Uborkák, paszternákok és bizonyság: Inspiráció Lorenzo Snow elnök életéből és tanításaiból
Az idei évben, miközben Lorenzo Snow elnök tanításait tanulmányozzátok, jobban megismeritek őt prófétaként, látnokként és kinyilatkoztatóként, akinek tanácsai ma is nagyon időszerűek.
Ha már láttátok Az Utolsó Napok Szentjeinek Jézus Krisztus Egyháza ötödik elnökének, Lorenzo Snownak a portréját, valószínűleg emlékeztek hosszú fehér szakállára és jóságos arcára. És ha pár percre elidőzünk egy ilyen portrén, akkor figyelmünk Snow elnök szemeire terelődik, melyek fáradtak, de nem kimerültek, idősödők, és mégis tele vannak energiával és fénnyel.
Talán hallottatok már Snow elnök azon inspirációrájól, hogy a tizedről prédikáljon, és biztosan olvastatok a Salt Lake templomban szerzett élményéről.
De vajon azt is tudjátok, mi vezetett ezen élményéig, és mit eredményezett? Kíváncsiak vagytok a tized törvényéről kapott kinyilatkoztatásának történetére?
És mi a helyzet a tekintetével és az arcával? Egy másik vallás lelkésze, miután találkozott Snow elnökkel, ezt írta: „Arcáról a békesség ereje sugárzott, jelenléte a békesség áldása volt. Szemének nyugodt mélységében nem csupán »a csendes ima hajlékát« láttam, hanem a lelki erő lakhelyét is. …a legkülönösebb érzés lett úrrá rajtam: hogy »szent helyen állok«”1. Szeretnétek megismerni kalandjait, nehézségeit, győzelmeit, bánatait, örömeit és kinyilatkoztatásait, melyek ilyenné tették a tekintetét?
Idén a segítőegyleti nőtestvérek és a melkisédeki papságviselők az Egyház elnökeinek tanításai: Lorenzo Snow című könyvet fogják tanulmányozni. Miközben Snow elnök tanításaiból tanulsz és megbeszélitek azokat az egyházban és otthon, megismeritek őt, és már nem csupán egy kedves tekintetű férfi lesz egy régi festményen. Megismeritek őt mint Isten emberét – prófétát, látnokot és kinyilatkoztatót, akinek tanácsai ma is nagyon időszerűek.
Ízelítőként megemlítünk néhány tanítást és történetet az idei év tananyagából. A következő bekezdésekben a fejezet- és oldalszámok Az egyház elnökeinek tanításai: Lorenzo Snow könyvre utalnak.
Talán emlékeztek egy nagyon érdekes általános konferenciai beszédre, melyben David A. Bednar elder a Tizenkét Apostol Kvórumából a megtérés folyamatát a kovászos uborka elkészítésének folyamatához hasonlította.2 Nem Bednar elder volt az első apostol, aki ezt a hasonlatot tette. Snow elnök már 150 évvel korábban megosztott velünk egy hasonló gondolatot:
„Tégy egy uborkát egy hordónyi ecetbe. Az első órában vajmi csekély hatást tudsz megfigyelni, sőt, még az első 12 órában is. Vizsgáld meg, és azt látod, hogy csak a héján lett kifejtve bármiféle hatás, mert hosszabb idő kell, hogy megsavanyítsd. Az emberre, aki megkeresztelkedik ebbe az egyházba, hatást fejtenek ki, de nem olyan mértékben, hogy azon nyomban megsavanyítsák. Nem alakul ki benne a helyes törvénye és a kötelesség törvénye az első 12 vagy 24 órában; benne kell maradnia az egyházban, mint az uborkának az ecetben, amíg át nem járja a megfelelő lélek”3.
Snow elnök tapasztalatból beszélt a megtérésről. Gyakran mesélt két eseményről: az egyik az egyházhoz való csatlakozása előtt történt, a másik röviddel a keresztelője és konfirmálása után. Mindkettő segített, hogy átjárja a megfelelő lélek. Ezen élményeiről az 1., 3., valamint a 61–63. oldalakon olvashatunk.
