhattok olyan kérdéseket, amelyeket feltehet valaki az úrvacsorát illetően, például: Miért adta nekünk a Szabadító az úrvacsorát? Miért olyan erőteljes jelképe Jézus Krisztusnak a kenyér és a víz? Mit ígérünk, amikor veszünk az úrvacsorából? Milyen ígéreteket kapunk? Az osztály tagjai válaszokat kereshetnek az alábbi forrásokban: Máté 26:26–29; Tan és szövetségek 20:75–79. D. Todd Christofferson elder meglátásait is megoszthatod a További források részből.

  

  Az úrvacsora segít Jézus Krisztusra emlékeznünk

• Segíthet az osztály tagjainak, ha meghallgatják egymás ötleteit arról, hogy mi módon emlékezzenek a Szabadítóra az úrvacsora alatt és a hét folyamán (lásd Lukács 22:19–20; Tan és szövetségek 6:36–37). Megkérheted őket, hogy mondják el, mi segít nekik és a családjuknak emlékezni a Szabadítóra és betartani a szövetségeiket. Azt is elmondhatják, mit tesznek azért, hogy szent élménnyé tegyék az úrvacsorát.

János 13:1–17

A Szabadító példát mutatott nekünk mások alázatos szolgálatára

• Segíthetsz az osztályod tagjainak átgondolni, milyen jelentőséggel bír az hogy Jézus megmosta a tanítványai lábát, ha felkéred az osztály egyik tagját, hogy játssza el Péter szerepét, az osztály többi tagja pedig készítsen interjút vele. Az osztály tagjai átnézhetik a János 13:1–17-et, és előállhatnak olyan jelentőségteljes kérdésekkel, amelyeket feltehetnének Péternek, hogy többet megtudjanak az élményéről. Mit tanulhatunk ebből a történetből, ami hatással lehet arra, ahogyan másokat szolgálunk?

János 13:34–35

A mások iránti szeretetünk jelzi, hogy Jézus Krisztus igaz tanítványai vagyunk.

• Hogyan ösztönözhetnéd az osztály tagjait arra, hogy szeretetteljesebbek legyenek? Megkérdezheted esetleg tőlük, hogy milyen jellemvonásokat figyelnek meg, amikor olyan valakivel találkoznak, aki Krisztus követője. Megkérheted őket, hogy nézzék át a János 13:34–35-öt, és figyeljék meg, miről ismerhetők fel a Szabadító igaz tanítványai. Mit tehetünk azért, hogy tanítványságunk meghatározó jellemvonásává tegyük a szeretetet? Megbeszélhetitek, hogyan tesz bizonyságot Jézus Krisztusról az, ha szeretünk másokat. Hogyan tehetjük meg ezt a családunkban, a közösségi médiában, illetve más körülmények között?

• Az osztállyal idén sokat tanultatok a Szabadító életéről, és számos példáját láttátok annak, hogy milyen módon mutatta ki a szeretetét mások iránt. Az osztály tagjai átgondolhatják a János 13:34-ben található parancsolatot oly módon, hogy felírod a táblára az a mint én szerettelek titeket szavakat, és megkéred az osztály tagjait, hogy soroljanak fel olyan példákat az Újszövetségből, amelyek Jézus szeretetét szemléltetik. Ezt követően felírhatod a táblára a szeressétek egymást szavakat, és felkérheted az osztály tagjait, hogy sorolják fel, milyen módokon követhetjük az Ő szerető példáját. Az osztály tagjai ötleteket találhatnak További források részben felsorolt rövidfilmek valamelyikében is.

További források

Tegyük magunkévá Krisztus tulajdonságait és jellemét

D. Todd Christofferson elder azt tanította, hogy a Szabadító „testének jelképes evése és vérének ivása további jelentéssel is bír: azzal, hogy Krisztus tulajdonságait és jellemét magunkévá tesszük, levetkőzzük a természetes embert, és szentté válunk »az Úr, Krisztus engesztelése által”« [Móziás 3:19]. Amikor hetente veszünk az úrvacsorai kenyérből és vízből, jól tesszük, ha átgondoljuk, mennyire teljes mértékben kell magunkévá tennünk az Ő jellemét és bűntelen életének mintáját a saját életünkben és lényünkben” (A mennyből alászálló élő kenyér. Liahóna, 2017. nov. 37.).

Rövidfilmek a szeretetről a ChurchofJesusChrist.org honlapon:

• Love One Another [Mindenkit szeress!]

• Families Sacrifice, Give, and Love [A család áldozatot hoz, ad és szeret]

• Thomas S. Monson felkészülése: Fiatalon tanult könyörületet

Tanításunk fejlesztése

Láss Isten szemével! Igyekezz úgy látni az osztályod tagjait, ahogyan Isten látja őket, és a Lélek meg fogja mutatni neked isteni értéküket és lehetőségeiket. Ha így teszel, akkor útmutatást kapsz majd a megsegítésükre irányuló erőfeszítéseidben (lásd A Szabadító módján tanítani. 6.).