2013
Kaphatok egy áldást?
január 2013


Kaphatok egy áldást?

Art Crater, USA, New York

Sok évvel ezelőtt elkísértem a kórházba egy általam házilátogatott testvért, Schaaf testvért, hogy adhasson egy papsági áldást a feleségének, aki műtét előtt állt. A szobában Schaaf nőtestvér mellett volt még egy hölgy, akit Annie Leddarnak hívtak. Már régóta beteg volt – gyógyíthatatlan rákos, akinek már nem sok időt jósoltak.

A függönyért nyúltam, hogy behúzzam a két kórházi ágy között, mielőtt hozzákezdünk az áldáshoz, de aztán megálltam. Nem akartam kirekeszteni Annie-t, ezért elmagyaráztam neki, mire készülünk, és megkérdeztem, szeretné-e látni az áldást. Azt mondta, igen, szeretné végignézni. A férje, aki már elhunyt, egy másik egyházban volt lelkész, és Annie-t érdekelte, miben hiszünk. Schaaf testvérrel tehát nekiláttunk a betegáldásnak, Annie pedig figyelt közben.

Néhány nappal később, mielőtt Schaaf nőtestvért kiengedték a kórházból, Annie megkérdezte, kaphatna-e ő is egy áldást. Schaaf testvérrel boldogan tértünk vissza a kórházba, hogy megáldjuk őt. Annie nem gyógyult meg a rákból, de sokkal jobban lett.

Nagyon szeretett volna többet tanulni az evangéliumról, ezért megkértem a misszionáriusokat, hogy nézzenek be a kórházba, és kezdjék tanítani. Az evangélium üzenetét kitárt szívvel fogadta, és úgy döntött, megkeresztelkedik. A keresztelője után minden héten elmentünk Anniért a kórházba, hogy elvigyük az egyházba a kerekesszékén.

Mivel Annie beteg volt, eleinte nehezen boldogult, de hamarosan megtalálta a saját módját, hogyan szolgálja az Urat. Vittünk neki egy írógépet, ő pedig mindennap órákat töltött a kórházban családtörténeti munkával. Annie három évvel tovább élt, mint amire számítottak, és több száz nevet készített elő a templomi munkára, mielőtt elhunyt.

Annie halála után Schaaf nőtestvér helyettesként sok templomi munkát végzett Annie női őseiért.

Amennyire én tudom, Annie volt az egyetlen a családjából, aki csatlakozott az egyházhoz. Az élő rokonai soha nem voltak túl lelkesek, amiért csatlakozott az egyházhoz, de biztos vagyok benne, hogy elhunyt ősei hálásak voltak a helyettes munkáért, mely el lett értük végezve.

Soha nem tudhatjuk, hogy azok, akikkel találkozunk, készen állnak-e az evangélium befogadására. Hálás vagyok, hogy láthattam, amint Annie szívében el lett ültetve egy mag, miután tanúja volt egy papsági áldásnak, és hogy ez a mag aztán kikelt, virágba borult és Mennyei Atyánk több száz gyermekét áldotta meg.

Nyomtatás