Máté 28; Lukács 24; János 20

A feltámadt Szabadító tanúi

Jézus Krisztus sok egyénnek és csoportnak megjelent a feltámadása után. Ez a lecke segíthet megerősíteni a bizonyságodat arról, hogy a Szabadító él, miközben e tanúk némelyikének a tapasztalatait tanulmányozod.

Bizonyságok megosztása Jézus Krisztusról. Keress lehetőségeket a Jézus Krisztusról való bizonyságok megosztására, beleértve az apostolok és próféták bizonyságait is. Ez meghívja majd a Szentlelket, hogy tanúságot tegyen az igazságról.

Tanulói felkészülés: Kérd meg a tanulókat, hogy olvassák el az Ether 12:5–9 -et a következő kérdést szem előtt tartva: Honnan tudhatod, hogy Jézus Krisztus él, anélkül, hogy látnád Őt?

Lehetséges tanulási tevékenységek

Hinni anélkül, hogy látnánk

Ügyelj arra, hogy a lecke vége felé elegendő időt hagyj a tanulóknak arra, hogy bizonyságukat tegyék Jézus Krisztusról.

Nézd meg a következő képet a sírból kilépő feltámadt Szabadítóról. Jegyezd fel a tanulmányozási naplódba, mit oszthatnál meg valakivel, aki kételkedik e nagyon fontos esemény megtörténtében. Milyen szentírásbeli beszámolókat oszthatnál meg vele a Szabadító feltámadásáról?

• Szerinted miért fontos az Úrnak, hogy mindegyikünk saját bizonyságot szerezzen arról, miszerint Ő él?

Gondold át a bizonyságodat arról, hogy Jézus Krisztus él, és hogy milyen áldásokban részesülnél e bizonyság megerősítése által. Azok szavainak a tanulmányozása, akik tudják, hogy a Szabadító él, megerősítheti az Ő élő valóságába vetett hitünket, még akkor is, ha a körülöttünk lévők kétkednek. A mai tanulmányozás során figyelj oda a Szentlélektől érkező késztetésekre, amelyek megerősítik e beszámolók igazságát a szívedben és az elmédben.

Újszövetségi tanúk

Tanulmányozz legalább egyet a következő újszövetségi beszámolók közül olyan emberekről, akik látták a feltámadt Szabadítót. Ezután jegyezd fel a válaszaidat a következő két kérdésre, valamint minden egyéb gondolatot és benyomást, amely esetleg felmerül benned.

A terem különböző részein kiteheted az alábbi négy beszámolót ábrázoló képeket és a kapcsolódó szentírás-hivatkozásokat. Kérd meg a tanulókat, hogy egyénileg vagy kis csoportokban menjenek oda valamennyihez, és tanulmányozzák a kapcsolódó beszámolókat.

A tanulói szükségletek függvényében a négy beszámoló rövid tanulmányozása helyett a tanulók több időt is szánhatnak az alábbi beszámolók egyikének a mélyebb tanulmányozására. E beszámolók tanulmányozására vonatkozó néhány ötlet a lecke Kiegészítő tanulási tevékenységek szakaszában található.

1. Hithű nők: Máté 28:1–10

2. Két tanítvány az Emmausba vezető úton: Lukács 24:13–35

3. Mária Magdaléna: János 20:11–18

4. Tamás: János 20:24–29

• Mit tudtál meg, ami megerősítheti az abba vetett hitedet, hogy Jézus Krisztus él?

• Mit tanultál a Szabadítóról abból, ahogy ezzel a személlyel vagy ezekkel az emberekkel cselekedett?

Egyéb szentírásbeli tanúk

Tovább erősítheti a Szabadítóról való bizonyságodat, ha más szentírásokban további tanúkat tanulmányozol. Tanulmányozz legalább egyet az alábbi szentírásrészek közül. Ezután jegyezd fel a válaszaidat a következő két kérdésre, valamint minden egyéb gondolatot és benyomást, amely esetleg felmerül benned.

Tartsd szem előtt, hogy e szentírásrészek mindegyike tartalmaz egy tanismereti szentírásrészt. Érdemes lehet megkérned a tanulókat, hogy jelöljék meg ezeket a részeket valamilyen feltűnő módon, hogy később könnyen megtalálják őket.

1. Emberek az ősi amerikai földrészen nem sokkal a Szabadító feltámadása után: 3 Nefi 11:8–17

2. Joseph Smith és Sidney Rigdon: Tan és szövetségek 76:19–24

• Hogyan erősíthetik meg az olvasottak az abba vetett hitedet, hogy Jézus Krisztus él?

• Milyen további meglátásokat szereztél Jézus Krisztusról?

Újkori tanúk

Egy másik fontos módja annak, hogy megerősítsd a bizonyságodat arról, hogy Jézus Krisztus él, ha tanulmányozod napjaink elrendelt apostolainak a bizonyságait, akik „Jézus Krisztus nevének különleges tanúi az egész világon” ( Tan és szövetségek 107:23).

