Jöjj, kövess engem!
4 Nefi
Boldogság az egységben
A Mormon könyve egyik fejezete megmutatja, hogyan lehetünk egyek Jézus Krisztus és az Ő evangéliuma által.
They Brought Their Little Children [Odavitték kisgyermekeiket]. Készítette: Walter Rane
Jézus Krisztus igaz követőiként békességre áhítozunk a széthúzások és veszekedések világában. Ahelyett, hogy egy megvetéssel és viszálykodással teli közösségben élnénk, tevékenyen igyekszünk egy olyan társadalmat felépíteni, amely Jézus Krisztus tanításaira alapul. Ő ezt tanította: „legyetek egyek; és ha nem vagytok egyek, akkor nem vagytok az enyéim” (Tan és szövetségek 38:27). Az egység elengedhetetlen Jézus Krisztus igaz egyházában.
Hogyan érhetjük el az egységet?
A Mormon könyve egyik fejezete segíthet nekünk ebben. A 4 Nefiből kiderül, miként éltek az emberek, miután a Szabadító ellátogatott hozzájuk, tanította őket, és megalapította közöttük az egyházát. Megmutatja, hogyan érték el a boldog és békés egységet, és ez olyan mintát ad nekünk, melyet követve mi magunk is boldogságra lelhetünk ugyanezen egység elérésében.
1. Megtérés
Először is megtudjuk, hogy „Jézus tanítványai… életre hívták Krisztus egyházát… És [az emberek] odamentek hozzájuk, és valóban megbánták bűneiket” (4 Nefi 1:1).
Amikor Jézus Krisztusról, az Ő evangéliumáról és az Ő egyházáról tanulsz, a Szentlélek tanúságot tesz a szívednek az igazságról. Ezután elfogadhatod a Szabadító hívását, miszerint legyen hited Őbenne, és kövesd Őt a bűnbánat által.
Ezzel elkezdődik a megtérésed utazása – eltávolodva az önző, bűnös vágyaktól, Urunk és Szabadítónk, Jézus Krisztus felé. Ő a hitünk alapja. Köré egyesülünk. Amikor minden gondolatban Őrá tekintünk (lásd Tan és szövetségek 6:36), Ő egységesítő erővé válik az életünkben.
2. Szövetségek
Azokat, akik az egyházba jöttek és megbánták a bűneiket, „Jézus nevében megkeresztelték; és a Szentlelket is megkapták” (4 Nefi 1:1). Szövetségre léptek az Úrral.
Amikor szövetségeket kötsz és tartasz meg, magadra veszed az Úr nevét. Ez a szövetséges kapcsolat közös ügyet és közös kilétet ad azokkal, akik szövetségeken keresztül az Úrhoz kötik magukat. Az Úr ezután segít nekünk a „szívü[n]ket egységbe és szeretetbe összefon[ni] egymás iránt” (Móziás 18:21).
3. Méltányosság és egyenlőség
Azt is megtudjuk, hogy „nem voltak közöttük viszálykodások és szóváltások, és az emberek mind igazságosan bántak egymással.
És minden dolog közös volt közöttük; így tehát nem volt gazdag vagy szegény, szolga vagy szabad, hanem mindannyian szabadokká lettek, és részesei a mennyei ajándéknak” (4 Nefi 1:2–3).
Az Úr azt akarja, hogy legyünk méltányosak és igazságosak. Amint közelebb kerülünk Őhozzá, „nem az jár majd esz[ünk]ben, hogy bánts[uk] egymást, hanem az, hogy békésen élj[ünk] és hogy minden embernek aszerint adj[unk], ami jár neki” (Móziás 4:13).
Ahhoz, hogy egységesek legyünk az Úr népével, nem csupán egyenlőként kell bánnunk másokkal, hanem valóban egyenlőnek kell tekintenünk őket, és a szívünkben is azt kell éreznünk, hogy mindannyian egyenlőek vagyunk – egyenlőek Isten előtt, egyenlő értékkel bírók és egyenlő lehetőségekkel rendelkezők (lásd Tan és szövetségek 38:24–25).
4. Engedelmesség
Miután az Úr az Ő tanát tanította a népnek, parancsolatokat adott nekik, és szolgákat hívott el a szolgálatukra, ők „az Uruktól és Istenüktől kapott parancsolatok szerint jártak” (4 Nefi 1:12). Az Úr tanításainak és az ő szolgáinak való engedelmesség elengedhetetlen ahhoz, hogy egységessé váljunk.
5. Összegyűlés
A 4 Nefiben lévő nép „[folytatta a] böjtöl[ést] és imádkoz[ást] és gyakran összegyűl[tek], egyaránt azért, hogy imádkozzanak és hogy az Úr szavát hallják” (4 Nefi 1:12).
A heti hódolati gyűlések fontos lehetőségek arra, hogy erőre leljünk. Nemcsak veszünk az úrvacsorából, hanem együtt tanulunk, imádkozunk, énekelünk és támogatjuk is egymást. A többi összejövetel is az összetartozás, a barátság és a közös cél érzését kelti.
6. Szeretet
A 4 Nefiből megtudjuk, hogy a valódi egységet „Isten szeretete miatt” érték el, „mely az emberek szívében lakozott” (4 Nefi 1:15).
Az első és nagy parancsolat az, hogy szeressük Istent – bárkinél vagy bárminél jobban. Amint kifejleszted az Isten és Jézus Krisztus iránti szeretetedet, azt természetes módon követi majd a család és a felebarátok szeretete.
A legnagyobb öröm, amelyet valaha is megtapasztalsz, az, amikor eltölt téged az Isten és az Ő minden gyermeke iránti szeretet.
A jószívűség, Krisztus tiszta szeretete, Jézus Krisztus igaz követőjének az elsődleges jellemvonása. Amikor megalázkodsz Isten előtt és szíved minden erejével imádkozol, Isten jószívűséget fog adni neked (lásd Moróni 7:48).
Miközben arra törekedsz, hogy Isten szeretete a szívedben lakozzon, az egység csodája teljesen természetesnek tűnik majd számodra.
7. Isteni kilét
Az egység egy másik jeleként nem voltak köztük „lámániták… vagy bármilyen -iták, hanem egyek voltak, Krisztus gyermekei és Isten királyságának örökösei” (4 Nefi 1:17).
Az egykor őket megosztó címkék helyett az emberek a Mennyei Atyához és Jézus Krisztushoz fűződő kapcsolatuk szerint tekintettek magukra – és mindenkire. Mindannyian Isten gyermekei és Jézus Krisztus tanítványai vagyunk. Bár a sokszínűség és a különbözőségek jók és jelentőségteljesek lehetnek, a legfontosabb személyazonosságunk az isteni eredetünkhöz és célunkhoz kapcsolódik.
Legyetek egyek!
Lehet, hogy eltérőek vagyunk a kultúránkban, a politikánkban, a nemzetiségünkben, az ízlésünkben és sok más módon. Amikor azonban egyesülünk Jézus Krisztusban, az efféle különbségek jelentősége elhalványul, és arra törekszünk, hogy egyek legyünk – hogy az Övéi lehessünk.
Miközben megszívleljünk az egység 4 Nefiben található elemeit, legyen rólunk is elmondható az, ami róluk: „bizonyos, hogy nem lehetett volna náluk boldogabb nép mindazon emberek között, akiket Isten keze teremtett” (4 Nefi 1:16).