Isteni természetetek és örökkévaló rendeltetésetek
Arra kérlek benneteket, hogy Jézus Krisztust helyezzétek az életetek középpontjába, és emlékezzetek a Fiatal Nők alapeszméjében található alapvető igazságokra.
Kedves nővérek! Köszönöm, hogy itt vagytok! Megtiszteltetés számomra, hogy részt vehetek az általános konferencia e női ülésén. Alkalmanként abban a kiváltságban is részem lehet, hogy a Fiatal Nők osztályaiba látogassak el. Hadd mutassak rá viszont a nyilvánvalóra: nem vagyok sem fiatal, sem pedig nő. Megtanultam azonban, hogy könnyebben be tudok illeszkedni, ha fel tudom mondani a Fiatal Nők alapeszméjét a fiatal nőkkel együtt. A Fiatal Nők alapeszméjében1 tanított mélyreható tan fontos a fiatal nők számára, de mindenkire vonatkozik, beleértve minket is, akik nem vagyunk fiatal nők.
A Fiatal Nők alapeszméje így kezdődik: „Mennyei szülők szeretett leánya vagyok, isteni természettel és örökkévaló rendeltetéssel.”2 Ez a kijelentés négy fontos igazságot tartalmaz. Először is, szeretett leányok vagytok. Semmi, amit tesztek – vagy nem tesztek –, nem változtathat ezen. Isten szeret benneteket, mert a lélekleányai vagytok. Néha talán nem érezzük az Ő szeretetét, de az mindig ott van. Isten szeretete tökéletes.3 Az e szeretet érzékelésére való képességünk azonban nem az.
A Lélek kiemelt szerepet játszik abban, hogy Isten szeretetét közvetítse felénk.4 Ámde a Szentlélek hatását „elfedhetik az olyan erős érzelmek, mint a düh, a gyűlölet [vagy] a félelem… mintha úgy próbálnánk élvezni a szőlő lágy ízét, hogy közben erős paprikát rágcsálunk. [Az egyik íz] teljesen elnyomja a másikat.”5 Éppen így azok a viselkedésmódok is, amelyek eltávolítanak minket a Szentlélektől – köztük a bűn is6 –, megnehezítik számunkra Isten irántunk táplált szeretetének az érzékelését.
Isten szeretetének az érzékelését hasonlóképpen eltompíthatják többek között az emberpróbáló körülmények, valamint a testi vagy mentális betegségek. Mindezen esetekben gyakran hasznos lehet a bizalmunkat élvező vezetők vagy szakemberek tanácsa. Azzal is megpróbálhatjuk növelni az Isten szeretetére való fogékonyságunkat, ha megkérdezzük magunktól: Vajon állandó az Isten iránti szeretetem, vagy akkor szeretem Őt, amikor jó napjaim vannak, de a rossz napokon nem annyira?
A második igazság az, hogy mennyei szüleink vannak – egy atyánk és egy anyánk.7 Mennyei Anya tana kinyilatkoztatás által adatott, és az utolsó napi szentek egyik megkülönböztető hitelve. Dallin H. Oaks elnök így magyarázta, miért olyan fontos ez az igazság: „Teológiánk a mennyei szülőkkel kezdődik. Legfőbb törekvésünk az, hogy olyanokká váljunk, mint ők.”8
Nagyon kevés került kinyilatkoztatásra Mennyei Anyáról, de amit tudunk, azt összefoglalja az Evangéliumi könyvtár alkalmazásban megtalálható egyik evangéliumi téma.9 Miután elolvastátok, ami abban van, mindent tudni fogtok a témáról, amit én magam tudok. Bárcsak többet tudnék! Lehet, hogy nektek is vannak kérdéseitek, és további válaszokat szeretnétek találni. Lelki fejlődésünk fontos részét képezi a mélyebb megértésre való törekvés, de kérlek benneteket, legyetek óvatosak! Az érvelés nem helyettesítheti a kinyilatkoztatást.
