Jézus Krisztus, a Közbenjáró
Forrás: “The Mediator,” Ensign, May 1977, 54–56.
Jézus Krisztus, a mi Közbenjárónk megfizeti helyettünk az árat, melyet mi nem tudnánk megfizetni, hogy visszatérhessünk Mennyei Atyánkhoz, és újra vele éljünk.
Hadd mondjak el egy történetet, vagyis inkább egy példázatot.
Volt egyszer egy ember, aki nagyon vágyott valamire. Ez a valami fontosabbnak tűnt számára minden másnál az életében. Annak érdekében, hogy megszerezhesse, amire vágyott, nagy adósságot vett magára.
Figyelmeztették, hogy ne vállaljon akkora adósságot, különösen ne annál a hitelezőnél. Számára azonban felettébb fontosnak tűnt, hogy rögtön megkapja, amit akar. Biztos volt abban, hogy ki tudja majd fizetni a tartozását.
Így hát aláírt egy szerződést. Úgy gondolta, hogy valamikor a későbbiekben visszatéríti a kölcsönt. Nem aggódott túl sokat emiatt. A fizetés esedékességének napja nagyon távolinak tűnt. Megszerezte, amit akart, és csak ez számított.
Tartozásának gondolata mindig ott motoszkált a fejében, és olykor-olykor vissza is fizetett egy csekélyke összeget, de valójában azt gondolta, hogy az elszámolás napja soha nem fog eljönni.
Igazságosság vagy irgalom?
De ahogy az lenni szokott, elérkezett a szerződés teljesítésének napja. Mivel az adósság nem lett teljes mértékben rendezve, megjelent a hitelezője, és követelte a fennmaradó összeget.
Csak ekkor döbbent rá, hogy hitelezőjének nemcsak arra van hatalma, hogy elkobozza mindenét, hanem arra is, hogy börtönbe vesse.
„Nem tudok fizetni” – vallotta be.
„Akkor – mondta a hitelező – érvénybe lép a szerződés: lefoglaljuk tulajdonaidat, és börtönbe kerülsz. Annak idején beleegyeztél ebbe. Te döntöttél így. Aláírtad a szerződést, amelyet most érvényre kell juttatni.”
„Nem tudod meghosszabbítani az időt, vagy eltörölni az adósságot? – könyörgött az adós. – Találj valamilyen módot arra, hogy megtarthassam, ami az enyém, és ne kelljen börtönbe mennem. Bizonyára te is hiszel az irgalomban. Nem tanúsítanál irgalmat?”
A hitelező így válaszolt: „Az irgalom mindig egyoldalú. Csak a te javadat szolgálná. Ha irgalommal lennék irántad, akkor soha nem kapnám vissza a pénzemet. Én az igazsághoz ragaszkodom. Hiszel az igazságosságban?”
„Hittem az igazságosságban, amikor aláírtam a szerződést – mondta az adós. – Akkor az én oldalamon állt, és bíztam a védelmében. Nem volt szükségem az irgalomra, és nem is gondoltam arra, hogy valaha is szükségem lesz rá.”
„Az igazságosság követeli meg, hogy megfizesd a szerződésben foglaltakat, vagy pedig elszenvedd a büntetést – válaszolta a hitelező. – Ez a törvény. Beleegyeztél, és ennek így kell lennie. Az irgalom nem lophatja meg az igazságosságot.”
Ez volt hát a helyzet: Az egyik igazságot akart szolgáltatni, a másik pedig irgalomért könyörgött. Egyik sem érhette el célját, csakis a másik rovására.
„Ha nem engeded el az adósságot, nem lesz irgalom” – könyörgött az adós.
„Ha megteszem, nem lesz igazságosság” – jött a válasz.
Úgy tűnt, mindkét törvénynek egyszerre nem lehetett eleget tenni. Ez két olyan örökkévaló elv, amely első látásra szemben áll egymással. Nincs rá mód, hogy az igazságosság és az irgalom egyszerre jusson érvényre?
