183. lecke: Az önellátás kialakítása

Az önellátás lehetővé teszi számunkra, hogy jobban törődjünk másokkal

Felkészülés a Szabadító módján való szolgálatra

A Szabadító azt tanította tanítványainak, hogy „segítsd a gyengéket, …és erősítsd meg az ellankadt térdeket” (Tan és szövetségek 81:5). Jobban tudjuk követni ezt az utasítást, amikor mi magunk önellátóbbá válunk. Ez a lecke segíthet a tanulóknak megérteni, hogy az önellátóvá válás miként teszi lehetővé számukra, hogy még inkább kövessék a Szabadító példáját mások megsegítésében.

Lehetséges tanulási tevékenységek

Képesség mások megsegítésére

Hogy segíts a tanulóknak megérteni, az önellátás elnyerése hatással van a mások megsegítésére irányuló képességünkre, megkérhetsz három tanulót, hogy mindegyikük olvasson fel egyet az alábbi helyzetek közül. Minden egyes helyzet felolvasása után álljatok meg, és kérd meg az osztályt, hogy osszanak meg különböző tényezőket, amelyek meghatározhatják, hogy Móni, Norbi vagy Jázmin mennyit tud segíteni. (Ha szeretnéd, megfogalmazhatsz más élethelyzeteket is, amelyek jobban vonatkoznak a tanulóidra.)

1. Móni barátja küszködik azzal, hogy megértse a matekfeladatát, és segítséget kér Mónitól.

2. Új misszionáriusként Norbi találkozik valakivel, akinek sok kérdése van a Szabadító egyházának a visszaállításáról.

3. Jázmin megtudja, hogy egy család az egyházközségében nem tud meleg ruházatot biztosítani a gyermekeinek.

Adj minden tanulónak egy-egy példányt az alábbi idézetből Robert D. Hales eldertől (1932–2017) a Tizenkét Apostol Kvórumából. Kérd meg őket, hogy rendeződjenek kis csoportokba, és beszéljenek meg legalább egy olyan kifejezést minden bekezdésből, amely vonatkozhat a fenti élethelyzetekre. (Ha szükséges, segíts a tanulóknak megérteni, hogy a kijelentésben használt fizikai szó a jóllét számos területét magában foglalhatja, például a pénzügyi, tanulási, érzelmi és testi jóllétet.)

„Az önellátás azt jelenti, hogy felelősséget vállalunk saját magunk és azok lelki és fizikai jóllétéért, akiket Mennyei Atyánk a gondjainkra bízott. Csak akkor tudunk igazán a Szabadító nyomába lépni mások szolgálatában és megáldásában, amikor önellátóak vagyunk.

Fontos megértenünk, hogy az önellátás egy cél eléréséhez szükséges eszköz. A végső célunk az, hogy olyanná váljunk, mint a Szabadító, és ezt a célt elősegíti a másoknak nyújtott önzetlen szolgálatunk. Önellátásunk szintjétől függően tudunk jobban vagy kevésbé szolgálni.

Marion G. Romney elnök egyszer ezt mondta: »Üres polcokról nem jöhet étel az éhezőknek. Üres tárcából nem jöhet pénz a szűkölködők megsegítésére. Az érzelmileg kiéhezettektől nem jöhet támogatás és megértés. A tanulatlanoktól nem jöhet tanítás. Ami pedig a legfontosabb, hogy a lelkileg gyengéktől nem jöhet lelki iránymutatás« (in Conference Report, Oct. 1982, 135; vagy Ensign, Nov. 1982, 93).” (Robert D. Hales, “A Gospel Vision of Welfare: Faith in Action,” in Basic Principles of Welfare and Self-Reliance [worldwide leadership training meeting, 2009], 1–2; lásd még ChurchofJesusChrist.org.)

• Milyen igazságokat tanultál Hales eldertől?

  Miközben a tanulók válaszolnak az előző kérdésre, győződj meg arról, hogy értik, miszerint az önellátás kialakításával hasonlóbbá válunk a Szabadítóhoz, és jobban tudunk segíteni és szolgálni másokat.

