A szabadítás tervének tanítása (1. rész)

Bevezetés

A szabadítás terve Mennyei Atyánknak a gyermekei boldogsága érdekében alkotott terve. Jézus Krisztus engesztelése áll a középpontjában, és arról tanít, miért szükséges az engesztelés. Mennyei Atyánk terve választ ad az olyan kérdésekre is, mint: „Honnan jöttem?”, „Mi az életem célja?” vagy „Hová kerülök, miután meghalok?”. A leendő misszionáriusoknak tisztában kell lenniük a szabadítás tervének tanával, és felkészültnek kell lenniük, hogy azt egyszerűen elmagyarázzák és hatalommal bizonyságot tegyenek róla.

Előkészületek

Tanulmányozd a következő szentírásokat: 2 Nefi 2:22–25; Alma 12:32–34; Mózes 1:39.
Tanulmányozd a Prédikáljátok evangéliumomat! 48–50. oldalát.
Készülj fel e rövidfilm lejátszására: Isten az Atyánk (3:05), elérhető az LDS.org oldalon.
Készülj fel e rövidfilm lejátszására: A szabadítás terve (4:30), elérhető az LDS.org oldalon.

Javaslatok a tanításhoz

Földi élet előtti élet: Isten célja és terve számunkra

Az osztály közösen elénekelheti az Isten gyermeke vagyok című himnuszt a nyitó áhítat részeként. A lecke kezdetekor kérd meg a tanulókat, hogy olvassák át magukban az Isten gyermeke vagyok első versszakát, és keressenek benne tanokat vagy tantételeket.

Isten gyermeke vagyok,
Ő küldött a földre,
Ő adott nékem hajlékot,
És kedves szülőket.
Vezess engem, járj mellettem,
Mutasd az utat;
Tanítsd meg, hogy mit tegyek,
Hogy Vele éljek majd!

(Isten gyermeke vagyok. Himnuszok, 189. sz.)

Pár perc elteltével kérd meg a tanulókat, mondjanak olyan fontos tanokat vagy tantételeket, amelyeket a himnuszban találtak. Ha szükséges, felteheted a következő kérdéseket:

Mit sugallnak ezek a szavak a földre jövetelünk előtti életünkről?
Mit sugallnak ezek a szavak életünk céljáról itt a földön?

Mondd el a tanulóknak, hogy misszionáriusokként lehetőségük lesz az élet céljáról tanítani. Egy vagy több tanuló olvassa fel a Földi élet előtti élet: Isten célja és terve számunkra című rész első két bekezdését a Prédikáljátok evangéliumomat! 48. oldalán.

Megoszthatod a következő idézetet Boyd K. Packer elnöktől a Tizenkét Apostol Kvórumából:

„Nem adatott számunkra mélyebb igazság a visszaállítás során, mint a halandóság előtti létezésünk ismerete. Nincs másik egyház, amely ismerné vagy tanítaná ezt az igazságot. A tan csupán vázlatos formájában adatott, de a fontos részletek épp elég gyakran vannak elismételve a kinyilatkoztatásokban ahhoz, hogy bizonyos alapvető igazságokban biztosak lehessünk” (Our Father’s Plan [1984], 14).

Kérdezd meg:

Hogyan segíthet mélyebb értelmet adni az életünknek a halandóság előtti életünk ismerete és annak tudata, hogy lélekgyermekekként Mennyei Atyánkkal éltünk? (Miközben a tanulók válaszolnak, kihangsúlyozhatod ezt a tantételt: Amikor megértjük, hogy Mennyei Atyánk gyermekei vagyunk, akkor földi életünk mélyebb értelmet kap.)

Hogy segíts a tanulóknak jobban megérteni ezt a tantételt, játszd le az Isten az Atyánk című rövidfilmet (3:05), a tanulók pedig figyeljék meg, milyen áldásokat sorolnak fel a szereplők.

Miután a tanulók megnézték a videót, tedd fel a következő kérdéseket:

Milyen áldásokat soroltak fel a szereplők, amelyeket amiatt kaptak, hogy tudták: ők Isten gyermekei?
Nektek hogyan segített mélyebb értelmet találni az életetekben az a tudat, hogy Isten gyermekei vagytok?

