János 18:33–40; Lukács 23:8–11

Jézust perbe fogják és megkorbácsolják

Miután Jézust elvitték, és hamis vádakkal perbe fogták a zsidó vezetők előtt, a római hatáskörrel rendelkező Pilátus elé küldték tovább. A Szabadító szelíden alávetette magát a rómaiaknak, akik fájdalmasan megkorbácsolták, majd halálra ítélték. Ennek a leckének az a célja, hogy segítsen neked többet megtudni a Szabadító mindenki iránti szeretetéről és tökéletes jelleméről, valamint arról, hogy miként követheted jobban az Ő példáját.

Az érzés, hogy méltánytalanul bánnak velünk

• Melyek azok a gyakori helyzetek, amelyekben a tizenéveseket kigúnyolhatják, hamisan vádolhatják vagy méltánytalanul bánhatnak velük?

• Milyen módokon reagálhat egy tipikus tizenéves az ilyen bánásmódra?

Az Úr velünk lehet, és segíthet nekünk abban, hogy fejlődjünk a nehéz tapasztalatokból. Segíthet nekünk krisztusi módokon reagálni a nehézségekre és az ellenállásra. Gondolj a saját személyes élményeidre arról, amikor kigúnyoltak, hamisan vádoltak vagy méltánytalanul bántak veled, beleértve azt is, hogy miként reagáltál és miért.

Amikor Jézus Krisztus az élete utolsó eseményeihez közeledett, kigúnyolták, hamisan vádolták és méltánytalanul bántak vele. Miközben a Szabadító életének ezen utolsó eseményeit tanulmányozod, keress olyan jellemvonásokat, amelyek segítettek Őneki hithűen kitartani és teljesíteni a küldetését. Imádságosan gondold át azt is, hogyan követheted az Ő példáját.

Jézust jogtalanul perbe fogják és halálra ítélik

Miután Jézus a Gecsemáné kertjében szenvedett, elfogták, majd a zsidó vezetők (a Főtanács) jogtalanul perbe fogták és halálra ítélték Őt. Mivel azonban Izráel római uralom alatt állt, kivégzésre csak a rómaiak adhattak felhatalmazást. Ezért a zsidók Pilátushoz, Júdea római vezetőjéhez küldték tovább Jézust, azzal vádolva Őt, hogy a római kormányzat ellen lázadt, amikor a zsidók királyának mondta magát (lásd Márk 15:2). Pilátus Heródes Antipászhoz küldte Jézust, aki Jeruzsálemben volt a pészah ünnepén. Azt remélte, hogy Heródes Galileában majd lefolytatja Jézus perét, Heródes azonban visszaküldte Őt Pilátushoz.

Olvass el legalább kettőt a következő beszámolók közül, amelyek azt beszélik el, hogyan vádolták meg Jézust igazságtalanul és végül hogyan ítélték el. Olvasás közben figyeld meg, hogyan reagált Jézus az egyes helyzetekben. Emlékezz arra, hogy hatalmában állt megszabadítani magát ezektől a körülményektől (lásd Máté 26:52–54).

1. A Főtanács kikérdezi Jézust. Olvasd el a Máté 26:57–68-at, vagy nézd meg a Kajafás kihallgatja Jézust, Péter megtagadja, hogy ismeri című rövidfilm 0:00 és 1:39 közötti részét. Ez a rövidfilm a ChurchofJesusChrist.org webhelyen érhető el.

   Jesus Is Tried by Caiaphas, Peter Denies Knowing Him

   Jesus is tried before Caiaphas and the chief priests. Peter denies knowing Him and weeps bitterly.

2. Pilátus kikérdezi Jézust. Olvasd el a János 18:33–40-et, vagy nézd meg a ChurchofJesusChrist.org webhelyen elérhető, Jézust vádolják Pilátus előtt című rövidfilmet (3:19), amely a Pilátus előtti kihallgatást ábrázolja.

   Jesus Is Condemned before Pilate

   Jesus is arraigned and questioned before Pilate, who finds no fault in Him. Yielding to the multitude, Pilate allows Barabbas to be released and Jesus to be crucified. Matthew 27:1–2, 11–25

3. Jézus megjelenik Heródes előtt. Olvasd el a Lukács 23:8–11-et.

4. Jézust megkorbácsolják a római katonák, majd később másodszor is kikérdezi Pilátus. Olvasd el a János 19:1–16-ot, vagy nézd meg a Jézust megostorozzák és keresztre feszítik című rövidfilm első 2 perc 3 másodpercét a ChurchofJesusChrist.org webhelyen. Hasznos lehet tudni, hogy a korbács is egy ostor volt, de a szálaiba gyakran éles tárgyakat (például kő-, fém- vagy csontdarabokat) fontak. Sokan nem élték túl a korbácsolást, mert olyan komoly sérüléseket okozott.

   Jesus Is Scourged and Crucified

   A band of soldiers strips Jesus of His clothes, scourges Him, and mocks Him. He then carries His cross to Golgotha and is crucified by Roman soldiers. Matthew 27:26–50

1. Válaszolj az alábbi kérdésre a tanulmányozási naplódban:

• Hogyan reagált a Szabadító ezekben a helyzetekben?

• Szerinted miért reagálhatott így a Szabadító?

Jézus Krisztus jelleme

Olvasd el az 1 Nefi 19:9-et és az alábbi idézeteket, és keress a Szabadító jellemére vonatkozó meglátásokat.

