Az ifjúsági hitoktatási tananyag elsajátítása, majd átalakítása

Számos hathatós mód adódik arra, hogy felkészüljünk Jézus Krisztus evangéliumának a tanítására. Ez a felkészülés mindig magában foglalja Isten igéje imádságosan történő tanulmányozását, valamint a Szentlélek útmutatásának a keresését, hogy tudhassuk, miként segíthetünk a legjobban a tanulóinknak megtérni Jézus Krisztushoz és az Ő evangéliumához. Ennek az eléréséhez mindenképp tanulmányozd a Jöjj, kövess engem! ütemezésében található szentírásblokkot. A tananyag áttekintése során ez segíteni fog az órára való felkészülésedben. A tananyag segít felismerned a szentírásblokkban található alapvető tantételeket és tant, segít a tanulóknak megismerni, szeretni és követni Mennyei Atyánkat és Jézus Krisztust, valamint követni az eredményes tanítás sugalmazott mintáit.

Gondold át az Első Elnökségből Dallin H. Oaks elnök következő tanácsát a tananyag használatáról az ifjúsági hitoktatási leckékre való felkészülésben:

„Először elsajátítunk, aztán [át]alakítunk. Ha szilárdan, két lábbal állunk az előírt és tanítandó leckében, akkor tudjuk majd a Lelket követve átalakítani azt. Ám amikor erről a rugalmas megközelítésről beszélünk, fennáll a kísértés, hogy az ember eleve az átalakítással, nem pedig az elsajátítással kezdje. Egyensúlyt kell tartani. Ez egy állandó kihívás. Az a megközelítés azonban, hogy először elsajátítjuk, és csak azután alakítjuk át, megfelelő módot biztosít arra, hogy szilárd talajon maradjunk.”

(“A Panel Discussion with Elder Dallin H. Oaks” [Seminaries and Institutes of Religion satellite broadcast, Aug. 7, 2012], broadcasts.ChurchofJesusChrist.org)

• Mit jelent a lecke összeállítása során elsajátítani és átalakítani a tananyagot?

Henry B. Eyring elnök segített megértenünk néhány okot, amiért esetleg szükséges lehet alakítani a tananyagot:

„Több javaslat létezik a tanítási ötletekre, ezek tanítási módjaira, valamint a felhasználható kereszthivatkozásokra, mint amennyit bármelyikünk is fel tudna használni. […] Mivel azonban szeretnénk, ha a tanulóink az Urat kérdeznék, hogy megvilágosodhassanak, példamutatással kell megáldanunk őket. Ehhez elolvashatjuk a tananyagot – minden szót. Lehet, hogy nincs időnk minden hivatkozást megtalálni és tanulmányozni, de Isten ismeri a tanulóinkat.

[Az] Úr tökéletesen tudja, mit tudnak [a tanulók] és mire van szükségük. Szereti őket, és szeret bennünket is. Az ő segítségével pedig… ne csak a tananyag azon részeit válaszd ki, amelyek lehetővé teszik a tanítási képességed teljes kiaknázását, hanem azokat is, amelyek lehozzák majd a menny hatalmait az osztályteremben lévő tanulókra az adott napon.”

(“The Lord Will Multiply the Harvest” [evening with a General Authority, Feb. 6, 1998], ChurchofJesusChrist.org)

• Szerintetek miért fontos először elsajátítani a lecke anyagát, mielőtt átalakítanánk azt?

• Miben különbözhetnek a leckére való felkészülési módszerek egy olyan oktató esetében, aki használja a tananyagot, azétól, aki nem?

Megfontolások a leckék átalakítása során

Íme néhány megfontolandó kérdés a leckék anyagának az elsajátítása és átalakítása során:

1. Mi a lecke egészének, illetve az egyes részeinek a célja?

2. Mi a sugalmazott szerző szándéka, illetve az én átalakításom vajon összhangban áll-e ezzel?

3. Mi az általam kívánt átalakítás oka? Vajon ez csupán személyes ízlés kérdése, vagy a változás jobb tanulási élményt biztosít majd a tanulóknak?

