Mobilos szolgálat
Nagyon hálás vagyok a barátomnak, amiért elküldte azt az üzenetet, és örülök, hogy engedelmeskedtem a késztetésnek, hogy én is küldjek párat.
Illusztrálta: Michael Mullan
Az egyik évben anyukámmal és a húgommal elmentünk a nagybátyám házába, hogy ott töltsük az ünnepeket. Egy nappal az utazásunk előtt töröltem az összes közösségimédia-alkalmazásomat, mert túlságosan befolyásolták a lelkiségemet. Tudtam, hogy az lesz a legjobb, ha távol maradok a közösségi médiától, de egy kicsit magányosnak és kirekesztettnek éreztem magam. Jó pár napig nem keresett senki, miután elmentem otthonról, és úgy éreztem, hogy igazából senki nem törődik velem.
Szilveszterkor még mindig magányosnak és szomorúnak éreztem magam. Aztán egy váratlan sms-t kaptam az egyik barátomtól, aki boldog új évet kívánt nekem. Nem álltunk túl közel egymáshoz, de az üzenete sokat jelentett nekem – azt jelentette, hogy valaki törődik velem.
Aztán kaptam egy késztetést: miért ne küldjek sms-t az összes barátomnak? Azonnal nekiláttam, boldog új évet kívánva mindegyiknek, és elmondtam nekik, hogy mennyire hálás vagyok értük. Talán néhányuknak szintén szüksége volt arra, hogy valaki keresse őket. Hirtelen könnyebb volt észrevennem a zenét, ami szólt, valamint a boldogságot az unokatestvéreim arcán. Éreztem a Lelket, és a boldogság érzése egész nap kitartott.
Nagyon hálás vagyok a barátomnak, amiért elküldte azt az üzenetet, és örülök, hogy engedelmeskedtem a késztetésnek, hogy én is küldjek párat. Ebben az esetben ez segített nekem mások felé fordulni, amikor én magam is szükségét éreztem, hogy felém forduljanak. Tudom, hogy igazak M. Russell Ballard elnök (1928–2023) e szavai: „Békességre, örömre és boldogságra lelünk az életünkben, miközben az Urat és felebarátainkat szolgáljuk.”
Mosiah a nigériai Lagosból származik. A cikk megírása óta megkezdte szolgálatát az Elefántcsontparti Abidjan-Keleti Misszióban.