Kezednél fogva vezet majd téged. Készítette: Sandra Rast

Február 24. – március 1.

2 Nefi 26–30

„Bámulatos művet és csodát”

Ne feledd, hogy az evangéliumi tanulás központjának az otthonnak kell lennie! A tanításra történő felkészülésed alapja legyen a 2 Nefi 26–30 személyes és családi tanulmányozása. Tervezd meg, hogyan fogsz az osztályodba járók személyes és családi szentírás-tanulmányozására építeni, hogyan fogod megerősíteni azt és miként fogsz arra buzdítani.

Jegyezd fel a benyomásaidat!

Kérd fel a tanulókat gondolataik megosztására!

Az óra elején adj lehetőséget az osztály tagjainak, hogy megosszanak valamit a 2 Nefi 26–30-ból, amit az otthoni tanulmányozásuk során jelentőségteljesnek találtak. Megkérheted őket például, hogy röviden beszéljenek egy olyan versről, amely segített nekik jobban megérteni napjainkat és azokat a kihívásokat, amelyekkel szembesülünk.

Tanítsd a tant!

2 Nefi 26:24–28, 33

Az Úr irántunk érzett szeretete motiválja mindazt, amit tesz

• Ha késztetést érzel Nefinek az Úr szeretetéről szóló tanításainak megbeszélésére, akkor megpróbálhatod ezt: A 2 Nefi 26:24 közös elolvasása után kérd meg az osztály tagjait, hogy soroljanak fel olyan dolgokat, amelyeket azért tett értük Jézus Krisztus, mert a szeretet motiválta. Hogyan vonz Ő minden embert magához? Mire érzünk késztetést az Ő szeretetének kifejeződéseire reagálva?

• Az Úr szeretetének erőteljes bizonyítékai a 2 Nefi 26:24–28, 33-ban található felkérései. Segíthetsz az osztály tagjainak felismerni ezeket a felkéréseket, ha megkéred őket, hogy foglalják össze egy mondatban az Úrnak ezekben a versekben található üzenetét. Az osztály néhány tagja esetleg hajlandó megosztani az általa írt összefoglalást. Milyen hatással lehetnek ezek a versek arra, hogy mi hogyan hívunk másokat Krisztushoz? Buzdítsd az osztály tagjait, hogy jegyezzék fel a gondolataikat és az érzéseiket. Segíthet meghívni a Lelket, ha felvételről lejátszol egy himnuszt a Szabadító szeretetéről, például: Jézushoz gyertek (Himnuszok, 65. sz.), míg az osztály tagjai elmélkednek.

2 Nefi 27; 29; 30:3–8

A Mormon könyve elengedhetetlen Isten utolsó napi munkájához

• Lehet, hogy az osztályodba járóknak szükségük van egy kis segítségre a lepecsételt könyvről és a tanult emberről szóló, 2 Nefi 27-ben található prófécia megértéséhez. A További források részben található történelmi beszámoló segítséget nyújthat. Működne nálatok az, ha az osztály néhány tagjai röviden eljátszaná az ebben a beszámolóban és a 2 Nefi 27:15–22-ben leírt eseményeket? Vajon miért lettek megmutatva ezek az események Nefinek oly sok évvel korábban? Mit tanít nekünk Nefi próféciája a Mormon könyve fontosságáról? Buzdítsd az osztály tagjait, hogy mondják el egymásnak, hogyan kaptak saját bizonyságot a Mormon könyvéről.

• Volt már az osztályban valakinek olyan tapasztalata, amelyet el is tudna mesélni, annak kapcsán, hogy felkért valakit a Mormon könyve olvasására? Milyen indokai lehetnek annak, ha valaki esetleg nem fogadja el a Mormon könyve olvasására irányuló felkérést? Az egyik ilyen indokra reagál az Úr a 2 Nefi 29:6–11-ben. Megkérheted az osztály tagjait, hogy olvassák el ezeket a verseket, majd játsszák el, hogyan válaszolhatnának szeretetteljesen valakinek, aki azt mondja, hogy nincs szükség a Mormon könyvére. Milyen más ötletei vannak még az osztály tagjainak, hogyan segíthetnének másoknak tudni azt, hogy a Mormon könyve „áldás… számukra Isten kezétől” (2 Nefi 30:6)?

2 Nefi 28

Sátán a megtévesztésre törekszik

• A Jöjj, kövess engem! – Egyének és családok számára e heti vázlata azt javasolja, hogy keressük ki Sátánnak a 2 Nefi 28-ban leírt hazugságait. Az osztály tagjai elmondhatják, hogy mit találtak, vagy az órán átnézhetik a 2 Nefi 28-at, és felsorolhatják Sátán azon hazugságait, amelyeket megtaláltak. Az is segíthet, ha hagyod, hogy kis csoportokban dolgozva keressenek olyan szentírásokat, amelyek megcáfolják ezeket a megtévesztéseket (ha segítségre van szükségük, megoszthatod velük a További források részben található javaslatokat). Ezt követően a csoportok elmondhatják egymásnak, hogy mit találtak, és megbeszélhetik, hogy mi módon tudják leleplezni az ellenség „hamis és hiábavaló és balga” tanait (2 Nefi 28:9).