4. Az általam kívánt átalakítás összhangban áll-e a Szentlélek késztetéseivel?

A lecke átalakítására lehet szükség ahhoz, hogy

• kövesd a Mennyei Atyától a Szentlelken át kapott késztetéseket (lásd Dube fivér esettanulmányát);

• eleget tegyél a tanulók különleges vagy egyedi szükségleteinek, képességeinek és rendelkezésre álló forrásainak (lásd Dube és Reyes fivér esettanulmányát);

• összhangba hozd a lecke egyes részeit a helyi körülményekkel és kultúrával (lásd Rodriguez nővér esettanulmányát);

• segíts a tanulóknak az aktuális ügyekkel, valamint sürgős kérdésekkel kapcsolatosan (lásd Dube fivér esettanulmányát);

• jobb módszert találj egy cél elérésére a lecke egy adott szakaszában (lásd Li fivér és Martin nővér esettanulmányát);

• felhasználd az egyház vezetői által biztosított legfrissebb útmutatást és forrásokat (lásd Schimdt nővér esettanulmányát).

Esettanulmányok

Rodriguez nővér

Rodriguez nővér a Máté 1:18–25; Lukács 1:26–35-höz tartozó lecke tanítására készül. Tudja, hogy az osztályában lévő tanulók tudni akarják majd, mit tanítanak a szentírások Jézus édesanyjáról, Máriáról. A városukban erős érzések és eltérő hitelvek vannak jelen az emberekben Máriával kapcsolatban. Sokan még hódolnak is Máriának az Isten anyjaként betöltött szerepe miatt. A leckeanyagot tanulmányozva Rodriguez nővér megfelelő helyet keres, hogy segítsen a tanulóknak megérteni, mit tanítottak Máriáról a szentírások és az egyházi vezetők.

Az egyik tanulási tevékenység arra kéri a tanulókat, hogy keressenek tanításokat arról, kik voltak a Szabadító szülei a Lukács 1:30–35-ben, a Máté 1:18–23-ban és az Alma 7:10-ben.

Rodriguez nővér úgy dönt, hogy az Alma 7:10 elolvasása után a következő két kérdés betoldásával alakítja át a leckét.

Mit segít Alma megértenünk Máriával kapcsolatosan? Bár tiszteljük és szeretjük Máriát, illetve a többi hithű tanítványt a szentírásokban, hogyan segít nekünk az Alma 7:11–13 megérteni, miért csak Mennyei Atyánknak és Jézus Krisztusnak hódolunk?

Li fivér

Miközben Li fivér a János 1:1–16-höz tartozó lecke tanítására készül, a következő javaslatot és két kérdést látja a lecke elején:

„Mutasd meg a tanulóknak az alábbi képet, vagy hozz be az órára egy, valamilyen népszerű sportban használt labdát, és tedd fel az alábbi kérdéseket. Más tárgyat is használhatsz, ha úgy gondolod, hogy az jobban segítene megérteni a tanulóknak, hogy az adott tárgy többet ér, mint azt elsőre gondolnák.

• Szerintetek mennyit ér ez a labda?

• Mi a helyzet akkor, ha ezt a labdát a világbajnokságon használták, és egy híres játékos aláírása szerepel rajta?”

Li fivér tovább olvassa a leckét, hogy megtudja, mi lehet a célja a labdának az órán. Látja, hogy ez segítségül szolgál a tanulóknak megérteni, hogy minél többet tudunk meg arról, ki volt Jézus Krisztus az Ő halandó élete előtt, annál jobban értékelhetjük a küldetése értékét a földön.

Mivel a legeredményesebben akarja elérni ezt a célt a tanulói számára, egy pillanatra elgondolkodik azon, mit hozhatna az órára, amihez a tanulók a leginkább tudnának kapcsolódni. A lecke átalakítása mellett dönt azzal, hogy egy egyszerű nyakláncot hoz az órára. Miután a tanulók elmondják, szerintük mennyit ér a nyaklánc, ő meg fogja osztani, hogy ki készítette azt, illetve hogy miért teszi azt értékesebbé számára a történetének az ismerete.