  Segíthetsz a tanulóknak meglátni a lecke személyes jelentőségét azáltal, hogy megkéred őket, jegyezzék fel a gondolataikat és a válaszaikat az alábbiakhoz hasonló kérdésekre:

• Hogyan segíthettél már másoknak a képességeid vagy anyagi forrásaid által, amelyeket Isten segített neked elnyerni?

• Az önellátás mely területein szeretné Mennyei Atyánk, hogy dolgozz, hogy ezáltal jobban tudj gondoskodni magadról és másokról a jövőben?

Hasonlóbbá válni a Szabadítóhoz

Kiteheted az alábbi utasításokat és kérdéseket. Kérd meg a tanulókat, hogy végezzék el a tevékenységet, és beszéljék meg a kérdéseket egy társukkal.

Olvasd el a Lukács 2:40, 52-t, és jelöld meg, milyen területeken fejlődött Jézus fiatalon.

• Milyen hatással lehetett a Szabadító fiatalkori növekedése és fejlődése azon képességére, hogy másokat szolgáljon?

  Miután a párok végeztek a megosztással, kérd meg az osztályt, hogy mondják el, milyen módokon alakíthat ki önellátást egy mai tizenéves a Lukács 2:40, 52-ben említett területeken.

  Adhatsz időt a tanulóknak, hogy magukban átgondoljanak az alábbiakhoz hasonló kérdéseket:

• Kinek segíthetnél a jövőben, ha önellátóbbá válnál ezen területek valamelyikén? Hogyan segíthetsz?

• Miként segíthet nekünk az önellátás elérésére irányuló munkánk hasonlóbbá válni a Szabadítóhoz?

Példák a krisztusi szolgálatra az önellátás által

Ossz meg példákat olyan emberekre az egyháztörténetből, akik képesek voltak szolgálni Istent és másokat. Ehhez tanulmányozási csoportokba oszthatod az osztályt, és mindegyik csoportnak adhatsz egy-egy példát az Példák az önellátásra az egyháztörténetből című kiosztmányból. Kérd meg a csoportokat, hogy olvassák el az ajánlott verseket, majd beszéljék meg a bekezdésük végén található kérdéseket.

Példák az önellátásra az egyháztörténetből

Martin Harris: 1827-ben Joseph Smith üldöztetéssel és szegénységgel nézett szembe, amikor megpróbálta lefordítani a Mormon könyvét az aranylemezekről. Martin Harris, egy sikeres gazda, tudomást szerzett Joseph helyzetéről. Olvasd el a Joseph Smith története 1:61–62-t, és keresd meg benne, hogyan segítette Martin Joseph Smitht. Olvasd el a Tan és szövetségek 19:26, 34–35-öt és 104:26-ot, és nézd meg, Martin Harris milyen más módokon volt képes szolgálni az Urat és megáldani másokat. Martin elérte az ahhoz szükséges pénzügyi önellátást, hogy jelentőségteljes módokon szolgálhassa az Urat és másokat. Mit tehetnek már most a tizenévesek azért, hogy olyan készségeket, tudást és eszközöket fejlesszenek ki, amelyek segíthetnek nekik szolgálni az Urat és másokat a jövőben?

Emma Hale Smith: Amikor találkozott Joseph Smithszel, Emma Hale kiválóan írt, olvasott, tanított és zenélt. Olvasd el a Tan és szövetségek 25:5–7, 11-et, és keresd meg benne, milyen feladatokat bízott az Úr Emmára. Emma olyan készségeket és képzettséget szerzett, amely segített neki jelentőségteljes módokon szolgálni az Urat és másokat. Mit tehetnek már most a tizenévesek azért, hogy olyan készségeket, tudást és eszközöket fejlesszenek ki, amelyek segíthetnek nekik szolgálni az Urat és másokat a jövőben?