A találgatások nem eredményeznek nagyobb lelki tudást, ellenben megtévesztéshez vezethetnek minket, vagy elterelhetik a figyelmünket a kinyilatkoztatott dolgokról.10 A Szabadító például ezt tanította a tanítványainak: „Mindig imádkozzatok tehát az Atyához az én nevemben”11. E mintát követve hódolatunkat Mennyei Atya felé irányítjuk, Jézus Krisztus nevében, és nem imádkozunk Mennyei Anyánkhoz.12
Amióta csak Isten prófétákat jelölt ki, ők felhatalmazást kaptak arra, hogy az Ő nevében szóljanak. Nem jelentenek ki azonban tanokat maguktól,13 és nem tanítanak olyasmit, ami nem lett kinyilatkoztatva. Gondoljatok csak az ószövetségi Bálám próféta szavaira, akit meg akartak vesztegetni, hogy átkozza meg az izráelitákat Moáb javára. Bálám azt mondta: „Ha [Moáb királya] az ő házát aranynyal és ezüsttel tele adná is nékem, nem hághatom át az Úrnak, az én Istenemnek szavát, hogy valamit míveljek; kicsinyt vagy nagyot.”14 Az utolsó napi próféták is hasonló korlátozás alatt vannak. Istentől kinyilatkoztatást követelni egyszerre öntelt és meddő is. Inkább kivárjuk, hogy az Úr az Ő időzítése szerint nyilatkoztassa ki az Ő igazságait az Őáltala meghatározott módon.15
A Fiatal Nők alapeszméjének a nyitó bekezdésében található harmadik igazság az, hogy „isteni természettel” rendelkezünk. Ez a lényünk része. A mennyei szüleinktől örökölt lelki „génkészletünkhöz” tartozik,16 és semmilyen erőfeszítést nem igényel a részünkről. Ezen énkép a legfontosabb jellemzőnk, függetlenül attól, hogy emellett még miként azonosítjuk magunkat a saját döntésünk alapján. Ennek a mélyreható igazságnak a megértése mindenki számára fontos, különösen az olyan csoportokhoz tartozók számára, akiket történelmileg kirekesztettek, elnyomtak vagy leigáztak. Ne feledjétek, hogy a legfontosabb önazonosságotok az Isten gyermekeként való isteni természetetekhez kapcsolódik!
A negyedik igazság az, hogy „örökkévaló rendeltetéssel” bírunk. Az ilyen rendeltetést senki sem kényszeríti ránk. A halál után azt kapjuk, amire jogot szereztünk, és csak „azt élvez[zük], amit hajlandóak [vagyunk] befogadni”17. Örökkévaló rendeltetésünk betöltése a döntéseinken múlik. Ehhez szent szövetségeket kell kötnünk, és meg kell tartanunk azokat. A szövetség ezen ösvénye az út, melyen Krisztushoz jövünk, és amely a feltétlen igazságon és az örökkévaló, változatlan törvényen alapszik. Nem alkothatjuk meg a saját ösvényünket, és várhatjuk el közben az Isten által megígért eredményt. Ha úgy számítunk az Ő áldásaira, hogy közben nem követjük azokat az örökkévaló törvényeket, amelyeken ezen áldások alapulnak,18 az éppen olyan téves vélekedés, mint az, hogy megérinthetjük a forró tűzhelyet, majd „eldönthetjük”, hogy az nem éget meg bennünket.
Talán tudjátok, hogy korábban szívelégtelenségben szenvedő betegeket kezeltem. A legjobb eredményeket akkor értük el, ha bevett, bizonyított kezelési eljárásokat követtünk. Ennek ellenére néhány beteg megpróbált ettől eltérő kezelési tervet kialkudni. Azt mondták: „Nem akarok annyi gyógyszert szedni”. Vagy: „Nem akarok olyan sok kontrollvizsgálaton részt venni”. A betegek természetesen szabadon hozhatták meg a saját döntéseiket, amikor azonban eltértek az optimális kezelési tervektől, annak az eredményeik látták kárát. Ha a szívelégtelenségben szenvedő betegek rosszabb eljárást választanak, nem hibáztathatják a kardiológusukat a gyengébb eredmények miatt.
Ugyanez ránk is igaz. A Mennyei Atyánk által előírt ösvény vezet a legjobb örökkévaló eredményhez. Szabadon választhatunk, de nem választhatjuk meg annak a következményeit, ha nem követjük a kinyilatkoztatott ösvényt.19 Az Úr ezt mondta: „Ami megszegi a törvényt, és nem marad meg a törvényben, hanem arra törekszik, hogy önmaga törvénye legyen…, azt nem szentelheti meg a törvény, sem az irgalom, az igazságosság, vagy az ítélet”20. Ha letérünk a Mennyei Atya által meghatározott útvonalról, akkor nem hibáztathatjuk Őt a rosszabb eredmények miatt.