Több tanuló egymást váltva olvassa fel a Prédikáljátok evangéliumomat! 48. oldalán kezdődő rész utolsó négy bekezdését (onnan, hogy „Isten végső célja…”). Kérd meg az osztályt, keressenek olyan tanokat és tantételeket, amelyek arról tanítanak, mi Isten célja a gyermekei számára, valamint a szabadítás terve hogyan tölti be az adott célt. Azután kérdezd meg:

Mi a célja Isten tervének, mit tesz meg az Ő gyermekeiért? (A tanulók válaszai között szerepelhet az a tan, hogy a szabadítás terve Isten minden gyermeke számára lehetővé teszi a halhatatlanság és az örök élet áldásainak elnyerését. Ha magyarázatra van szükség, megnézhetitek a halhatatlanság és a felmagasztosulás meghatározásait a Prédikáljátok evangéliumomat! 58–59. oldalán. Hangsúlyozd ki, hogy az örök élet az a fajta élet, amelyet Isten is él.)

Hogy segíts a tanulóknak jobban megérteni ezt a tant, kérd meg őket, olvassák el és tanulják meg kívülről a Mózes 1:39-et. Miután a tanulóknak volt néhány percük a memorizálásra és a vers hangos felmondására, kérdezd meg:

Ha megtanítjuk az érdeklődőknek, hogy Isten célja az, hogy véghezvigye a mi halhatatlanságunkat és örök életünket, az milyen hatással lehet a mindennapi életükben hozott döntéseikre?

Adj egy percet a tanulóknak annak átgondolására, milyen szerepe van a misszionáriusoknak abban, hogy segítsenek Mennyei Atyánk munkájában, „hogy véghezvigye… az ember halhatatlanságát és örök életét” (Mózes 1:39). Kérd meg a tanulókat, hogy osszák meg gondolataikat egy másik tanulóval, vagy írják le azokat a tanulmányi naplójukba.

A teremtés és a fizikai testünk

Kérj meg egy tanulót, hogy olvassa fel A teremtés című részt a Prédikáljátok evangéliumomat! 49. oldalán. Kérd a tanulókat, hogy figyeljék meg, milyen jelentőséggel bír a teremtés Isten szabadítástervében, azután kérdezd meg:

Miért tartjuk a föld teremtését Isten szabadításterve egyik fontos részének? (Ahhoz, hogy fejlődhessünk és olyanná válhassunk, mint Isten, mindannyiunknak a földre kellett jönnie, hogy testet kapjunk és próbára tétessünk a próbatétel ideje alatt.)

Hogy segíts a tanulóknak megérteni a fizikai test elnyerésének fontosságát, tedd ki és olvasd fel a következő idézetet Susan W. Tanner nőtestvértől, aki akkoriban a Fiatal Nők általános elnökeként szolgált. A tanulók figyeljék meg, miért örültünk mindannyian, hogy fizikai testet kaphatunk.

„A halandóság előtti birodalomban megtudtuk, hogy a test Isten számunkra alkotott nagyszerű boldogságtervének a része. Amint azt a családról szóló kiáltványban olvashatjuk: »…a lélekfiak és lélekleányok Örökkévaló Atyjukként ismerték Istent és hódoltak Neki, valamint elfogadták tervét, melyen keresztül fizikai testhez és földi tapasztalatokhoz juthattak annak érdekében, hogy tovább fejlődhessenek a tökéletesség felé, és végül az örök élet örököseiként elérjék isteni rendeltetésüket.« Sőt, »együtt örvendez[tünk]« (Jób 38:7), hogy részesei lehetünk ennek a tervnek.

Miért voltunk ennyire lelkesek? Megértettük a testünkre vonatkozó örök igazságokat. Tudtuk, hogy a testünk Isten képmására lesz teremtve. Tudtuk, hogy testünk lelkünk hajlékául szolgál majd. Azt is megértettük, hogy testünk fájdalomnak, betegségnek, fogyatékosságoknak és kísértésnek lesz kitéve. Mi azonban készen álltunk, sőt, türelmetlenül vártuk, hogy elfogadjuk ezeket a kihívásokat, mivel tudtuk, hogy csak az elválaszthatatlanul összekapcsolt lélek és anyag segítségével fejlődhetünk olyanná, mint Mennyei Atyánk (lásd T&Sz 130:22), és nyerhetjük el »az öröm teljességét« (T&Sz 93:33)” (vö. A test szent mivolta. Liahóna, 2005. nov. 13.).

