A felső szobaként ismert helyen a Szabadító „letelepszik vala a tizenkettővel” (Máté 26:20), és a halandóságban még egyszer utoljára megünnepelte a pészahot. Ezen utolsó pészahi vacsorán Jézus Krisztus bevezette az úrvacsora szertartását, új módként arra, hogy így emlékezzenek Őrá a tanítványai. Ez a lecke segíthet neked megérteni és átérezni annak a fontosságát, hogy emlékezz a Szabadítóra, amikor veszel az úrvacsorából.
Az úrvacsora fontossága
Hogyan válaszolnál, ha valaki feltenné neked a következő kérdést:
Miért járnak Az Utolsó Napi Szentek Jézus Krisztus Egyháza tagjai minden vasárnap istentiszteletre?
Az egyik fontos ok, amiért istentiszteletre járunk, hogy vegyünk az úrvacsorából. Cheryl A. Esplin nővér, aki korábban az Elemi Általános Elnökségében szolgált, megosztott egy párbeszédet, amelyre egy 96 éves férfi és a fia között került sor, amely megmutatja az úrvacsoravétel központi szerepét az istentiszteletre járásban.
Jézus Krisztus bevezeti az úrvacsorát
Jézus Krisztus közvetlenül a Gecsemánéban átélt szenvedései és a kereszthalála előtt részt vett a pészah (páskha) ünnepén. Ez az esemény az utolsó vacsoraként vált ismertté. Miután a Szabadító az apostolaival együtt elfogyasztotta a pészahi vacsorát, bevezette az úrvacsora szertartását.
Olvasd el a Máté 26:26–30 -at és a Lukács 22:19–20 -at, és figyeld meg, mit tanított a Szabadító az apostolainak az úrvacsora céljáról. Alá is húzhatsz fontos szavakat vagy kifejezéseket. Megnézheted továbbá az Always Remember Him [Őrá mindenkor emlékezni] című rövidfilm első 53 másodpercét is. Ez a videó a ChurchofJesusChrist.org oldalon érhető el.
Mi volt a Szabadító célja az úrvacsora szertartásának a bevezetésével?
Az egyik igazság, amelyet ezekből a szentírásrészekből megismerhetünk az, hogy Jézus Krisztus azért vezette be az úrvacsorát, hogy segítsen emlékeznünk Őrá.Bár a Szabadító akkor még nem tapasztalta meg engesztelő áldozata szenvedését és gyötrelmét, az apostolainak tanított szertartás és jelképek célja az volt, hogy segítsen nekik emlékezni Őrá és az Ő engesztelése ajándékára.
Mely szentírások vagy személyes élmények segítettek elgondolkodnod a Szabadító érted hozott áldozatán?
Milyen érzéseid vannak a Szabadító iránt, amikor ezeket a verseket olvasod vagy ezekre az élményekre gondolsz?
Hogyan segíthetnek neked az úrvacsora jelképei jobban megérteni, hogy mit tett és tehet érted a Szabadító?
Óravázlat létrehozása
Képzeld el, hogy arra kértek, taníts az úrvacsoráról egy közelgő szentírás-tanulmányozási beszélgetés során az otthonodban. Az imént tanulmányozott szentírások és az általad kiválasztott egyéb hivatkozások (például Gospel Topics, Sacrament, topics.ChurchofJesusChrist.org vagy közelmúltbeli általános konferenciai beszédek) használatával készülj fel arra, hogy segíts másoknak megérteni és átérezni az úrvacsora fontosságát.
Az óravázlatod tartalmazza a következőket: 1.) egy vagy több szentírás vagy egyházi vezetőtől származó idézet az úrvacsoráról tanulmányozáshoz és elmélkedéshez, 2.) legalább két kérdés, amelyet feltehetsz a megértés elmélyítése érdekében, és 3.) egy felhívás a megbeszélt igazságok alkalmazására. Az alábbi kérdések útmutatást nyújthatnak a vázlatod elkészítésében (néhány kérdést vagy az összes kérdést is felhasználhatod).