Van rá egy mód! Teljes mértékben eleget lehet tenni az igazságosság törvényének, egyúttal teljes mértékben irgalmat lehet gyakorolni, ehhez azonban szükség van valaki másra. Itt is ez történt.
A közbenjárója
Az adósnak volt egy barátja, aki eljött, hogy segítsen rajta. Jól ismerte az adóst. Bolondnak tartotta, amiért ilyen helyzetbe keveredett. Mégis segíteni akart neki, mert szerette. Kettejük közé állt, és a hitelezőhöz fordulva ezt az ajánlatot tette: „Kifizetem az adósságát, ha felmented a szerződés kötelezettségei alól. Engedd, hogy megtarthassa tulajdonát, és ne hurcold börtönbe.”
Miközben a hitelező az ajánlatot fontolgatta, a közbenjáró barát hozzátette: „Igazságosságot követeltél. Mivel ő nem tud fizetni neked, én fogom ezt megtenni. Igazságosan járunk el veled szemben, és ennél többet nem kérhetsz. Az már nem lenne igazságos.”
A hitelező beleegyezett.
A közbenjáró az adóshoz fordult. „Ha kifizetem a tartozásodat, elfogadsz hiteleződnek?”
„Ó, igen! – kiáltotta az adós. – Hiszen megmentesz a börtöntől, és irgalmas vagy hozzám!”
„Akkor – mondta a jótevő – most már nekem kell megfizetned az adósságot, és én szabom meg a feltételeket is. Nem lesz könnyű, de nem is lesz lehetetlen. Elkészítem hozzá az utat. Nem kell börtönbe menned.”
Így történt, hogy a hitelező visszakapta a teljes összeget. Igazságosan jártak el vele szemben. Nem történt szerződésszegés. Az adós pedig irgalomban részesült. Mindkét törvénynek eleget tettek. Mivel volt egy közbenjáró, az igazság megkapta teljes jussát, és az irgalom is teljes mértékben kielégíttetett.
A mi Közbenjárónk
Mindannyian egyfajta lelki adósságban, tartozásban élünk. Egy napon a számlát lezárják, és el kell számolnunk. Bármilyen közönyösen is tekintünk most erre, amikor elközeleg az a nap, hogy meg kell adnunk a tartozásunkat, nyugtalanul gyötrődve tekintünk majd körbe, hogy segítsen nekünk valaki. Bárki.
És az örökkévaló törvény szerint nem lehet irgalmat gyakorolni, hacsak nincs valaki, aki hajlandó és képes is átvállalni az adósságunkat, és megfizetni az árat, és rendezni a megváltásunkhoz szükséges feltételeket.
Ha nincsen egy közbenjárónk, egy barátunk, az igazságosság súlya teljes egészében ránk kell, hogy szakadjon. Bármily jelentéktelenek vagy súlyosak is legyenek, minden vétkünket behajtják rajtunk, teljes egészében.
De egyet tudnotok kell: az igazság, a dicsőséges igazság azt hirdeti, hogy létezik egy ilyen Közbenjáró. „Mert egy az Isten, egy a közbenjáró is Isten és emberek között, az ember Krisztus Jézus” (1 Timótheus 2:5). Őáltala teljes mértékben gyakorolhatják velünk szemben az irgalmat, anélkül, hogy megsértenék az igazságosságot.
Azonban nem nyerünk automatikusan irgalmat. A vele kötött szövetségek által kaphatjuk meg. Az Ő feltételei, az Ő nagylelkű feltételei szerint, mely magába foglalja ezt a teljes egészében nélkülözhetetlen dolgot: a bűnök bocsánatára történő, alámerítés általi keresztelkedést.
Az igazságosság törvénye képes megvédeni minden embert, és mindannyian azonnal megkaphatjuk az irgalom megváltó és gyógyító áldását.
Illusztráció: Dan Burr