Kérdezd meg:

Milyen igazságokat értettünk meg a halandóság előtti világban, amelyek miatt olyan izgatottan vártuk, hogy a földre jöjjünk és fizikai testet kapjunk?
Miért álltunk készen és vártuk türelmetlenül a földre jövetelt, bár tudtuk, hogy a halandóságban nehéz kihívásokkal nézhetünk szembe?

Adj időt a tanulóknak a következő kérdés átgondolására: Hogyan magyaráznátok el egy érdeklődőnek, miként segít halandó tapasztalatunk a fejlődésünkben, hogy olyanná váljunk, mint Mennyei Atyánk? Ha az idő engedi, kérd meg a tanulókat, hogy tanulmányozzák A teremtés címszó alatti Szentírás-tanulmányozás szövegdobozban lévő szentírásutalásokat a Prédikáljátok evangéliumomat! 49. oldalán. Egy-két perc elteltével a tanulók forduljanak oda az egyik szomszédjukhoz, és mondják el, mit válaszolnának az iménti kérdésre.

Önrendelkezés, valamint Ádám és Éva bukása

Írd fel a táblára a következő fejléceket:

Mit tehetett Ádám és Éva a kertben?

Mit nem tehetett Ádám és Éva a kertben?

Kérd meg a tanulókat, hogy tanulmányozzák a 2 Nefi 2:22–25-öt és az Önrendelkezés, valamint Ádám és Éva bukása című részt a Prédikáljátok evangéliumomat! 49. oldalán. Miközben olvasnak, az osztály egyik fele készítsen felsorolást arról, mit tehetett Ádám és Éva a kertben (örökké élhettek ártatlan állapotban; használhatták önrendelkezésüket, hogy döntéseket hozzanak). Az osztály másik fele készítsen felsorolást arról, mit nem tehetett Ádám és Éva a kertben (nem tudtak fejlődni, sem ellentétet megtapasztalni; nem tapasztalhatták meg sem az örömet, sem a bánatot, fájdalmat vagy nyomorúságot; nem tudtak bűnt elkövetni; nem tapasztalhatták meg a betegséget vagy a szenvedést; nem lehettek gyermekeik). Pár perc után kérd meg a tanulókat, hogy mondják el, mit találtak. Miközben válaszolnak, felkérhetsz egy tanulót, hogy társai válaszait írja fel a táblára.

Hívd fel a tanulók figyelmét a fizikai halál és a lelki halál kifejezésre a Prédikáljátok evangéliumomat! 49. oldalán. Azt talán minden tanuló tudja, hogy a fizikai halál a fizikai test halálára utal. Segíts nekik megérteni, hogy a lelki halál az Isten jelenlétéből történő elszakadásra utal. Mindkét halál Ádám bukásának következménye. Egyedül Jézus Krisztus engesztelése által győzhetjük le mindkét halált.

Hogy segíts a tanulóknak jobban megérteni a bukás jelentőségét a szabadítás tervében, tedd ki a következő idézetet Joseph Fielding Smith elnöktől (1876–1972), és kérj meg egy tanulót, hogy olvassa fel az osztálynak:

„Amikor Ádámot kiűzték az Éden kertjéből, az Úr ítéletet mondott rá. Néhányan úgy tekintenek erre az ítéletre, mint egy szörnyűséges dologra. Pedig nem az volt, hanem áldás. Nem tudom, hogyan lehet ezt igazán akár álcázott büntetésnek is tekinteni.

