Mikor hagyom végre magam mögött a bűntudat és szégyen érzését? A Fiatalság Erősségéért, 2024. márc.
Erő a bűn legyőzéséhez
Mikor hagyom végre magam mögött a bűntudat és szégyen érzését?
Néha könnyebbnek tűnhet reménytelennek érezni az életedet, mint érezni a Szabadító szeretetét irántad – de ahogy Nefi is tudta, ennek nem kell így lennie.
Amikor valami rosszat teszel, talán olyan gondolataid támadnak, hogy egy csődtömeg vagy. Hogy okosabb is lehettél volna. Hogy nem érdemled meg, hogy szeressenek.
Legbelül tudod, hogy ezek egyike sem igaz. Már tanultál arról, hogy milyen értéked van Isten fiaként vagy lányaként, és azt is tudod, hogy a bűnbánat valós és lehetséges. Mégis, miután bűnt követtél el vagy hibáztál, kísértést érezhetsz arra, hogy mindenkinél jobban büntesd magadat a bűntudat és a szégyen gondolataival.
Időnként még a kedvenc szentírásbeli alakjaink is éreztek így.
Még Nefi is?
Miután írt édesapja haláláról, Nefi ezt jegyezte le: „Mégis, az Úr nagy jóságának ellenére, melyben megmutatta nekem nagy és bámulatos műveit, szívem így kiált fel: Ó, én nyomorult ember! Igen, szívem el van keseredve testem miatt; lelkem bánkódik gonoszságaim miatt. Körül vagyok véve, a kísértések és a bűnök következtében, melyek oly könnyen zaklatnak engem. És amikor örvendezni szeretnék, szívem felsóhajt bűneim miatt” (2 Nefi 4:17–19).
Nefiről beszélünk – ugyanarról az emberről, aki megmentette a rézlemezeket Lábántól, egy teljesen új íjat készített a vadonban, és úgy épített meg egy hajót, hogy semmi tapasztalata nem volt benne. Bizonysága volt az Úr jóságáról, mégis alkalmatlannak érezte magát a bűnei és a gyengeségei miatt.
Akkor mi mit tegyünk? Ha a Mormon könyve-beli hősünk a bűntudat és az alkalmatlanság érzésével küszködött, mi mit tehetünk, amikor ugyanígy érzünk?
A kulcs az, hogy Jézus Krisztusra összpontosítsunk
Nefi története itt nem ért véget. Számára az volt a kulcs, hogy önmaga helyett Jézus Krisztusra összpontosított.
Bánkódása közben Nefi azt mondja, hogy „mindazonáltal tudom, kiben bíztam. Istenem volt a támaszom” (2 Nefi 4:19–20).
E gondolkodásmódbeli változás után a szentírásbeli hősünk már nem arra a gyötrelemre összpontosított, amelyet a hibái miatt érzett, hanem inkább örvendezett a Szabadítójában. Nefi ezt mondja: „Örvendj, ó, szívem, és fohászkodj az Úrhoz, és mondd: Ó, Uram, örökre téged dicsérlek; igen, lelkem örvend tebenned; Istenem, én szabadításom kősziklája” (2 Nefi 4:30).
Nefihez hasonlóan te is irgalomra, megbocsátásra és békességre lelhetsz Jézus Krisztuson keresztül. Lehet, hogy úgy érzed, nem kegyelmezhetsz magadnak, de van Valaki, aki majd ezt megteszi. Jeffrey R. Holland elder a Tizenkét Apostol Kvórumából ezt mondta: „Krisztus kegyelme nem csupán a bánattól és a bűntől és a haláltól nyújt szabadulást, hanem szabadítást biztosít saját állandó önkritikánktól is.”1
Amikor tehát olyan mélyponton vagy, hogy nem látsz módot a bűneid és hibáid legyőzésére, tudd, hogy Mennyei Atya és Jézus Krisztus soha nem szűntek meg szeretni téged. Összpontosíts a Szabadítódra, és Ő tud neked segíteni a bűneid és a bűntudatod legyőzésében is.