The Second Coming [A második eljövetel]. Készítette: Harry Anderson

Május 22–28.

Joseph Smith – Máté 1; Máté 24–25; Márk 12–13; Lukács 21

„Eljő az embernek Fia”

Ne feledd azzal kezdeni a felkészülésedet a tanításra, hogy imádságosan elolvasod a Joseph Smith – Máté 1; Máté 24–25; Márk 12–13; és Lukács 21-et. Igyekezz magadtól kinyilatkoztatást kapni, azután pedig nézd át ezt a vázlatot további ötletekért.

Kérd fel a tanulókat gondolataik megosztására!

Sorold fel a táblán a Szabadító példázatait az e heti olvasmányból, például: a fügefa, a ház jó ura és a tolvaj, a hű és a gonosz szolgák, a tíz szűz, a tálentumok, valamint a juhok és a kecskék. Kérd meg az osztály tagjait, hogy mondjanak olyan igazságokat, amelyeket ezekből a példázatokból tanultak, s amelyek segíthetnek nekik felkészülni az Úr második eljövetelére. Mit tesznek azért, hogy alkalmazzák ezeket az igazságokat az életükben?

Tanítsd a tant!

Joseph Smith – Máté 1:21–37

A Szabadító második eljöveteléről szóló próféciák segíthetnek nekünk, hogy hittel nézzünk szembe a jövővel

• Az osztály tagjai közül némelyeknek esetleg nehézséget jelent a Szabadító második eljövetele jeleinek a megértése. Segíthet nekik, ha csoportokban dolgozva beazonosítják a Joseph Smith – Máté 1:21–37-ben található jeleket. Az is segíthet nekik jobban megérteni ezen jelek fontosságát, ha jelzőtáblákhoz hasonlítják őket. Miért fontosak a jelzőtáblák? Miben hasonlítanak jelzőtáblákra a második eljövetel jelei? Miben különböznek? Azt is megteheted, hogy mindegyik csoportnak adsz jelzőtábla alakú lapokat, és megkéred őket, hogy mindegyik papírra írjanak rá egy olyan jelet, mely megelőzi a második eljövetelt. Mondják el, mit találtak, majd kérd meg az osztályt, hogy beszéljék meg, hogyan nyilvánulnak meg ezek a jelek a mai világban.

Joseph Smith – Máté 1:26–27, 38–55; Máté 25:1–13

Mindig készen kell állnunk a Szabadító második eljövetelére

• A Joseph Smith – Máté 1:26–27, 38–55 és a Máté 25:1–13 példázatai segíthetnek az osztály tagjainak felismerni annak a fontosságát, hogy álljunk készen a második eljövetelre. Kérd meg az osztály tagjait, hogy nézzék át ezeket a verseket, és mondják el, érzéseik szerint mire kér minket a Szabadító. David A. Bednar elder adott egy olyan értelmezést a tíz szűz példázatára, amely segítséget nyújthat (lásd a További források részt). Miért kell mindannyiunknak személyesen megtapasztalni a megtérést? Miként tehetjük meg ezt? Miben egészíti ki a Tan és szövetségek 45:56–57 a tudásunkat erről a példázatról?

• Amikor a Szabadító visszatéréséről tanultok, együtt elolvashattok vagy elénekelhettek olyan himnuszokat, amelyek a második eljövetelról szólnak (lásd Jézus Krisztus – Második eljövetel a himnuszok témákat felsoroló részében).

Máté 25:14–46

A végső ítéletkor számot fogunk adni életünkről az Úrnak

• A tálentumok példázata, valamint a juhok és a kecskék példázata azt sugallhatja nekünk, hogy gondoljuk át, hogyan fogunk számot adni az életünkről az Úrnak a végső ítéletkor. Elolvashatjátok együtt a példázatokat, és egyesével megkérheted az osztály tagjait, hogy mondjanak egy-egy olyan kérdést, melyet lehet, hogy feltesz majd a Szabadító az életünkről, amikor megítéltetünk. Adj időt az osztály tagjainak, hogy megtervezzék, hogyan fogják tettekre váltani a beszélgetés során kapott késztetéseket.

  

  Krisztus példaként juhokat és kecskéket használt, amikor a végső ítéletről tanított (lásd Máté 25:31–33).

• Jó gondolatébresztő lehet a Máté 25:34–40 kapcsán, ha megkéred az osztály tagjait, hogy említsenek meg olyan embereket, akik jól példázzák a versekben leírt könyörületességet. Adj időt nekik annak az átgondolására, hogy kiknek lehet szükségük a szolgálatukra. Milyen gyakorlati módjai vannak annak, hogy enni adjunk az éhezőknek, felruházzuk a mezíteleneket és meglátogassuk a betegeket?

További források

A megtérés olaja

David A. Bednar elder ezt a lehetséges értelmezést vetette fel a tíz szűz példázatára:

„Az itt említett olajat tekintsétek a megtérés olajának [lásd Máté 25:4–9]. […]

Talán önző volt-e az öt eszes szűz, hogy nem volt hajlandó osztozni, vagy inkább azt sugallták-e teljesen helyénvalóan, hogy a megtérés olaja nem vehető kölcsön? Átadható-e másoknak a parancsolatoknak való állhatatos engedelmességből fakadó lelki erő? Átengedhető-e egy szükséget látó személynek a szentírások szorgalmas kutatásából és átgondolásából származó tudás? Átruházható-e egy megpróbáltatásokkal vagy nehéz kihívásokkal küzdő emberre az a békesség, amelyet az evangélium a hithű utolsó napi szenteknek nyújt? Mindezen kérdésekre egyértelműen nemleges a válasz.

Amint azt az eszes szüzek helyénvaló módon hangsúlyozták, mindannyiunknak magunknak kell vennünk olajat. Ezek a sugalmazott nők nem egy üzleti tranzakcióról beszéltek, hanem kihangsúlyozták az arra irányuló egyéni felelősségünket, hogy bizonyságunk lámpása mindig égjen, és mindig legyen elegendő tartalékunk a megtérés olajából. Ezt a drága olajat pedig cseppenként kapjuk meg – »sort sorra, előírást előírásra« [2 Nefi 28:30] –, türelemmel és állhatatosan” (Megtérni az Úrhoz. Liahóna, 2012. nov. 109.).

Tanításunk fejlesztése

Győződj meg arról, hogy igaz tant tanítasz! „Folyamatosan tedd fel magadnak a kérdést: »Az, amit tanítok, miként segít majd az osztályom tagjainak, hogy növeljék a Krisztusba vetett hitüket, bűnbánatot tartsanak, szövetségeket kössenek Istennel és be is tartsák azokat, valamint elnyerjék a Szentlelket?«” (A Szabadító módján tanítani. 20.).