Annak érdekében, hogy az emberiség szabadítást és felmagasztosulást nyerjen, szükséges, hogy testet kapjanak ezen a világon, és olyan tapasztalatokon és tanulási folyamaton menjenek keresztül, amelyek csak a halandóságban találhatók meg. Az Úr azt mondta, hogy az Ő nagyszerű munkája és dicsősége az, »hogy véghezvigye… az ember halhatatlanságát és örök életét« [Mózes 1:39]. A halandóság nélkül ez a nagyszerű áldás nem valósulhatna meg. Ezért aztán világok teremtettek, melyeket benépesítettek Isten gyermekei, akiknek megadatik a kiváltság, hogy áthaladjanak a halandó léten, az önrendelkezés hatalmas ajándékával a birtokukban. Ezen ajándék révén aztán választhatnak jót vagy választhatnak gonoszt, hogy majd érdemeik szerint nyerjenek jutalmat az eljövendő örökkévalóságokban. Ádám vétke miatt itt vagyunk a halandó életben. […]

Az ember bukása álruhába bújtatott áldásként jött, és inkább az Úrnak az ember fejlődését illető céljai előrevitelének, semmint azok hátráltatásának eszköze volt” (Doctrines of Salvation, comp. Bruce R. McConkie, 3 vols. [1954–56], 1:113–14).

Ezek után kérdezd meg:

Miért helyénvaló Ádám és Éva bukását Isten szabadítástervének elengedhetetlen részeként tekinteni? (Ádám és Éva bukása lehetővé tett Isten lélekgyermekei számára, hogy fizikai testet kapjanak, valamint hogy fejlődjenek és olyanná váljanak, mint Ő.)

Kérd meg a tanulókat, hogy nézzék át a Tanítás a bukásról feliratú bekeretezett részben álló szöveget a Prédikáljátok evangéliumomat! 50. oldalán, azután kérd meg őket, hogy saját szavaikkal magyarázzák el a bukás tanát a mellettük ülő tanulónak.

Földi életünk

Játszd le A szabadítás terve című rövidfilmet (4:30), vagy olvastasd fel az egyik tanulóval a következő idézetet Boyd K. Packer elnöktől a Tizenkét Apostol Kvórumából. A tanulók figyeljék meg, miként jelképezheti a szabadítás tervét egy háromfelvonásos színdarab:

„A szabadítás terve, a maga három részével olyan, mint egy nagyszerű, háromfelvonásos színdarab. Az első felvonás címe: A halandóság előtti élet. A szentírások első állapotunknak nevezik ezt (lásd Júdás 1:6; Ábrahám 3:26, 28). A második felvonás, amely a születéstől a feltámadásig tart: A második állapot. A harmadik felvonás címe pedig: Élet a halál után, avagy örök élet.

A halandóságban olyanok vagyunk, mint [a színész,] aki akkor lép be a színházba, amikor a második felvonás elején felgördül a függöny. Lemaradtunk az első felvonásról. A darabnak sok, egymásba fonódó cselekménye és mellékszála van, így aztán nehéz kibogozni, ki kihez tartozik és mi mihez tartozik, kik a hősök és kik a cselszövők. Az élményt tovább bonyolítja az a tény, hogy nemcsak nézők vagyunk, hanem a szereposztás egyik tagja [is], a színpadon, mindennek a kellős közepén!

Az örök terv részeként a halandóság előtti életünk – az első felvonás – emlékét fátyol takarja. Mivel a második felvonás elején lépünk be a halandóságba, és az első felvonásra nem emlékszünk, így nem csoda, hogy nehéz megérteni, mi történik. […]

Ha arra számítotok, hogy a második felvonás csupa könnyedség és móka és kacagás lesz, akkor bizonyára csalódni fogtok. Nem igazán fogjátok érteni, mi zajlik körülöttetek, és miért engedik a dolgokat megtörténni úgy, ahogy.

Emlékezzetek arra, hogy a »boldogan éltek, míg meg nem haltak« sor nem a második felvonásban hangzik el. Ez a sor a harmadik felvonás [része], amikor a rejtélyek megoldódnak és minden a helyére kerül. […]

Létezik valami szövegkönyvhöz hasonló e nagyszerű darabhoz, ehhez a korszakos drámához. Röviden körvonalazza, hogy mi történt az első felvonásban – a halandóság előtti életben. Noha nem tartalmaz túl sok részletet, a szövegkönyv világossá teszi mindennek a célját, és [eleget feltár] annak cselekményé[ből], hogy segítsen nektek rájönni, miről szól az élet.

