Különleges tanúk tesznek bizonyságot az élő Krisztusról
Az Első Elnökség és a Tizenkét Apostol Kvórumának tagjai újkori próféták, látnokok és kinyilatkoztatók, akik „Krisztus neve különleges tanúi[ként]” (T&Sz 107:23) állnak. Így azzal a felelősséggel rendelkeznek, hogy bizonyságot tegyenek Jézus Krisztus isteni mivoltáról, valamint a Szabadítóként és a világ Megváltójaként betöltött küldetéséről.
Az alábbi idézetek révén ezek a kiválasztott és megbízott férfiak megosztják a bizonyságukat a Szabadító engeszteléséről, feltámadásáról és élő valóságáról.
Jézus a Megváltónk
„Teljes szívemből és lelkem erejéből, különleges tanúként bizonyságomat teszem arról, és kijelentem, hogy Isten valóban él. Jézus az Ő Fia, az Atya Egyszülöttje a testben. Ő a mi Megváltónk, és Ő a Közbenjárónk az Atyánál. Ő az, aki meghalt a kereszten, hogy engesztelést hozzon a bűneinkért. Ő lett a feltámadás zsengéje. Mivel Ő meghalt, mindenki újra élni fog. »Így zengem szívem örömét: ’Tudom, hogy jó Megváltóm él’« [Tudom, hogy jó Megváltóm él. Himnuszok, 78. sz.].”
Thomas S. Monson elnök: Tudom, hogy él kegyes Megváltóm! Liahóna, 2007. máj. 25.
Tanú vagyok
„Ugyanolyan biztos tanúja vagyok az Úr feltámadásának, mintha magam is ott lettem volna a két tanítvánnyal az Emmausba vezető út melletti házban azon az estén. Ugyanolyan biztosan tudom, hogy Ő él, ahogyan Joseph Smith is tudta, amikor a palmyrai ligetben abban a ragyogó reggeli fényben látta az Atyát és a Fiút…
Erről teszek bizonyságot a feltámadt Szabadító, a mi Megváltónk tanújaként.”
Henry B. Eyring elnök, első tanácsos az Első Elnökségben: „Jőjjetek én hozzám”. Liahóna, 2013. máj. 25.
Az engesztelés és a szabadítás
„Isten, az Atya az evangélium szerzője, ami kulcsszerepet tölt be Isten szabadulásra, vagyis a megváltásra vonatkozó tervében. Jézus Krisztus evangéliumának nevezik, mert Jézus Krisztus engesztelése az, ami lehetővé teszi a megváltást és a szabadulást. Az engesztelés által minden férfi, nő és gyermek feltétel nélkül megváltatik a fizikai haláltól, és megváltatnak a saját bűneiktől annak függvényében, hogy mennyire fogadták el az evangéliumot és engedelmeskedtek Jézus Krisztus evangéliumának…
Erről teszem bizonyságomat teljes szívemből és elmémből”.
Dieter F. Uchtdorf elnök, második tanácsos az Első Elnökségben: Nincs-e hát okunk az örömre? Liahóna, 2007. nov. 19., 21.
Jézus a Krisztus
„Tudom, hogy Isten az Atyánk. Ő bemutatta Fiát, Jézus Krisztust, Joseph Smithnek. Kijelentem nektek, hogy tudom, hogy Jézus a Krisztus. Tudom, hogy Ő él. Ő az idők delén született. Tanította evangéliumát, majd [bíróság elé állították]. Szenvedett, keresztre feszítették, de harmadnapra feltámadt. Atyjához hasonlóan húsból és csontból való teste van. Véghezvitte engesztelését. Róla teszem tanúbizonyságom. Az Ő tanúja vagyok.”
Boyd K. Packer elnök, a Tizenkét Apostol Kvórumának elnöke: A Tizenkettek. Liahóna, 2008. máj. 87.
Váltságdíj az emberiség családjáért
„[Jézus Krisztus] áll az Atya örökkévaló tervének középpontjában, Ő a Szabadító, akit váltságdíjként küldtek az emberiségért. Isten elküldte a Szeretett Fiát, hogy legyőzze Ádám és Éva bukását. Szabadítónkként és Megváltónkként jött a földre. Legyőzte számunkra a fizikai halál akadályát azzal, hogy feladta a saját életét. Amikor meghalt a kereszten, lelke elvált a testétől. Harmadnapra lelke és teste örökre egyesült, hogy többé soha el ne váljon.”
