Július 17–23.

Apostolok cselekedetei 10–15

„Az Istennek ígéje pedig növekedik és terjed vala”

Ha a vázlat elolvasása előtt imádságosan tanulmányozod az Apostolok cselekedetei 10–15-öt, az segíteni fog neked, hogy benyomásokat kapj az Úrtól. A lenti ötletek csupán javaslatok.

Kérd fel a tanulókat gondolataik megosztására!

Kérd meg az osztály tagjait, hogy meséljenek el a közelükben ülőnek valamit, amit az Apostolok cselekedetei 10–15 olvasása közben tanított nekik a Lélek. Kérj meg néhány tanulót, hogy osszák meg a meglátásaikat a többiekkel

Tanítsd a tant!

Apostolok cselekedetei 10; 11:1–18; 15:1–25

Mennyei Atya kinyilatkoztatás által, sorról sorra tanít minket

• Lehetnek olyanok az osztályban, akiknek téves elképzeléseik vannak a kinyilatkoztatás elnyerésének a folyamatáról. Segíthet nekik, ha megbeszélitek, hogyan kapott Péter kinyilatkoztatást, és hogyan haladhatnak tovább ők maguk is „minden kételkedés nélkül” (Apostolok cselekedetei 10:20), amikor hiányosnak vagy homályosnak tűnik a kinyilatkoztatás. Felrajzolhatsz a táblára egy vonalat, melynek egyik végéhez odaírhatod, hogy Az evangéliumot prédikálni kell a nemzsidóknak. Az osztállyal közösen nézzétek át az Apostolok cselekedetei 10-et és 11:1–18-at, majd rajzoljatok pontokat a vonalra, amelyek jelzik, hogyan nyilatkoztatta ki az Úr Péternek lépésről lépésre, hogy eljött az idő az evangélium nemzsidóknak történő prédikálására. Kezdhetitek például egy olyan ponttal, melyhez azt írjátok, hogy „Kornélius látomást látott” (Apostolok cselekedetei 10:1–6), vagy akár kezdhetitek a Szabadító tanítványaihoz szóló parancsolatával a Máté 28:19-ből, mely szerint „tegyetek tanítványokká minden népeket”. Mit tanulhatunk a kinyilatkoztatásról Péter tapasztalatából? Mivel egészítik ki a tudásunkat Nefi 2 Nefi 28:30-ban található tanításai a kinyilatkoztatásról, valamint David A. Bednar elder tanításai a További források részben?

  

  A személyes kinyilatkoztatás gyakran idővel, kitartó erőfeszítés révén érkezik

• Tanulmányozhatsz olyan eseteket a szentírásokban, ahol az embereket sorról sorra tanította az Úr. Péter Apostolok cselekedetei 10-ben található élményén kívül az osztály tagjai átnézhetik Nefi (1 Nefi 18:1–3); Alma (Alma 7:8; 16:20); és Mormon (3 Nefi 28:17, 36–40) élményeit is. Milyen példákat tudnak még az osztály tagjai mondani a lelki útmutatásra, ahol az emberek „itt egy kicsit és ott egy kicsit” (2 Nefi 28:30) kaptak? Miért van az, hogy az Úr időnként ily módon nyilatkoztat ki dolgokat, nem pedig egyszerre ad meg nekünk minden választ (lásd Tan és szövetségek 50:40; 98:12)?

• Előfordul, hogy az egyháztagokban kérdések vagy aggodalmak merülnek fel az egyház eljárásrendjeit vagy programjait érintő változásokkal kapcsolatban. Segítséget jelenthet annak a megbeszélése, hogyan váltotta fel az evangélium nemzsidóknak történő prédikálására vonatkozó kinyilatkoztatás (lásd Apostolok cselekedetei 10) az Úr korábbi utasításait, melyeket a tanítványainak adott (lásd Máté 10:1, 5–6). Megmutathatod a The Jerusalem Conference [A jeruzsálemi konferencia] című rövidfilmet (ChurchofJesusChrist.org). Mit mondanának az osztály tagjai egy olyan személynek Péter napjaiban, aki nem ért egyet Péter útmutatásával, mivel az ellenkezik a korábbi gyakorlattal? Hogyan segíthet nekünk az Apostolok cselekedetei 10-ben található kinyilatkoztatás abban, hogy megfogadjuk az Úr folyamatos kinyilatkoztatását, mely a prófétáján keresztül érkezik?

Apostolok cselekedetei 10:9–48

„Nem személyválogató az Isten”

• Vajon hasznos lenne az osztály számára annak a megbeszélése, hogy mit jelent az, ha valaki „nem személyválogató”? Kezdheted azzal, hogy megkéred az osztályt, olvassanak el néhány szentírást, mely arról tanít, hogy Isten nem személyválogató, például: Rómabeliek 2:1–11; 1 Nefi 17:34–40; 2 Nefi 26:32–33; Alma 5:33; Moróni 8:12; és Tan és szövetségek 1:34–35. Kérd meg az osztály tagjait, hogy az olvasottak alapján írjanak lehetséges meghatározásokat arra, ha valaki „nem személyválogató”, és mondják el, hogy mit írtak. Hogyan mutatják meg az Apostolok cselekedetei 10:34–48 eseményei és tantételei azt, hogy Isten nem személyválogató? Hogyan lehetséges az, hogy az igazlelkűeket elfogadja Isten, és kedvez nekik, bár nem személyválogató (lásd Apostolok cselekedetei 10:34–35; 1 Nefi 17:35)?

  Lehet, hogy segítened kell az osztály tagjainak megérteni, hogy a „nem személyválogató” nem jelenti azt, hogy Isten mindenkit egyformán áld meg, a cselekedeteiktől függetlenül. Azt akarja, hogy minden gyermeke fogadja el az Ő evangéliumát, azonban az evangélium áldásainak a teljessége azok számára van fenntartva, akik szövetségeket kötnek Ővele és betartják azokat.

További források

Kinyilatkoztatást kapni sorról sorra

David A. Bednar elder azt tanította: „Sokan jellemzően úgy véljük, hogy őszinte imáinkra és könyörgéseinkre kapunk majd egy választ vagy egy késztetést. És gyakran el is várjuk, hogy ez a válasz vagy késztetés azonnal, egyszerre érkezzen. Hajlamosak vagyunk tehát úgy gondolni, hogy az Úr gyorsan és egyszerre ad nekünk egyetlen nagy választ. Azonban a szentírásokban ismételten felvázolt minta arra utal, hogy »sort sorra, előírást előírásra« kapunk, más szóval sok kis választ egy bizonyos időtartamon át. Ennek a mintának a felismerése kulcsfontosságú ahhoz, hogy sugalmazást és segítséget kapjunk a Szentlélektől” (“Line upon Line, Precept upon Precept,” New Era, Sept. 2010, 3–4).

Tanításunk fejlesztése

Kezdd a szentírásokkal! Mielőtt kiegészítő forrásanyagokhoz fordulnál, szorgalmasan tanulmányozd az ősi és a mai szentírásokat. Isten szavának az imádságos tanulmányozása lehetővé teszi a Lélek számára, hogy segítsen neked a tanításod során meríteni abból, amit tanulmányoztál. (Lásd A Szabadító módján tanítani. 12.)