Amiben hiszünk
Jézus Krisztus MEGSZENVEDETT A bűneinkért
Az egyik oka annak, hogy itt vagyunk a földön az, hogy megtanuljunk engedelmeskedni Isten parancsolatainak. Jézus Krisztuson kívül, aki tökéletes életet élt, mindazok, akik valaha a földön éltek, bűnöket követtek el (lásd Rómabeliek 3:23; 1 János 1:8). A bűn az, amikor szándékosan megszegjük Isten parancsolatait, és minden bűnnel jár büntetés is. Amikor bűnt követünk el, az igazságosság megköveteli, hogy elszenvedjük a vele járó büntetést (lásd Alma 42:16–22).
Végül is bármilyen bűnt követünk el, annak az a következménye, hogy eltávolodunk Istentől (lásd 1 Nefi 10:21). Ez az elszakadás olyan súlyos, hogy saját magunktól nem vagyunk képesek helyrehozni.
Hogy legyőzzük ezt az elszakadást, Mennyei Atyánk készített egy utat az Ő Egyszülött Fiának, Jézus Krisztusnak, hogy magára vehesse bűneink terhét, lehetővé téve számunkra azt, hogy lelkileg megtisztuljunk és újra eggyé váljunk Vele. Ez az irgalom terve.
A Szabadító azt tanította: „Mert íme, én, Isten, mindenkiért elszenvedtem ezeket a dolgokat, hogy ha bűnbánatot tartanak, akkor ne szenvedjenek; de ha nem hajlandók bűnbánatot tartani, akkor úgy kell szenvedniük, ahogyan nekem” (T&Sz 19:16–17).
Jézus az engesztelése részeként megszenvedett a bűneinkért a Gecsemáné kertjében, majd a Kálvária keresztjén. Engesztelésének hatalmát bűneink megbánásával hozhatjuk el az életünkbe.
Jézus Krisztus, aki önként szenvedett a bűneinkért, azt mondta:
„Jőjjetek én hozzám mindnyájan, a kik megfáradtatok és megterheltettetek, és én megnyugosztlak titeket.
Vegyétek föl magatokra az én igámat, és tanuljátok meg tőlem, hogy én szelid és alázatos szívű vagyok: és nyugalmat találtok a ti lelkeiteknek.
Mert az én igám gyönyörűséges, és az én terhem könnyű” (Máté 11:28–30).
Az engesztelés a következő áldásokat is nyújtja:
-
Feltámadás mindazok részére, akik a földön megszülettek (lásd Alma 11:42–45).
-
Örök élet Isten jelenlétében mindazon gyermekek számára, akik a felelősségre vonhatóság kora előtt, azaz nyolc éves koruk előtt haltak meg (lásd Móziás 3:16; 15:24–25; Moróni 8:8–12).
-
Képesség, hogy békére leljünk a megpróbáltatás idején, mert Jézus magára vette fájdalmainkat és betegségeinket (lásd János 14:27; Alma 7:11–12).
-
Kárpótlás az igazlelkűeknek a földi életükben elszenvedett igazságtalanságokért (lásd Prédikáljátok evangéliumomat! [2004], 52).