L. Tom Perry elder, a Tizenkét Apostol Kvórumából: A szabadulás terve. Liahóna, 2006. nov. 71.
Az emberiség történelmének központi cselekedete
„[A Szabadító] engesztelése a Gecsemánéban ment végbe, ahol nagy vércseppeket verítékezett (lásd Lukács 22:44), és a Golgotán (másképpen a Kálvárián), ahol a teste a »koponya helye« – vagyis a halál helye – fölé emeltetett a keresztre (Márk 15:22; Máté 27:33; lásd még 3 Nefi 27:14). E végtelen engesztelés teszi lehetővé az ember szabadulását a halál végtelenségéből (lásd 2 Nefi 9:7). A Szabadító engesztelése a feltámadást valóssá, az örök életet pedig lehetővé tette mindenki számára. Engesztelése az emberiség egész történelmének központi cselekedetévé vált.”
Elder Russell M. Nelson of the Quorum of the Twelve Apostles, “The Peace and Joy of Knowing the Savior Lives,” Liahona, Dec. 2011, 22.
A bűnért ajánlott áldozat
„Jézus Krisztus felfoghatatlan szenvedést élt át ahhoz, hogy mindannyiunk bűnéért feláldozza magát. Ezen áldozat során a legnagyobb jót – a szeplőtelen Bárányt – ajánlották fel a legnagyobb fokú gonoszságért – az egész világ bűnéért. […]
Ez az áldozat – Jézus Krisztus engesztelése – a szabadítás tervének középpontja. […]
Tudom, hogy Jézus Krisztus Isten, az Örökkévaló Atya Egyszülött Fia. Onnan tudom ezt, hogy az Ő engesztelő áldozata révén biztosak lehetünk a halhatatlanságban, és lehetőségünk van az örök életre. Ő a mi Urunk, Szabadítónk és Megváltónk.”
Dallin H. Oaks elder, a Tizenkét Apostol Kvórumából: Áldozat. Liahóna, 2012. máj. 19., 22.
A Szabadító ma is irányítja az egyházát
„Jézus Krisztus engesztelése nélkülözhetetlen része volt Mennyei Atyánk tervének Fia földi küldetése és a mi [szabadulásunk] érdekében. Mily hálásnak kell lennünk, hogy Mennyei Atyánk nem avatkozott be, hanem inkább visszatartotta atyai ösztönét, hogy megmentse Szeretetett Fiát! Az Ő örök, irántatok és irántam érzett szeretete révén megengedte Jézusnak, hogy véghezvigye az Ő előre elrendelt küldetését, hogy Megváltónkká váljon…
Jézus Krisztus, az egész emberiség [Szabadítója] és Megváltója, él! Isten feltámadt Fia él! Ez az én bizonyságom, és hogy Ő vezeti ma az egyház ügyeit.”
M. Russell Ballard elder, a Tizenkét Apostol Kvórumából: A kiengesztelés és egyetlen lélek értéke. Liahóna, 2004. máj. 85, 86.
Reménységünk, Közbenjárónk, Megváltónk
„Biztonságunk [Mennyei Atyánkban] és Szeretett Fiában, Jézus Krisztusban rejlik. Tudom, hogy [a Szabadító] szeret benneteket. Meg fogja erősíteni a bizonyságotok elmélyítésére való törekvéseiteket olyannyira, hogy az egy végtelen jóra ható hatalommá válik majd az életetekben; olyan hatalommá, mely fenntart majd benneteket a szükség óráiban, és békét és bizonyságot ad a bizonytalanság pillanataiban.
Egyik apostolaként felhatalmazva a tanúságtételre, ünnepélyesen bizonyságomat teszem, hogy tudom, [a Szabadító] él, Ő egy feltámadott és megdicsőült lény, aki tökéletes szeretettel bír. Ő a mi reményünk, Közbejárónk, Megváltónk.”
Richard G. Scott elder, a Tizenkét Apostol Kvórumából: Az erős bizonyság hatalma. Liahóna, 2002. jan. 103.
Kiinni a keserű poharat
„Szabadítónk és Megváltónk a Gecsemáné kertben nem rettent vissza attól, hogy kiigya az engesztelés keserű poharát [lásd T&Sz 19:16–19]. A kereszten újra szenvedett, hogy megtegye Atyja akaratát, mígnem végre azt mondhatta: »Elvégeztetett!« [János 19:30]. Kitartott mindvégig. Mivel Szabadítónk tökéletesen engedelmes volt a rendíthetetlenségben, Mennyei Atyánk kijelentette: »Íme, ez az én Szeretett Fiam, akiben én gyönyörködöm, akiben megdicsőítettem a nevemet« [3 Nefi 11:7].
…dicsőítsük Isten nevét azáltal, hogy rendíthetetlenül állunk Szabadítónkkal, Jézus Krisztussal! Különleges tanúbizonyságomat teszem arról, hogy Ő él”.