Ez a szövegkönyv, amint azt már valószínűleg kitaláltátok, a szentírások – a kinyilatkoztatások. Olvassátok őket! Tanulmányozzátok őket! Feltárják előttetek, »micsoda az ember«, miért emlékezik meg róla Isten, és miért van az, hogy »kevéssel tette… őt kisebbé az Istennél«, mégis »dicsőséggel és tisztességgel megkoronázta… őt« (Zsoltárok 8:5–6).

A szentírások az igazat szólják. Belőlük elég ismeretre tehettek szert mindhárom felvonásról, hogy tudjátok, hol vagytok, és merre menjetek az életetekben. Kinyilatkoztatják, hogy »kezdetben ti is az Atyával voltatok; ez az, ami Lélek, méghozzá az igazság Lelke;

És az igazság a dolgok ismerete úgy, ahogy azok vannak, és ahogy azok voltak, és ahogy azok el fognak jönni« (T&Sz 93:23–24)” (Boyd K. Packer, “The Play and the Plan” [Church Educational System fireside, May 7, 1995], 2–3; si.lds.org).

Ezek után tegyél fel a következőkhöz hasonló kérdéseket:

Milyen módon jelképezi egy háromfelvonásos színdarab a szabadítás tervének néhány részét?
E hasonlat szerint miért okoz nehézséget néhány embernek a földi élet céljának megértése?
E hasonlat szerint hol találhatjuk e nagyszerű háromfelvonásos színdarab szövegkönyvét?
Hogyan segíthetnek a szentírások Isten gyermekeinek jobban megérteni, mi a céljuk Isten tervében?

Mondd el a tanulóknak, hogy amikor a misszionáriusok a szabadítás tervét tanítják, akkor segítenek az érdeklődőknek jobban megérteni a halandóság célját és azt, hogy miként tudunk visszatérni Mennyei Atyánkhoz, hogy újra Vele éljünk (lásd Alma 12:32–34). A tanulók lapozzanak a Földi életünk című részhez a Prédikáljátok evangéliumomat! 50. oldalán. Miután elegendő idejük volt a szakasz elolvasására, kérdezd meg:

Hogyan magyaráznátok el egy-két mondatban ennek az életnek a célját?

Mondd el a tanulóknak, hogy fontos, hogy az érdeklődők megértsék: az Isten színe elé való visszatéréshez szükséges felkészülésünk azoktól a döntésektől függ, amelyeket a földi életünk során hozunk. Az Isten parancsolatainak betartására irányuló döntéseink segíthetnek közelebb kerülnünk Mennyei Atyánkhoz, míg Isten parancsolatainak megszegése megakadályoz minket az Ő jelenlétébe való visszatérésünkben. Írd fel a táblára a következőt:

A bűn következményei:

Azután kérdezd meg:

Mik a bűn következményei? (Ha szükséges, biztasd a tanulókat, hogy nézzék át a Földi életünk című rész második bekezdését a Prédikáljátok evangéliumomat! 50. oldalán. Bár másképp is fogalmazhatnak, a tanulók értsék meg ezeket az igazságokat: A bűn boldogtalansághoz vezet, és bűntudatot és szégyenérzetet szül. A bűn tisztátalanná és érdemtelenné tesz minket arra, hogy Isten színe elé lépjünk. A bűn meggátolja, hogy visszatérjünk Mennyei Atyánkhoz, hacsak bűnbocsánatot nem nyerünk.)
A bűn következményeinek megértése hogyan segít felkészíteni az érdeklődőket az engesztelés üzenetének befogadására?

Emlékeztesd a tanulókat, hogy ebben az életben mindannyian megtapasztalunk egy lelki halált, hiszen mindannyian elszakadunk Isten színe elől. Kérdezd meg a tanulóktól:

Jézus Krisztus evangéliuma hogyan segít nekünk legyőzni a lelki halált és visszatérni Isten jelenlétébe? (Miközben a tanulók válaszolnak, megkérdezheted tőlük, hogy a Jézus Krisztusba vetett hit, a bűnbánat, az alámerítéssel végzett keresztelkedés és a Szentlélek ajándéka külön-külön hogyan segít legyőznünk a bukás hatásait, és mi módon készít fel minket az Isten színe elé való visszatérésre.)

