Lukács 10:25–37
Az irgalmas szamaritánus
Amikor egy törvénytudó ez kérdezte Jézustól: „De ki az én felebarátom?” (Lukács 10:29), a Szabadító az irgalmas szamaritánus példázatával válaszolt. Ez a lecke segíthet neked követni a Szabadító felebarátok iránti szeretet terén tanúsított példáját.
Lehetséges tanulási tevékenységek
A szükséget látók megsegítése
Idézz fel egy olyan alkalmat, amikor segítségre volt szükséged, és valaki segített neked.
-
Szerinted miért segített neked ez az illető?
-
Hogyan érezted magad annak köszönhetően, amit tett?
Gondolkodj el azon, mennyire valószínű, hogy te segítenél valakinek a szükségben, és miért – vagy miért nem – segítenél neki. Tanulmányozás közben keress olyan igazságokat Jézus Krisztusról, amelyek növelhetik az arra irányuló vágyadat, hogy segíts a szükséget látókon.
Egy példázat
Egy napon, miközben Jézus Krisztus épp tanított, egy törvénytudó megkérdezte Őtőle, hogy mit kell tennie az örök élet elnyeréséhez. A Szabadító azt tanította, hogy az örök élet elnyeréséhez teljes szívünkből szeretnünk kell Istent, és úgy kell szeretnünk felebarátainkat, mint saját magunkat (lásd Lukács 10:27). A törvénytudó ezután feltett egy másik kérdést.
Olvasd el a Lukács 10:29-et , és ha gondolod, jelöld meg a kérdést, amelyet a törvénytudó feltett Jézusnak.
-
Te mit válaszolnál a törvénytudó kérdésére?
A törvénytudó kérdésére válaszul Jézus elmondta az irgalmas szamaritánus példázataként ismert példázatot. Miközben ezt a példázatot tanulmányozod, tartsd észben, hogy a szamaritánusok és a zsidók általában megvetették egymást, és gyakran kerülték az egymással való érintkezést. A zsidók többek között azért tartották elfogadhatatlannak a szamaritánusokat, mivel a szamaritánusok részben zsidók és részben nem zsidók voltak, és keverték a két nép vallási meggyőződéseit.
A Szabadító felismerése a példázatban
Olvasd el az irgalmas szamaritánus példázatát a Lukács 10:30–35 -ben. Megnézheted Az irgalmas szamaritánus példázata című rövidfilmet (5:11) is, miközben szentírásodban követed a szöveget. Ez a videó a JezusKrisztusEgyhaza.org oldalon érhető el.
A példázat tanulmányozása közben gondolkodj el azon, miként jelképezi a szamaritánus Jézus Krisztust.
-
Mit tanulhatunk Jézus Krisztusról ebből a példázatból? (A kérdésre adott válaszaidat felsorolhatod a tanulmányozási naplódban.)
Neil L. Andersen elder a Tizenkét Apostol Kvórumából ezt tanította:
„A Szabadító a mi irgalmas szamaritánusunk, aki azért küldetett, hogy »a töredelmes szívűeket meggyógyítsa…« [ Lukács 4:18 ; lásd még Ésaiás 61:1 ]. Ő megáll mellettünk, amikor mindenki más továbbsétál. Könyörületében gyógyító balzsammal bekeni, majd bekötözi sebeinket. A karjában hordoz minket. Gondoskodik rólunk.”
(Neil L. Andersen: Megsebezve. Liahóna, 2018. nov. 85.)
-
Milyen példákat tudsz említeni a szentírásokból, amelyekben a Szabadító azt teszi, amiről Andersen elder beszélt?
-
Számodra mikor volt olyan a Szabadító, mint az irgalmas szamaritánus?
Jézus Krisztus példájának a követése
Miután elmondta az irgalmas szamaritánus példázatát, Jézus Krisztus, a tanítómester megkérdezte a törvénytudótól, hogy mit tanult, és megkérte, hogy cselekedjen. Olvasd el a Lukács 10:36–37 -et, és figyeld meg, mit kért Szabadító a törvénytudótól.
-
Hogyan tudod alkalmazni a Szabadító kérését a saját életedben?
-
Mit tanít ez a kérés neked a Szabadító érzéseiről Mennyei Atya összes gyermeke iránt?