„Miért hívnak el [egy] férfit, hogy elnököljön egy népcsoport felett? – kérdezte egyszer Snow elnök. – Vajon azért, hogy befolyásra tegyen szert, melyet aztán közvetlenül a saját felemelkedésére használjon? Nem, hanem épp ellenkezőleg; ugyanannak a tantételnek megfelelően hívják el egy ilyen tisztre, amely miatt a papság megadatott Isten Fiának: hogy áldozatokat hozzon. Önmagáért? Nem, hanem annak a népnek az érdekében, akik felett elnököl. …hogy fivérei szolgájává, nem pedig urává váljon, és az ő érdekükben és jólétükért munkálkodjon.”4
Egyházi vezetőként Snow elnök gyakorolta ezt a tantételt, és néha igen kreatív módokon tette. Egyszer például paszternákokat, lepedőket és szalmát használt arra, hogy felvidítsa a szenvedő szentek egy csoportját. Az erről szóló beszámoló a 7. fejezetben található. A 18. fejezetben olvasható néhány tanítása az egyház vezetésével kapcsolatban.
Snow elnök erőteljes, kreatív és hatékony vezető volt, mert tudta, ki az igazi Vezető. Ezt tanította: „A nagyszerű munka, melyet most végzünk – emberek összegyűjtése a föld nemzetei közül –, nem valamely ember vagy embercsoport elméjének szüleménye, hanem a Mindenható Úrtól ered.”5 Egy összejövetelen, melyet a 85. születésnapja alkalmából szerveztek az őt ünneplő egyháztagok, ezt mondta: „Úgy érzem, hogy bármit értem is el, azt nem Lorenzo Snow érte el; mindazon dolgokat pedig, melyek erre a tisztre juttattak, az egyház elnökévé, nem Lorenzo Snow tette, hanem az Úr.”6
Egész szolgálata során ezt az igazságot tanította, ám szent és személyes módon is figyelmeztetve lett rá, mielőtt az egyház elnökévé vált. Wilford Woodruff elnök 1898. szeptember 2-án bekövetkező halálakor vált az egyház rangidős apostolává. Mivel kevésnek érezte magát ahhoz, hogy ezt a felelősséget magára vegye, visszavonult a Salt Lake templom egyik szobájába, hogy imádkozzon. Útmutatásért fohászkodott, de úgy érezte, nem jön válasz az imájára, ezért egy idő múlva kiment a szobából, és belépett a tágas előcsarnokba. Itt érkezett meg a válasz. A feltámadt Szabadító állt előtte, mintegy egy méterre a padló felett, és elmondta neki, hogyan vegye át az egyház vezetését. Ezen élményével kapcsolatban lásd a 20. fejezetet.
Snow elnök híres arról is, hogy kinyilatkoztatást kapott a tized törvényéről. 1899-ben az egyháztagok számára ez a kinyilatkoztatás egy nagyon bátor kijelentéssel kezdődött: „Eljött az idő minden utolsó napi szent számára, aki arra számít, hogy felkészült lesz a jövőre és lábával erősen megáll a helyes alapon, hogy megtegye az Úr akaratát, és teljes mértékben megfizesse tizedét. Ez az Úr hozzátok szóló szava”7.
Az utolsó napi szentek hithűen válaszoltak prófétájuk tanácsára, az Úr pedig ennek eredményeként személyenként és együttesen is megáldotta őket. Ama kinyilatkoztatás hatása napjainkban is folytatódik, miközben az egyház tagjai világszerte lelki és fizikai áldásokban részesülnek a tized törvényének való engedelmességük által. A 12. fejezetben olvashatunk arról az élményről, mely ehhez a kinyilatkoztatáshoz vezetett, és az ezt követő áldásokról.
