4 módszer arra, hogy lelki teret teremtsünk. Liahóna, 2024. jún.
Fiatal felnőtteknek
4 módszer arra, hogy lelki teret teremtsünk
A jeruzsálemi hittérítési tilalom megváltoztatta azt, ahogyan az életemben a lelki tér kialakítására tekintek.
Illusztrálta: Ingrid Nancy Ochoa Villarreal
Számos bibliai helyszín csak egy sétányira van a jeruzsálemi Héber Egyetemtől, ahol jelenleg diákként élek. Meglátogathatom a templom lépcsőit, amelyeken talán maga Jézus is tanított, vagy azt a kerti sírkamrát, amelyben a hagyomány szerint a teste nyugodott a feltámadása előtt. Áldás a Szentföldön élni, és hálás vagyok minden napért, amelyet ezen a bámulatos helyen tölthetek. Azonban nem könnyű az Ő egyháza tagjaként élni itt.
Az Izraelben érvényben lévő hittérítési tilalom miatt nem oszthatom meg a hitemet. Egészen addig nem is gondoltam volna, hogy ez milyen nehéz lesz, amíg az egyik barátom nem kért tőlem egy példányt a Mormon könyvéből, én pedig nem adhattam neki. Néha kissé magányos és elszigetelt érzés tud lenni, ha valaki Krisztus tanítványa.
Ugyanakkor néhány komoly leckét is tanulok itt arról, hogy továbbra is megoszthatom bárkivel Jézus Krisztus világosságát és szeretetét, és kapcsolatom lehet a Lélekkel.
Lelki beszélgetések által
Bár kifejezetten világi tárgyakat tanulok, a csoportjaimban szinte az összes tanuló hívő keresztény. Gyakran ülünk együtt órák után, hogy megbeszéljük a leckékkel kapcsolatos véleményünket és meglátásainkat. Ezek a beszélgetések megadják nekem azt a teret, amelyben bizonyságot tehetek Jézus Krisztusról.
Amikor egymással beszélgetünk, gyakran eszembe jutnak a Máté 18:20 szavai: „Mert a hol ketten vagy hárman egybegyűlnek az én nevemben, ott vagyok közöttük.”
Bár az ilyen társalgások során nem tudom tevőlegesen megosztani az evangéliumot, ez az élmény megtanította nekem, hogy amikor a tanítványtársaimmal Krisztusról beszélgetünk, az képes meghívni a Lelket a kapcsolatainkba, és ott tarthatja Őt minden cselekedetünk középpontjában.
Szövetségek megtartása által
Rájöttem, hogy Jézus Krisztus evangéliuma itteni megosztásának az egyetlen módja az, hogy magamat adom. Itt nem adhatok az embereknek egy Mormon könyvét, viszont imádkozhatok velük, segíthetek nekik érezni Isten szeretetét, és bizonyságot tehetek arról, hogy Isten valóban szereti őket. Amikor egyszerűen csak igyekszem megtartani a szövetségeimet és követni az Úr parancsolatait, azzal bizonyságot teszek a Jézus Krisztus evangéliumába vetett hitemről.
Bármilyenek legyenek is a körülményeid, gondold át, milyen módokon lehet a példád olyan világosság, amely másokat az igazság felé vezet és a Lélek jóságát hinti szét.
Amint azt Dale G. Renlund elder a Tizenkét Apostol Kvórumából nemrég tanította: „Akkor válunk [Jézus Krisztus] tanítványaivá és képviseljük Őt jól, ha szövetségek által szánt szándékkal és fokozatosan magunkra vesszük Jézus Krisztus nevét.”1
A Mennyei Atyával és Jézus Krisztussal ápolt kapcsolatunkra való odafigyelés által
Csak akkor vagyok képes érezni a Lelket, ha először mindennap kapcsolatba lépek Mennyei Atyával és Jézus Krisztussal – hogy megmaradjak Bennük, ezáltal pedig dicsőíthessem az én Mennyei Atyámat (lásd Máté 5:16). Néha úgy tekintünk az evangéliumra, mint egy receptre: beleteszünk meghatározott összetevőket, és kijön a várt eredmény. Ahogy azonban megtanultam, az evangélium lényege valójában a Mennyei Atyával és a Szabadítóval ápolt kapcsolatunk.
A Velük való kapcsolatom megteremtésének a folyamata pedig itt, a Szentföldön sem lett más. Igaz, ellátogathatok azokra a helyekre, ahol Jézus járt, a leginkább mégis akkor érzem a Lelket, amikor imádkozom és a szentírásaimat tanulmányozom, valamint időt fordítok a napomból arra, hogy minőségi időt töltsek Velük – és ez így volt egész életemben.
Bonnie H. Cordon nővér, a Fiatal Nők korábbi általános elnöke ezt tanította: „Erő rejlik abban, amikor ezeket a szent szokásokat nem a teendők listájára, hanem inkább tanúsággá tesszük. A fejlődés fokozatos lesz, de növekedni fog a Krisztussal való mindennapos, aktív részvétel és céltudatos élmények által.”2
Ha őszinte erőfeszítést teszel azért, hogy kapcsolatot teremts Mennyei Atyával és Jézus Krisztussal, az segíteni fog abban, hogy helyet biztosíts az életedben a szent pillanatok számára.
Megígérem, hogy érezni fogod a különbséget.
Azáltal, hogy egyszerű igazságokra összpontosítunk
Mivel olyan egyedi körülmények között vagyok, ahol nem beszélhetek részletesen a hitemről, jeruzsálemi tartózkodásom megtanította nekem, hogy ne tekintsek „a célon túl” (Jákób 4:14). Megtanultam az evangélium egyszerű igazságaira összpontosítani: Isten az Ő minden gyermekét szereti, Jézus Krisztus a Szabadítóm, Russell M. Nelson elnök pedig Isten prófétája ma a földön.
Ez a szemléletmód segített nekem megtartani a szövetségeimet, és kapcsolatban maradni a Lélekkel, miközben igyekszem eligazodni a fiatal felnőtt egyházi lét kihívásai között, különösen egy olyan helyen, ahol kevés az egyháztag.
Azonban rájöttem, hogy nem számít, hol vagyok: amíg igyekszem mindennap lelki teret teremteni az életemben, addig a kérdéseim, a gondjaim és az aggodalmaim mindig megoldódnak a Mennyei Atyába és a Szabadítómba, Jézus Krisztusba vetett remény által.