Martin nővér

Martin nővér az Apostolok cselekedetei 3-ról szóló lecke tanítására készülve észrevesz egy javaslatot egy rövidfilm bemutatására arról, amikor Péter és János Isten hatalma által meggyógyít egy sánta embert. Megnézi a rövidfilmet, és lenyűgözi, hogy mennyire hatásos. Azt is tudja azonban, hogy a tanulók a héten már háromszor is láttak rövidfilmeket az osztályában. Úgy dönt, más módon valósítja meg a rövidfilm célját.

Észreveszi, hogy a rövidfilm lényegében szóról szóra elmeséli ezt a történetet. Arra a következtetésre jut, hogy a rövidfilm célja az lehet, hogy a tanulók maguk elé képzeljék a történteket a puszta elolvasás helyett. A lecke átalakításához úgy dönt, megkéri a tanulókat, hogy olvassák el, majd játsszák el a történetet, így a tanulók tevékeny résztvevők lehetnek, kicsit kizökkenhetnek a rövidfilmekből, miközben mégis segít nekik elképzelni ezt az eseményt.

Dube fivér

Dube fivér szorgalmasan készül a konferenciai hétvége előtti pénteken a Rómabeliek könyvében található lecke tanítására, a következő hétfői tananyagvázlat szerint. Megdöbbenve hallja, amint a próféta a konferencia során bejelenti, hogy a közeljövőben felépül az első templom a területükön. Nagyon kevesen láttak már saját szemükkel templomot. Tudja, hogy a tanulók izgatottan jönnek majd az órára, hogy a templomról beszélgessenek, és sokaknak lesznek kérdéseik erről.

Imádkozás után a Szentlélek arra készteti, hogy ugorjon előre, és tanítsa az 1 Péter 3:18–22; 4:1–6 hátteréről szóló leckét, valamint az ehhez kapcsolódó 1 Péter 4:6 tanismereti leckét hétfőn és kedden. Ez megfelelő változtatásnak tűnik, mert a háttérről szóló lecke kimondott célja a következő: „Ez a lecke segíteni fog, hogy felfedezd, milyen módokon segíthetsz a Szabadítónak a halottak megváltására vonatkozó munkájában”. Úgy érzi, ez a különleges időszak a legjobb alkalom arra, hogy segítsen a tanulóknak lelkesen készülni őseik megváltására a jövőben megépülő templomban.

Dube fivér a hétfői leckére készülve észreveszi a tanulók által tanultak alkalmazására vonatkozó egyik felhívást:

„Látogass el a FamilySearch.org webhelyre vagy használd a FamilySearch Családfa alkalmazást. Nézd meg, hogy megtalálod-e azon ősök nevét, akiknek még szükségük van papsági szertartások elnyerésére. Ezeket a neveket lefoglalhatod, és elviheted a templomba, vagy beküldheted őket, hogy valaki más elvégezhesse értük a szertartásokat. A Készen álló szertartások funkció segítségével gyorsan beazonosíthatod azokat az ősöket, akiknek papsági szertartásokra van szükségük.”

Dube fivér tudja, hogy a legtöbb tanulójának nincs internethozzáférése, illetve nem tudja használni a FamilySearch Családfa alkalmazást. Bölcsen átalakítja a felhívást a tanultak alkalmazására, hogy elkezdjék papíron kitölteni a családi csoportíveket a családjukkal, valamint hogy beszélgessenek az egyházközségi templomi és családtörténeti tanácsadójukkal, és kérjenek tájékoztatást arról, hogy miként kutathatnak fel további családi neveket, amelyeket előkészíthetnek az eljövendő templomi munkára.