Különböző helyzetekben, például otthon, az online térben, az egyházközségünkben vagy a gyülekezetünkben és idegenek között egyaránt számos lehetőségünk van arra, hogy kövessük a Szabadító tanácsát: „Eredj el, és te is a képen cselekedjél” ( Lukács 10:37).
-
Milyen módokon követheted a Szabadító példáját, hogy ebben a helyzetben szeretetet tanúsíts a felebarátod iránt?
-
Mi nehezítheti meg, hogy szeretetet tanúsíts a felebarátod iránt ebben a helyzetben?
-
Ha egy személynek nehézséget okozna, hogy szeretetet tanúsítson a felebarátai iránt ebben a helyzetben, mit taníthatnál neki Jézus Krisztusról, ami segíthetne neki?
-
Van bármi, aminek a megtételére késztetést éreztél annak az eredményeként, amit ma tanultál?
Megjegyzések és háttér-információk
Hogyan jelképezi az irgalmas szamaritánus példázata az életen át vezető utunkat?
Gerrit W. Gong elder a Tizenkét Apostol Kvórumából ezt tanította:
„A Jerikóba vezető poros útjainkon ránk támadnak és megsebeznek minket, majd magunkra hagynak a fájdalmunkkal.
Bár segítenünk kellene egymásnak, valamilyen oknál fogva túl gyakran inkább átmegyünk az út túloldalára.
Azonban az Irgalmas Szamaritánus könyörülettel telve megáll, majd borral és olajjal bekötözi sebeinket. Az úrvacsora és más szertartások jelképeiként a bor és az olaj a Jézus Krisztusban való lelki gyógyulásra irányítja a figyelmünket. Az Irgalmas Szamaritánus feltesz minket a saját öszvérére vagy – bizonyos ólomüveg ábrázolásokon – az Ő vállán hordoz minket. Elhoz minket a vendégfogadóba, amely az Ő egyházát jelképezheti. A vendégfogadóban az Irgalmas Szamaritánus azt mondja: »Viselj gondot reá, …én mikor visszatérek, megadom néked.« [ Lukács 10:35 ]. Az Irgalmas Szamaritánus – a mi Szabadítónkat jelképezve – megígéri, hogy visszatér, ezúttal fenségesen és dicsőségben.”
(Gerrit W. Gong: Hely a vendégfogadóban. Liahóna, 2021. máj. 24–25.)
A példázatban egy zsidó helyett miért egy szamaritánust választott a Szabadító a sebesült embert megsegítő személyként?
M. Russell Ballard elnök a Tizenkét Apostol Kvórumából ezt a magyarázatot adta:
„Krisztus idejében a zsidók és a szamaritánusok között meglehetősen nagy volt az ellenszenv. Normál körülmények között ez a két csoport kerülte az egymással való érintkezést. Ez a példázat akkor is jó és tanító jellegű lenne, ha a rablók kezébe esett embert egy zsidó testvér mentette volna meg.
A zsidók és a szamaritánusok szándékos használata világosan azt tanítja, hogy mindannyian felebarátok vagyunk, és hogy szeretnünk, becsülnünk, tisztelnünk és szolgálnunk kell egymást legmélyrehatóbb különbségeink ellenére – beleértve a vallási, politikai és kulturális különbségeket.”
(M. Russell Ballard, “Doctrine of Inclusion,” Ensign or Liahona, Nov. 2001, 36)
Mit tegyek, ha a mások megsegítésére kínálkozó lehetőségek alkalmatlan pillanatban érkeznek?
M. Russell Ballard elnök, a Tizenkét Apostol Kvóruma ügyvezető elnöke ezt tanította:
„A lehetőség mások jelentőségteljes szolgálatára, amelynek megtételét szövetségben ígértük, ritkán érkezik kényelmes pillanatokban. Azonban nem rejlik lelki hatalom abban, ha kényelmesen élünk. A hatalom akkor érkezik, amikor betartjuk a szövetségeinket.”
(M. Russell Ballard, “Like a Flame Unquenchable,” Ensign, May 1999, 86)
Thomas S. Monson elnök (1927–2018) erre emlékeztetett minket:
„Soha ne engedjük, hogy egy megoldandó probléma fontosabb legyen egy ember szereteténél.”
(Thomas S. Monson: Örömet lelni földi utazásunkban. Liahóna, 2008. nov. 86.)