William W. Phelps: Az Úr arra utasította William W. Phelpset – aki nemrég tért meg az egyházba –, hogy költözzön Missouriba. Olvasd el a Tan és szövetségek 55:4-et és 57:11–13-at, és keresd meg benne, hogy az Úr milyen egyedi megbízásokat adott Williamnek, hogy az Ő egyházában szolgáljon. A himnuszoskönyv Szerzők és zeneszerzők tárgymutatóját használva keress olyan himnuszokat, amelyeket William W. Phelps írt, és amelyek napjainkban is megáldják az egyházat. William olyan készségeket és képzettséget szerzett, amely segített neki jelentőségteljes módon szolgálni az Urat és másokat. Mit tehetnek már most a tizenévesek azért, hogy olyan készségeket, tudást és eszközöket fejlesszenek ki, amelyek segíthetnek nekik szolgálni az Urat és másokat a jövőben?

Kérd meg mindegyik csoportot, hogy osszák meg az osztállyal, amit tanultak.

Segíthetsz a tanulóknak olyan újkori példákra gondolni, amikor valaki az önellátás által képes volt krisztusi módon szolgálni másokat. Lejátszhatod a Strengthen Thy Brethren [A te atyádfiait erősítsed] című videófilmet (3:50) vagy az On the Lord’s Errand: The Life of Thomas S. Monson [Az Úr megbízásából: Thomas S. Monson élete] című film 19:54-től 24:18-ig tartó részét; mindkettő elérhető a ChurchofJesusChrist.org honlapon.

Te is megoszthatod, miként szolgáltál másokat, vagy mások miként szolgáltak téged az életük során kifejlesztett készségek, tulajdonságok és eszközök által.

A lecke zárásaként adhatsz időt a tanulóknak arra, hogy imádságosan átgondolják vagy leírják, szerintük mit szeretne Mennyei Atyánk, mihez kezdjenek azzal, amit ma tanultak és éreztek. Önként jelentkezők megoszthatják a válaszaikat az osztállyal.

További források

Helyénvaló-e gondoskodni a saját szükségleteimről, mielőtt másoknak segítenék?

Jeffrey R Holland elder a Tizenkét Apostol Kvórumából így emlékeztetett minket:

„Azok számára közületek, akik őszintén törekedtek egymás terheinek a viselésére, fontos, hogy újból erősítsétek meg magatokat, és építsétek fel magatokat ismét, amikor mások oly sokat várnak tőletek, és igen, oly sokat vesznek ki belőletek. Senki sincs annyira erős, hogy soha ne érezné magát kimerültnek vagy csalódottnak, vagy ne ismerné fel, hogy magával is kell törődnie. Jézus határozottan megtapasztalta ezt a kimerültséget, érezte erejének igénybevételét. Csak adott és adott, de ennek ára volt, Ő pedig megérezte, hogy mivel is jár az, hogy oly sokan támaszkodnak Őrá. Amikor a vérfolyásos asszony megérintette Őt a tömegben, Ő meggyógyította az asszonyt, de egyúttal megjegyezte, hogy »isteni erő áradott vala ki belőle« (lásd Márk 5:25–34).

Mindig ámulva olvastam, hogy képes volt átaludni egy olyan komoly és súlyos vihart a Galileai-tengeren, amelyről a tanítványai – tapasztalt halászok – úgy gondolták, el fogja süllyeszteni a bárkájukat. Mi a fáradtság, ha nem ez? Ti hány prédikációt tudnátok elmondani és hány áldást tudnátok adni, mielőtt teljességgel kimerülnétek? A gondozóknak is szükségük van gondoskodásra. Lennie kell üzemanyagnak a tartályban, mielőtt másoknak adhattok belőle.” (Vö. Jeffrey R. Holland: Egymás terheit viselni. Liahóna, 2018. jún. 27–28.)

Hogyan gondoskodunk másokról a Szabadító módján?