Schmidt nővér

A két nagy parancsolatról szóló, Máté 22:34–40-et feldolgozó lecke tanulmányozása után Schmidt nővérnek eszébe jut egy, a legutóbbi általános konferencián elhangzott kijelentés, amely tökéletes lehet ehhez a leckéhez. Észreveszi, hogy a lecke közepén szerepel egy régebbi idézet is azzal a céllal, hogy segítsen a tanulóknak megérteni, hogy amikor szeretjük Istent, akkor Ő mások jólléte felé fordítja a szívünket. Ezt lecseréli a következő idézetre:

„Jézus elrendelte az első nagy parancsolatot: »Szeresd az Urat, a te Istenedet teljes szívedből, teljes lelkedből és teljes elmédből« [Máté 22:37]. […]

Elsőként tehát szeressétek az Atyát és a Fiút.

Másodszor: Szeressük felebarátainkat! [lásd Máté 22:39]

Harmadszor: Szeressük magunkat!

Ez az, amivel sokan küszködnek. Hát nem érdekes, hogy önmagunk szeretete látszólag nehezebb, mint másokat szeretni? Az Úr mégis azt mondta: »Szeresd felebarátodat, mint magadat.« Ő értékeli a bennünk rejlő isteniséget; és nekünk is így kell tennünk. Amikor a hibák, a szívfájdalmak, az elégtelenség érzése, a csalódás, a düh vagy a bűn nehéz terhei nyomják a vállunkat, a Szabadító engesztelésének a hatalma – az isteni terv szerint – az egyik olyan dolog, mely felemeli a lelket.” (Ronald A. Rasband: Lelkem dolgai. Liahóna, 2021. nov. 39.)

Schmidt nővér úgy érzi, hogy egy közelmúltbeli általános konferencián elhangzott kijelentés ugyanazt a célt fogja elérni, mint a tananyag leckéjében található. Ráadásul tudja, hogy az néhány tanulójának a segítségére is lehet, akiknek nehezükre esik elfogadni és szeretni magukat, illetve megérteni, hogy Isten szeretete révén átérezhetik, milyen értékesek ők maguk is.

Reyes fivér

A Jelenések 15–19-höz tartozó lecke tanulmányozása során Reyes fivér talál egy tevékenységet, amely arra kéri a tanulókat, hogy válasszanak ki kettőt a következő három lehetőségből:

• A lehetőség: Angyalok és csapások

• B lehetőség: Gonoszság és a Szabadító hatalma

• C lehetőség: A Bárány menyegzője

Mindegyik lehetőséghez különböző kérdések, szentírás-hivatkozások és tevékenységek tartoztak. Reyes fivér érzése szerint a tevékenység célja az, hogy segítsen a tanulóknak megérteni a lecke vastagon szedett tantételét: Jézus Krisztus segíthet nekünk legyőzni az utolsó napok gonoszságát.

Bár Reyes fivérnek tetszenek a lehetőségek, mégis ugyanezen cél elérésére a következő ötletet találja a lecke Kiegészítő tanulási tevékenységek részében, és úgy érzi, hogy a tanulóinak sokkal inkább erre van szüksége:

Babilon ránk gyakorolt hatásának a korlátozása

Ha a tanulóknak hasznosabb lenne nagyobb hangsúlyt szentelni Babilon legyőzésére, felhasználhatod David R. Stone elder: Sion Babilon közepén című beszédét (Liahóna, 2006. máj. 90–93). A Manhattan templomról szóló hasonlata segíthet a tanulóknak felismerni, milyen fontos, hogy növeljék a Szabadítóval töltött időt, miközben korlátozzák Babilon rájuk gyakorolt hatását. A tanulóknak az is hasznos lehet, ha tanulmányozzák és megbeszélik az Úr rájuk vonatkozó, A fiatalság erősségéért füzetben (2011) részletezett normáit.

Reyes fivér a további ötlet alapján egy 10 perces részt készít a leckéhez. Hogy maradjon rá ideje, úgy dönt, megkéri a tanulókat, hogy a lecke törzsanyagában található három javasolt lehetőség közül csak az egyiket tanulmányozzák.