Robert D. Hales elder (1932–2017) a Tizenkét Apostol Kvórumából a következőt osztotta meg:

„A krisztusi módon adott válaszokat nem lehet előre megfogalmazni, és sablon sincs hozzájuk. A Szabadító minden egyes helyzetre másképp reagált. Amikor a gonosz Heródes király elé vitték, Ő csendben maradt. Amikor Pilátus előtt állt, egyszerű és erőteljes bizonyságot tett isteni mivoltáról és küldetéséről. […]

Néhányan téves módon úgy vélik, hogy például a csendben maradás, a szelídség, a megbocsátás és az alázatos bizonyságtétel hasztalan vagy gyenge válaszok. Ahhoz azonban, hogy szeressük ellenségeinket, áldjuk azokat, akik minket átkoznak, jót tegyünk azokkal, akik minket gyűlölnek, és imádkozzunk azokért, akik háborgatnak és kergetnek minket (lásd Máté 5:44), hitre, erőre és legfőképpen keresztény bátorságra van szükség.”

(Robert D. Hales: Keresztény bátorság: a tanítványság ára. Liahóna, 2008. nov. 72.)

David A. Bednar elder a Tizenkét Apostol Kvórumából ezt tanította:

„Gondoljatok vissza arra is, hogy miként vádolták meg és ítélték kereszthalálra a Mestert Pilátus előtt [lásd Máté 27:2,11–26]. […] A Szabadító szelídsége megnyilvánul fegyelmezett reakciójában, komoly önuralmában, és abban, hogy nem volt hajlandó végtelen hatalmát saját javára fordítani.”

(David A. Bednar: Szelíd és alázatos szívű. Liahóna, 2018. máj. 33.)

2. Válaszolj az alábbi kérdésre a tanulmányozási naplódban:

• Mit tanultál a Szabadítóról abból, ahogyan e nehéz körülmények közepette reagált?

• Hogyan mutatták ki a Szabadító tettei az Ő „szerető kedvesség[ét]… az emberek gyermekei iránt” (1 Nefi 19:9)?

• Hogyan segíthet neked jobban szeretni Jézus Krisztust és bízni Őbenne, ha tudod, hogy Ő rendelkezik ezekkel a jellemvonásokkal?

Fontos megjegyezni, hogy a Szabadító számos alkalommal bátran felelősségre vont másokat a tetteikért (lásd Márk 11:15–17, János 2:13–16, Tan és szövetségek 133:48–51). Jézus Krisztus követőiként szeretettel, bátorsággal és szelídséggel kell reagálnunk a gúnyolódásra, a hamis vádakra vagy a méltánytalan bánásmódra. Ez azonban nem jelenti azt, hogy engednünk kell másoknak, hogy bántalmazzanak minket vagy ártsanak nekünk. „Az Úr a bántalmazó magatartás minden formáját elítéli – az elhanyagolást, valamint a fizikai, a szexuális és a szóbeli bántalmazást egyaránt” (Bántalmazás megelőzése és az arra történő reagálás. Első elnökségi levél, 2018. márc. 26.). Ha bántalmaztak minket, fontos, hogy azonnal segítséget kérjünk egy olyan felnőttől, akiben megbízunk.

3. Végezd el az alábbi tevékenységek egyikét a tanulmányozási naplódban:

1. Gondolj vissza egy olyan alkalomra, amikor úgy érezted, hogy kigúnyoltak, hamisan vádoltak vagy méltánytalanul bántak veled. Keresd Mennyei Atya Szentlelken keresztüli segítségét, hogy tudd, milyen helyénvaló krisztusi módokon reagálhatsz erre a helyzetre. Írd le, hogy mit csináltál jól, és hogyan fejlődhetnél.

2. Írj le két példát olyan alkalmakra vagy körülményekre, amikor segített vagy segíthetett volna neked az, ha emlékezel Krisztus jellemére. Miben lenne más az életed, ha következetesen krisztusi tulajdonságok kifejlesztésére törekednél?

3. Válassz ki egy olyan krisztusi tulajdonságot, amelyet még teljesebb mértékben ki szeretnél fejleszteni. Gondolj olyan alkalmakra egy napod során, amikor gyakorolhatnád e jellemvonás használatát.

Választható: Szeretnél többet tanulni?

János 18:36. Mi az a királyság, amelyről Jézus beszélt?

D. Todd Christofferson elder ezt tanította:

„Amikor Dániel megmagyarázta Nabukodonozor babilóniai király álmát, tudtára adva a királynak, hogy »mi lészen az utolsó napokban« [Dániel 2:28], kijelentette, hogy »támaszt az egek Istene birodalmat, mely soha örökké meg nem romol, és ez a birodalom más népre nem száll át hanem szétzúzza és elrontja [a más] birodalmakat, maga pedig megáll örökké« [Dániel 2:44]. „Az egyház maga ez a megjövendölt utolsó napi királyság, melyet nem ember alkotott, hanem a menny Istene alapított meg, és amely a hegyből kéz nélkül kivágott kő módjára gördül tovább, hogy betöltse az egész földet [lásd Dániel 2:45; lásd még 35. vers].

Rendeltetése az, hogy megalapítsa Siont, felkészülve Jézus Krisztus visszatérésére és ezeréves uralkodására. Az előtt a nap előtt nem válik királysággá semmiféle politikai értelemben; amint azt a Szabadító mondta: »Az én országom nem e világból való« [János 18:36, kiemelés hozzáadva]. Ehelyett viszont az Ő felhatalmazásának letéteményese az a földön, szent szövetségeinek intézője, templomainak gondnoka, igazságának védelmezője és hirdetője, a szétszóratott Izráel összegyűjtésének helye, valamint »[védelem és menedék] a zivatar, valamint a harag elől, amikor az elegyítetlenül kiömlik az egész földre« [Tan és szövetségek 115:6].”

(D. Todd Christofferson: Minek az egyház? Liahóna, 2015. nov. 111.)