Az Első Elnökségtől

Kis cselekedet nagy áldásokkal

Írta: Dallin H. Oaks elnök

első tanácsos az Első Elnökségben

Dallin H. Oaks

A következő beszéd alapján: Always Have His Spirit, Ensign, Nov. 1996, 59

Úrvacsorából vevő család

Amikor megkeresztelkedünk, megmutatjuk, hogy készek vagyunk magunkra venni Jézus Krisztus nevét. Azt is megígérjük, hogy az Ő munkáját fogjuk végezni és betartjuk a parancsolatait. Ezután papságviselők a fejünkre helyezik kezeiket, hogy megáldjanak minket a Szentlélek ajándékával.

Minden alkalommal, amikor veszünk az úrvacsorából, megújítjuk a keresztelési szövetségeinket. Azzal készülünk fel erre, hogy megbánjuk mindazt, amit helytelenül tettünk. Jézus Krisztusra gondolunk. És megígérjük, hogy emlékezni fogunk Őrá.

Amikor megtesszük ezeket a dolgokat, az Úr megbocsát nekünk. Azt is megígéri, hogy amikor betartjuk a parancsolatait, akkor mindig velünk lehet a Szentlélek. A Szentlélek a vigasztalónk, a közvetítőnk és a Mennyei Atyához visszavezető kalauzunk.

Az úrvacsora apró cselekedetnek tűnhet. Azonban nagyszerű áldásokat hoz nekünk. Azért imádkozom, hogy mindig részünk lehessen ezekben az áldásokban.

Úrvacsorai válaszok

Hallgattad már figyelmesen az úrvacsorai imákat? Párosítsd össze az alábbi kérdéseket és válaszokat. (Elolvashatod az úrvacsorai imákat a Tan és szövetségek 20:77, 79-ben.)

1. Mire emlékezünk?

2. Mire teszünk ígéretet?

3. Milyen áldást ígér nekünk az Úr?

4. A Szabadító testére és vérére.

5. Hogy Lelke mindig velünk lesz.

6. Hogy magunkra vesszük Jézus nevét, mindig emlékezünk Őrá, és betartjuk a parancsolatait.

Válaszok: 1-a; 2-c; 3-b

Párosító tevékenység az úrvacsorai imákról

Balra: Apryl Stott illusztrációja; jobbra: Beth Whittaker illusztrációja