Ösztönözz otthoni tanulásra!

Az osztály tagjait a 2 Nefi 31–33 elolvasására ösztönözheti az, ha tudják, hogy ezek a fejezetek Nefi utolsó feljegyzett szavait tartalmazzák, köztük Krisztus tanának egyik legegyszerűbb, mégis legátfogóbb leírását.

További források

„Akkor ezt mondja a tanult: Nem tudom elolvasni” (2 Nefi 27:18)

1828 februárjában Martin Harris, Joseph Smith egyik barátja, „elindult keletre, New York városába a[z arany]lemezekről származó írásjelek egy részének másolatával, hogy tudósok elé tárja ezeket. Talán további biztosítékot akart arra, hogy a lemezek hitelesek, vagy arra számított, hogy egy ajánlólevél segíteni fog nekik a fordítás kiadásához szükséges pénz kölcsönvételében. Bárhogy is volt, állítása szerint az Úr sarkallta őt az utazásra.

Ebben az időben sem Joseph, sem Martin nem tudott valami sokat a lemezeken lévő írás nyelvéről. Csupán annyit tudtak, amennyit Moróni angyal elárult Josephnek, hogy ősi amerikai feljegyzésről van szó. Így hát ahelyett, hogy az egyiptomi nyelvben járatos tudóst keresett volna (Joseph később megtudta, hogy a lemezeken lévő írás nyelve »megújított egyiptomi«), Martin számos olyan tudóshoz ellátogatott, akiket a régiségek érdekeltek, különösen az amerikai régiségek.

[…] [A Martin által meglátogatott tudósok között volt] Charles Anthon, a Columbia Főiskola egy fiatal nyelvészprofesszora. Anthon már régóta gyűjtötte az amerikai indiánok történeteit és beszédeit, hogy kiadja őket, és alig várta, hogy megvizsgálja a Martin által elhozott dokumentumot.

Martin állítása szerint Anthon hitelesnek minősítette az írásjeleket, amíg meg nem tudta, hogyan kerültek Joseph Smithhez. Azt javasolta, hogy Martin hozza el neki a lemezeket. Martin erre nemet mondott, mire Anthon az Ésaiás könyvében található vers egy átfogalmazott változatával felelt: »Nem tudok elolvasni lepecsételt könyvet«. Bár Anthon később tagadta azt, amit Martin a találkozásuk részleteiről mondott, az biztos, hogy Martin a keleti tudósoktól visszatérve még inkább meg volt győződve arról, hogy Joseph Smitht Isten hívta el, és a lemezeken lévő írásjelek az ősi időkből származnak. Ő és Joseph Ésaiás azon próféciájának (melyet maga a Mormon könyve is megemlít) beteljesedéseként tekintettek az Anthonnál tett látogatásra, mely szerint egy lepecsételt írást »oda adnak egy írástudónak, mondván: Olvasd el, kérlek, és ő szól: Nem tudom, mert bepecsételtetett« [Ésaiás 29:11; lásd még 2 Nefi 27:15–18]” (“The Contributions of Martin Harris,” Revelations in Context [2016], 3–4, history.ChurchofJesusChrist.org).

Sátán megtévesztéseit megcáfoló szentírások

hamis tan	igaz tan
„…ezen a napon nem a csodák Istene Ő, elvégezte munkáját” (2 Nefi 28:6).	Moróni 7:35–37
„Isten… igazol majd… egy kis bűn elkövetésében” (2 Nefi 28:8).	Tan és szövetségek 1:31
„Minden jól van Sionban” (2 Nefi 28:21).	Tan és szövetségek 68:31; 82:14
„Én nem vagyok ördög, mert az nincs” (2 Nefi 28:22).	2 Nefi 2:17; Tan és szövetségek 76:25–27
„…nincs szükségünk többre Isten szavából, mert már van elég nekünk” (2 Nefi 28:29).	2 Nefi 28:30; Hittételek 1:9

Tanításunk fejlesztése

Ne félj a csendtől! „A jó kérdések megválaszolásához idő kell. Át kell őket gondolni, kutatni kell a választ, és sugalmazást kell nyerni. Az az idő, melyet egy kérdésre adott válaszra várva töltesz, az elmélkedés szent ideje lehet. Ne engedj a kísértésnek, hogy idejekorán megszakítsd ezt azzal, hogy megválaszolod a saját kérdésedet vagy továbblépsz egy másik témára” (A Szabadító módján tanítani. 31.).