Fontos, hogy a tanulóknak legyen lehetősége gyakorolni a szabadítás terve azon részeinek elmagyarázását, amelyeket ez a lecke tárgyal, mert ez segíteni fog nekik, hogy jobban megértsék azokat a tanokat és tantételeket, amelyeket az érdeklődőknek tanítani fognak.

A tanulók alkossanak párokat. Adj elég időt arra, hogy minden páros felkészülhessen egy 5-10 perces lecke tanítására a földi életünk céljáról. A tanulók nézzék át a Prédikáljátok evangéliumomat! 49–50. oldalán álló anyagot, a Szentírás-tanulmányozás szövegdobozokban álló szentírásokkal együtt (az 51. oldal tetején található szövegdobozzal bezárólag). Ha rendelkezésre áll, tanulmányozhatják A szabadítás terve című misszionáriusi füzet 2–9. oldalát is. Miközben a tanulók készülnek, sétálj körbe a teremben, és segíts nekik egyszerű és tömör magyarázatokat megfogalmazni a szabadítás tervének részeihez. Erősítsd meg újra, hogy ha szentírásrészeket használnak az üzenetükben és bizonyságot tesznek a tanított tanokról és tantételekről, az erőteljesebbé teszi majd a tanításukat.

Miután a tanulóknak elegendő ideje volt az anyag átnézésére és egy rövid lecke összeállítására, minden páros tanítson egy másikat, azután cseréljenek szerepet, hogy mindegyik párosnak legyen lehetősége egyszer tanítani. Amikor az egyes párok végeznek a tanítással, beszéljék meg a következőket az általuk tanított tanulókkal:

Mit tettek jól a tanítók?
Milyen módszerek tehették volna még hatékonyabbá a tanítást?

Miután minden páros kapott lehetőséget a gyakorlásra és tanításuk kiértékelésére, kérd meg a tanulókat, hogy osszák meg a tapasztalataikból eredő meglátásaikat az osztály egészével.

A lecke befejezéseként írd fel a táblára az alábbi kijelentéseket, és kérd meg a tanulókat, gondolják át, hogy ezek a tantételek miként növelhetik a missziós szolgálat iránti vágyukat:

Minden ember, akivel találkoztok, Mennyei Atyánk szeretett gyermeke.

Minden ember, akivel találkoztok, magával hurcolja az olyan bűnökből eredő boldogtalanság terhét, amelyek még nem lettek megoldva Krisztus megtisztító engesztelésén keresztül.

Kérj meg néhány tanulót, hogy osszák meg, mit éreznek, amikor átgondolják ezeket a kijelentéseket. A lecke zárásaként megkérdezheted a tanulóktól, hogy szeretne-e valaki bizonyságot tenni az osztálynak a szabadítás tervével kapcsolatos tanokról.

Felhívás a cselekvésre

Kérd meg a tanulókat, hogy mélyítsék el a szabadítás tervéről való ismereteiket és fejlesszék tanítási készségeiket azáltal, hogy az órán kívül elvégzik az alábbi feladatok egyikét:

Olvasd el a Főbb meghatározások részt a Prédikáljátok evangéliumomat! 58–59. oldalán. Gyakorold mindegyik kifejezés elmagyarázását a saját szavaiddal, az igazság egyszerű megfogalmazásával.
Nézd át a Szentírás-tanulmányozás szövegdobozokban álló szentírásrészeket a Prédikáljátok evangéliumomat! 49–51. oldalán. Válassz ki egy-két szakaszt, amelyet szeretnél felhasználni a szabadítás terve különböző részeinek tanításakor, és jelöld be ezeket a szentírásodban. Meg is tanulhatod őket kívülről.
Készíts vázlatot a szabadítás tervének tanításához. Segítségképpen felhasználhatod a Prédikáljátok evangéliumomat! 55–58. oldalán lévő lecketerveket.
Gondolj egy olyan időszakra, amikor a szabadítás tervéről való tudásod megáldotta az életedet. Írásban foglald össze ezt az élményt a tanulmányi naplódban, vagy mesélj róla egy barátodnak.