Mint minden próféta, Snow elnök is erőteljes tanúbizonyságát tette Jézus Krisztusról. Ezt tanította: „Mindannyian Jézus Krisztustól függünk, az Ő e világra való eljövetelétől, hogy megnyissa az utat, mely által békességet, boldogságot és felmagasztosulást nyerhetünk. És ha Ő nem tette volna meg ezeket az erőfeszítéseket, akkor soha sem lehetnénk bizonyosak ezekben az áldásokban és kiváltságokban, melyekről biztosítanak minket az evangéliumban”8. Bizonyságát tette a Szabadító születéséről, halandó szolgálatáról, engeszteléséről, az Ő visszaállított egyházában való saját szerepéről, és az Úr második eljöveteléről. További bizonyságokért Jézus Krisztusról lásd a 24. fejezetet.
Természetesen ez a pár oldalnyi cikk csak egy rövid bepillantást nyújt Snow elnök életébe és szolgálatába. Az egyház elnökeinek tanításai: Lorenzo Snow könyv tanulmányozása közben számos más inspiráló történetet olvashattok majd, például az első tanítási alkalmáról misszionáriusként, arról, mennyire meglepődött, mikor elhívták a Tizenkét Apostol Kvórumába, az érzéseiről, mikor az Atlanti-óceánon egy hajóban hánykolódott a szörnyű viharban, és négy olyan alkalomról, mikor a papság hatalma embereket mentett meg (beleértve magát Lorenzo Snow-t is) a haláltól. Sokat tanulhatunk a tanításaiból különböző témákról, például az egységről, az alázatról, a szövetségekről, a templomi munkáról, a családi kapcsolatokról, a tökéletességre való törekvésről, a papságról, a Segítőegyletről és az evangélium megosztásáról.
Ha időt szakítottatok arra, hogy elolvassátok és elgondolkodjatok azokon a beszámolókon és tanításokon, melyekről ebben a cikkben esik szó, vagy ha eldöntöttétek, hogy nemsokára elolvassátok őket, akkor biztosak lehettek benne, hogy Snow elnök elégedett lesz az erőfeszítéseitekkel. Egész életén át tanult, és azt tanította, hogy erőfeszítéseket kell tennünk, hogy „előrehalad[j]unk az igazság tantételeiben” és „gyarapod[j]unk a mennyei tudásban”9. Arra buzdított, hogy „minden egyes legutóbbi nap vagy legutóbbi hét legyen a legjobb, amelyet valaha is megéltünk, vagyis egy kicsit előrébb kell haladnunk mindennap a tudásban, a bölcsességben és a jótettekre való képességben”10.
Kívánjuk, hogy életetek gazdagodjon Az egyház elnökeinek tanításai: Lorenzo Snow könyv tanulmányozása által. Ennek során hasonló élményben lehet részetek, mint annak a jó lelkésznek, aki szemtől szembe találkozott Snow elnökkel. A jóságos arc és a mélységesen nyugodt szem mögé tekintve ti is érezhetitek, hogy szent helyen álltok – nem azért, mert ismeritek Lorenzo Snow-t, hanem mert közelebb kerültetek Mennyei Atyátokhoz és Jézus Krisztushoz, akinek ő a tanúja volt.
Snow elnök azt prédikálta, hogy a tizedfizetés áldásokat hoz. A tizedet az itt láthatóhoz hasonló irodákban szedték be (Salt Lake City, 1880-as évek). Balra: Snow elnök néhány barátját készült vendégül látni, ehhez pedig paszternákokból készített gyertyatartót, hogy bevilágítsa rönkháza belső terét
Lorenzo Snow-nak abban a szent élményben volt része, hogy láthatta a feltámadt Urat a Salt Lake templomban
Bal oldali háttér: © Artbeats; portré: John Willard Clawson © IRI; jobb oldali fotó: Robert Casey
Balról: illusztráció: Brian Call; fotó: Robert Casey; fénykép az Egyháztörténeti Könyvtár jóvoltából
Fénykép az Egyháztörténeti Könyvtár jóvoltából. Részlet A második eljövetel című festményből. Készítette: Grant Romney Clawson © IRI