Mi az úrvacsora?
Hogyan segíthet nekünk az úrvacsora jobban megérteni a Szabadítót és az Ő engesztelését?
Mi segített neked jelentőségteljes élményekben részesülni az úrvacsoravétel során?
Miben lenne más az életed, ha gyakrabban emlékeznél Jézus Krisztusra?
1. Jegyezd fel az óravázlatodat a tanulmányozási naplódba:
Választható: Szeretnél többet tanulni?
Mi a kapcsolat a pészah és az úrvacsora között?
Bor helyett miért vizet használunk az úrvacsorához?
A Tan és szövetségek 27:1–2 kijelenti, hogy nem számít, mit használunk az úrvacsorához, ha „egyedül [Krisztus] dicsőség[ére] tekintő szemmel tes[szük] azt” ( 2. vers). Napjainkban az egyházi vezetők arra kérnek minket, hogy vizet használjunk, amikor veszünk az úrvacsorából.
Mit tehetek azért, hogy jelentőségteljesebbé tegyem az úrvacsorát?
Steven J. Lund elnök, a Fiatal Férfiak általános elnöke ezt tanította:
Kép
Official portrait of Steven J. Lund. President, Young Men General Presidency. Sustained April 2020.
„Valahányszor egy diakónus az úrvacsorai tálcát tartja, emlékeztetőt kapunk az utolsó vacsora, a Gecsemáné, a Kálvária és a sírkamra szent történetéből. Amikor a Szabadító azt mondta apostolainak: »ezt cselekedjétek az én emlékezetemre« [Lukács 22:19], akkor a korokon át egyúttal mindannyiunkhoz szólt. Arról a véget nem érő csodáról beszélt, amelyet Ő biztosít majd, amikor a jövőbeli diakónusok, tanítók és papok tárják elénk az Ő jelképeit, és kérik az Ő gyermekeit, hogy fogadják el az Ő engesztelő ajándékát.
Az úrvacsora minden jelképe erre az ajándékra irányítja a figyelmünket. A kenyérre gondolunk, melyet egykor Ő tört meg – és amelyet most a papok előttünk megtörnek. A megszentelt folyadékra gondolunk, akkor és most, amint az úrvacsorai imák szavai ünnepélyesen elhagyják a fiatal papok száját, és szívünkbe, valamint a mennybe hatolnak, megújítva szövetségeinket, amelyek összekapcsolnak bennünket Krisztus szabadításának hatalmaival. Átgondolhatjuk, mit jelent, amikor egy diakónus odahozza nekünk a szent jelképeket, ott állva, ahol Jézus állna, ha itt lenne, felkínálva, hogy felemeli a terheinket és a fájdalmunkat.”
Dallin H. Oaks elnök az Első Elnökségből a következő tanácsot osztotta meg:
Kép
Official Portrait of President Dallin H. Oaks taken March 2018.
„Az úrvacsorai gyűlés közben – és főleg az úrvacsora szertartása alatt – a hódolatra összpontosítsunk. Tartózkodjunk minden más tevékenységtől, különösen az olyan viselkedéstől, amely megzavarhatja mások hódolatát. Valószínűleg még az sem zavar meg senkit, ha valaki csöndesen elszunyókál… A könyvek és folyóiratok olvasgatásának nem az úrvacsorai gyűlésen van a helye. Fiatalok, nem ilyenkor van itt az ideje annak, hogy a mobiltelefonjainkon sutyorogva beszélgessünk, vagy hogy SMS-eket küldözgessünk máshol lévő embereknek. Amikor veszünk az úrvacsorából, szent szövetséget kötünk, hogy mindig emlékezni fogunk a Szabadítóra. Milyen szomorú dolog látni, amikor valaki nyilvánvalóan megsérti ezt a szövetséget, éppen azon a gyűlésen, ahol megköti azt.”