A Fiatal Nők alapeszméjének a második bekezdése így szól: „Jézus Krisztus tanítványaként igyekszem Őhozzá hasonlóvá válni. Személyes kinyilatkoztatásra törekszem és aszerint cselekszem, és az Ő szent nevében nyújtok szolgálattételt másoknak.” Hittel cselekedve bizonyságra tehetünk szert Jézus Krisztusról.21 Igényt tarthatunk arra a lelki ajándékra, „hogy tudj[uk], Jézus Krisztus Isten Fia, és ő megfeszíttetett a világ bűneiért”. Vagy megkaphatjuk azt az ajándékot, hogy higgyünk azok szavaiban, akik már tudják,22 amíg mi magunk meg nem tudjuk. Követhetjük a Szabadító tanításait, és segíthetünk másoknak Őhozzá jönni. Ily módon csatlakozunk Hozzá az Ő munkájában.23
A Fiatal Nők alapeszméje így folytatódik: „Isten tanújaként állok mindig és mindenben és minden helyen.” Isten tanújaként az egyház minden tagjára szükség van,24 bár az apostolok és a hetvenesek kapnak megbízást arra, hogy Krisztus nevének a különleges tanúi legyenek.25 Képzeljetek el egy olyan focimeccset, ahol csak a kapus védi a kaput. A csapat többi játékosának a segítsége nélkül a kapus egyedül nem tudja megfelelően védeni a kaput, így a csapat mindig veszíteni fog. Éppen így mindenkire szükség van az Úr csapatában.26
A Fiatal Nők alapeszméjének az utolsó bekezdése így kezdődik: „Amint igyekszem jogosulttá válni a felmagasztosulásra, megbecsülöm a bűnbánat ajándékát, és igyekszem mindennap fejlődni.” A Szabadító engesztelő áldozatának köszönhetően bűnbánatot tudunk tartani, tanulhatunk a hibáinkból, így azok nem fognak kárhoztatni bennünket. Russell M. Nelson elnök ezt tanította: „Túl sokan vannak, akik a bűnbánatot büntetésnek tekintik… Ezt a büntetést jelentő érzetet azonban Sátán kelti. Megpróbálja megakadályozni, hogy Jézus Krisztusra tekintsünk, aki tárt karokkal vár, azzal a reménnyel és hajlandósággal, hogy meggyógyítson, megbocsásson, megtisztítson, megerősítsen és megszenteljen minket.”27
Amikor őszinte bűnbánatot tartunk, nem marad lelki heg, nem számít, mit tettünk, milyen súlyos volt, vagy hányszor ismételtük meg.28 Amikor csak bűnbánatot tartunk, és igaz szándékkal megbocsátásra törekszünk, akkor bűnbocsánatot nyerhetünk.29 Mily figyelemre méltó ajándék ez a Szabadítónktól, Jézus Krisztustól!30 A Szentlélek biztosíthat minket arról, hogy megbocsátást nyertünk. Amikor örömöt és békességet érzünk,31 a bűntudat tovaszáll,32 és többé nem gyötör minket a bűnünk.33
Előfordulhat azonban, hogy még az őszinte bűnbánat után is megbotlunk. A botlás nem azt jelenti, hogy a bűnbánat elégtelen volt, hanem lehet egyszerűen az emberi gyengeség tükröződése is. Mily vigaszt nyújt a tudat, hogy „az Úr másképp tekint a gyengeségekre, mint a lázadásra”! Nem szabad kételkednünk abban, hogy a Szabadító képes segíteni nekünk a gyengeségeink kapcsán, mert „amikor [az Úr] a gyengeségekről beszél, azt mindig könyörülettel teszi”34.
A Fiatal Nők alapeszméje így zárul: „Hittel erősítem az otthonomat és a családomat, kötök és tartok meg szent szövetségeket, valamint részesülök a szent templom szertartásaiban és áldásaiban.” Az otthon és a család megerősítése jelentheti az első láncszem kikovácsolását a hithűség láncolatában, tovább hordozva vagy visszaállítva a hit örökségét.35 Bárhogy legyen is, az erő a Jézus Krisztusba vetett hitből és a szent szövetségek megkötéséből származik.
A templomban megtudjuk, kik vagyunk és hol voltunk. Cicero, a római filozófus azt mondta: „Aki nem tudja, mi történt születése előtt, az gyermek marad mindörökre.”36 Természetesen a világi történelemre utalt, de éleslátó megfigyelése kibővíthető. Örökké gyermekként élünk, ha tudatlanok maradunk, ami a templomokban nyert örökkévaló látásmódot illeti. Ott felnövünk az Úrban, elnyerjük a Szentlélek teljességét,37 és még teljesebb mértékben elköteleződünk a Szabadító tanítványaiként.38 Amikor betartjuk a szövetségeinket, elnyerjük Isten hatalmát az életünkben.39
Arra kérlek benneteket, hogy Jézus Krisztust helyezzétek az életetek középpontjába, és emlékezzetek a Fiatal Nők alapeszméjében található alapvető igazságokra. Ha készek vagytok, akkor a Szentlélek vezetni fog benneteket. Mennyei Atyánk azt szeretné, ha az Ő örököseivé válnátok, és elnyernétek mindazt, amivel Ő rendelkezik.40 Ennél nem kínálhat többet. Ennél nem ígérhet többet. Jobban szeret benneteket, mint gondolnátok, és azt szeretné, hogy boldogok legyetek ebben az életben és az eljövendőben. Jézus Krisztus nevében, ámen.