Robert D. Hales elder, a Tizenkét Apostol Kvórumából: Álljatok rendíthetetlenül a szent helyeken! Liahóna, 2013. máj. 51.
Isten egyetlen tökéletes gyermeke
„Tudom, hogy Isten minden időben és minden módon és minden körülmények közepette a mi szerető és megbocsátó Atyánk a mennyben. Tudom, hogy Jézus volt az Ő egyetlen tökéletes gyermeke, akinek az élete szeretettel adatott mind az Atya, mind pedig a Fiú akaratából az összes többi tökéletlen gyermeke megváltására. Tudom, hogy Ő feltámadt a halálból, hogy újra éljen, és mivel ezt tette, ti és én is újra élhetünk majd.”
Jeffrey R. Holland elder, a Tizenkét Apostol Kvórumából: „Hiszek Uram!” Liahóna, 2013. máj. 95.
Tudom, hogy a Szabadító él
„Bizonyságomat teszem róla és hálás vagyok az Úr Jézus Krisztus végtelen és örök áldozatáért. Tudom, hogy a Szabadító él. Megtapasztaltam az Ő megváltó erejét, és képessé tévő hatalmát, és tanúsítom, hogy ezek az erők valósak és mindannyiunk számára elérhetőek. Sőt, »az Úr erejével« mindent megtehetünk és mindent legyőzhetünk, miközben előre törekszünk e halandó utazásunkon.”
David A. Bednar elder, a Tizenkét Apostol Kvórumából: Az engesztelés és a halandóság útja. Liahóna, 2012. ápr. 19.
Krisztus betöltötte a küldetését
„[A Szabadító] magára vette az »emberiség bűneinek terhét«, és »mindazt a szörnyűséget, mellyel… a Sátán lesújthat« [James E. Talmage, Jesus the Christ, 613]. E folyamat részeként szenvedte el a fondorlatosan kitervelt tárgyalásokat, valamint azokat a szörnyű, tragikus eseményeket, melyek a keresztre feszítéséhez vezettek. Mindez pedig húsvét vasárnap, Krisztus diadalmas feltámadásában teljesedett be. Krisztus ezzel teljesítette Szabadítóként és Megváltóként betöltött szent küldetését. Mi is fel fogunk támadni a halálból, lelkünk pedig újra egyesül a testünkkel. […]
Apostoli tanúságomat teszem, hogy Jézus Krisztus, a világ Szabadítója és Megváltója él. Ő megnyitotta az igaz boldogsághoz vezető utat.”
Quentin L. Cook elder, a Tizenkét Apostol Kvórumából: Jézus Krisztust követjük. Liahóna, 2010. máj. 83–84., 86.
A Szabadító megváltott bennünket
„A Szabadító szenvedése a Gecsemánéban, valamint kínjai a kereszten kielégítik értünk az igazságosság követelményeit, és így megváltanak minket a bűntől. Akik bűnbánatot tartanak, azokra kiterjeszti az irgalmat és megbocsát nekik. Az engesztelés emellett azt is kiegyenlíti, amivel nekünk tartozik az igazságosság, mert meggyógyít minket, és minden olyan szenvedésért kárpótol, amelyet ártatlanul szenvedünk el. »[M]ert íme, minden ember fájdalmát elszenvedi, igen, minden [élő teremtmény] fájdalmát, a férfiakét és a nőkét is, és a gyermekekét, akik Ádám családjához tartoznak« (2 Nefi 9:21; lásd még Alma 7:11–12).
[A] végső megváltás Jézus Krisztusban és csakis Őbenne van. Alázatosan és hálásan ismerem el Őt Megváltómként”.
D. Todd Christofferson elder, a Tizenkét Apostol Kvórumából: Megváltás. Liahóna, 2013. máj. 110., 112.
A feltámadás és az élet
„Mindenek fölött hirdetjük Szabadítónkat és Megváltónkat, Jézus Krisztust. Mindazért, akik vagyunk, és akikké lehetünk, Neki tartozunk. […]
Szavai áthatolnak az évszázadokon, ezt visszhangozva:
»Én vagyok a feltámadás és az élet: a ki hisz én bennem, ha meghal is, él;
És a ki csak él és hisz én bennem, soha meg nem hal« (János 11:25–26).
Fivérek és nőtestvérek, Ő él. Feltámadott. Ő irányítja szent munkáját a földön.”
Neil L. Andersen elder, a Tizenkét Apostol Kvórumából: Jöjjetek Hozzá! Liahóna, 2009. máj. 80.