Dieter F. Uchtdorf elnök, aki akkoriban az Első Elnökség tagja volt, így magyarázta:

„Sok jó ember és szervezet van a világon, melyek megpróbálják kielégíteni a szegények és szükséget látók sürgető igényeit világszerte. Hálásak vagyunk értük, ám az Úr módján történő gondoskodás különbözik a világ módszerétől. Az Úr ezt mondta: »…a saját módomon kell megtörténnie« [Tan és szövetségek 104:16; lásd még 15. vers]. Őt nem csupán az azonnali szükségleteink érdeklik; az örök fejlődésünkkel is törődik. Éppen ezért a szegények megsegítése mellett az Úr módja mindig is magában foglalta az önellátást és a felebarátainknak nyújtott szolgálatot.” (Dieter F. Uchtdorf: Az Úr módján történő gondoskodás. Liahóna, 2011. nov. 54.)

Joseph B. Wirthlin elder (1917–2008) a Tizenkét Apostol Kvórumából ezt tanította:

„Az Utolsó Napi Szentek Jézus Krisztus Egyháza és a tagjai igyekeznek az Ő példáját másolni, miközben törekszünk enyhíteni a szenvedést és elősegíteni az önellátást. […]

Az Úr egy kinyilatkoztatásban kijelentette Joseph Smith prófétának: »[A]z a célom, hogy gondoskodjam szentjeimről… De ennek szükségképpen a saját módomon kell megtörténnie; és íme, ez az a mód, amelyet én, az Úr, elrendeltem, hogy gondoskodjam szentjeimről, hogy a szegény felmagasztaltasson, azáltal, hogy a gazdagok alázatossá tétetnek« [T&Sz 104:15–16]. Az Úr módja abból áll, hogy segítsünk az embereknek magukon segíteni. A szegények felmagasztaltatnak, mert megdolgoznak a kapott fizikai segítségért, helyes tantételeket tanulnak, és képesek kiemelni magukat a szegénységből az önállátásra. A gazdagok alázatossá tétetnek, mert megalázkodnak, hogy nagylelkűen adjanak javaikból azoknak, akik szükséget látnak.” (Vö. Joseph B. Wirthlin: Ihletett egyházi jólléti program. Liahóna, 1999. júl. 91.)

Kiegészítő tanulási tevékenységek

A lecke megkezdésének egy másik lehetséges módja

Megkérhetsz egy önként jelentkező tanulót, hogy vegyen részt egy szemléltető leckében. Kérd őt meg, hogy osszon szét valamit, amiből nincs neki vagy aminek a kiosztására nincs felkészülve. Például megkérheted, hogy adjon minden tanulónak egy zöld tollat, valamilyen ételt vagy egy bizonyos pénzösszeget. Amikor ezt nem tudják megtenni, kérdezd meg tőlük, hogy miért nem segítettek. (Azután biztosítsd őket arról, hogy ez rendben van, és köszönd meg nekik, hogy részt vettek a szemléltető leckében.)

Hogy segíts a tanulóknak megérteni, miszerint a mások megsegítésére irányuló képességünkre hatással van a saját felkészülésünk és önellátásunk, folytasd a Robert D. Hales elder kijelentésével kezdődő lecke anyagával.

Az öngondoskodás felkészít minket mások szolgálatára

Hogy segíts a tanulóknak megérteni, miként teszi lehetővé számunkra az öngondoskodás mások jobb szolgálatát, mutathatsz egy képet egy víztározóról (vagy megbeszélhetitek, miként biztosítják a környéketeken az ivóvizet). Kérdezd meg a tanulóktól, hogy mi történne azokkal, akiknek a tározóktól függ a vízellátásuk, ha azok kiszáradnak.

Kérd meg a tanulókat, hogy nézzék meg a Self-Care Made Simple [Az öngondoskodásról egyszerűen] című videófilmet (3:40), és keressék meg benne, miként hasonlíthatóak az öngondoskodásért tett erőfeszítéseink egy olyan víztározó megtöltéséhez, amelyet mások szolgálatára használhatunk.

Miután a tanulók megnézték a rövidfilmet, megkérheted őket, hogy tanulmányozzák a következő szentírásrészeket, és beszéljék meg, mit tudtak meg mások szolgálatáról.

• Móziás 4:26–27 (Benjámin király tanításai a szegények és a rászorulók megsegítéséről)

• Lukács 22:31–32 (Jézus Krisztus Péternek adott tanácsa arról, hogyan készüljön fel a körülötte lévők megsegítésére)