Az alábbi idézetek bármelyikét felcserélheted más élő apostolok bizonyságával.

Megnézheted a „Jőjjetek én hozzám” című rövidfilmet (a 16:18 és 16:47 közötti részt) és a The Only True God and Jesus Christ Whom He Hath Sent [Az egyedül igaz Isten és a kit Ő elküldött, a Jézus Krisztus] (2:26) című rövidfilmet a ChurchofJesusChrist.org honlapon. Vagy elolvashatod a Jézus Krisztus két újkori tanújától, Eyring elnöktől és Holland eldertől származó idézeteket.

Henry B. Eyring elnök az Első Elnökségből erről tett bizonyságot:

„Ugyanolyan biztos tanúja vagyok az Úr feltámadásának, mintha magam is ott lettem volna a két tanítvánnyal az Emmausba vezető út melletti házban azon az estén. Ugyanolyan biztosan tudom, hogy Ő él, ahogyan Joseph Smith is tudta, amikor a palmyrai ligetben abban a ragyogó reggeli fényben látta az Atyát és a Fiút.

Ez Jézus Krisztus igaz egyháza.”

(Henry B. Eyring: „Jőjjetek én hozzám”. Liahóna, 2013. máj. 25.)

Jeffrey R. Holland elder a Tizenkét Apostol Kvórumából a következőről tett bizonyságot:

„Tanúságomat teszem, hogy Jézus Krisztus szó szerint az élő Isten szó szerinti élő Fia. […] Bizonyságomat teszem, hogy Ő szó szerint feltámadt a sírból, és miután felment az Atyjához, hogy befejezze a feltámadás folyamatát, Jézus több ízben megjelent sok száz tanítványnak az Óvilágban és az Újban egyaránt. Tudom, hogy Ő Izráel Szentje, a Messiás, aki egy napon újra eljön végső dicsőségben, hogy mint az urak Ura és a királyok Királya uralkodjon a földön.”

(Jeffrey R. Holland: Az egyedül igaz Isten és a kit Ő elküldött, a Jézus Krisztus. Liahóna, 2007. nov. 42.)

• Szerinted miért adott nekünk a Szabadító újkori tanúkat az Ő ősi tanúi mellett?

A te tanúságod

Olvasd el a János 20:29 -et, és keress olyan igazságokat, amelyeket Jézus Krisztus tanított Tamásnak a bizonyság megszerzéséről.

• Mit tanít neked ez a vers a Jézus Krisztusról való bizonyságod fejlődéséről?

Az egyik igazság, amelyet a Szabadító e versben található tanításaiból megismerhetünk, hogy áldásban részesülünk, ha úgy döntünk, hogy hiszünk abban, hogy Jézus Krisztus él, még akkor is, ha nem láttuk Őt.

A lecke hátralevő részében adj lehetőséget a tanulóknak arra, hogy bizonyságot tegyenek az élő Szabadítóról. Válassz az alább javasolt kérdések közül, vagy használj más módszereket, hogy segíts a tanulóknak átgondolni és megosztani a tanúságukat.

Megkérheted a tanulókat, hogy írják le a bizonyságukat a tanulmányozási naplójukba, vagy énekeljenek el közösen egy himnuszt, mielőtt hangosan megosztanák a bizonyságukat.

Add hozzá személyes tanúságodat a Szabadítóról azokéhoz, akikét ma tanulmányoztad. Ennek az egyik módja, ha feljegyzel a tanulmányozási naplódba az alábbiakhoz hasonló kérdésekre adott válaszokat.

• Milyen bizonyítékot láttál már a saját életedben és mások életében arra, hogy Jézus Krisztus él?

• Mikor érezted azt, hogy a Szentlélek tanúbizonyságot tesz neked Jézus Krisztus valóságáról?

• Milyen tanácsot adnál valakinek, aki még nem biztos benne, hogy hisz-e abban, hogy a Szabadító él?

Megjegyzések és háttér-információk

Miért voltak Jézus feltámadt testén a keresztre feszítés sebei?

Jeffrey R. Holland elder a Tizenkét Apostol Kvórumából így írt erről:

„Habár a feltámadás hatalma teljesen helyreállíthatta és éppé tehette volna a keresztre feszítés sebeit – és egy napon ez kétségkívül így is lesz –, Krisztus mégis úgy döntött, hogy megőrzi ezeket a sebeket, aminek célja volt: többek között az utolsó napokban való megjelenése, amikor majd megmutatja ezeket a jeleket, és elmondja, hogy a „barátai… házában” sebesíttetett meg [ Zakariás 13:6 ; Tan és szövetségek 45:52 ].

A kezein, lábain és oldalán lévő sebek annak a jelei, hogy a halandóságban fájdalmas dolgok történnek még azzal is, aki tiszta és tökéletes; annak a jelei, miszerint a megpróbáltatás nem annak a bizonyítéka, hogy Isten ne szeretne minket. Jelentőségteljes és reményteli az a tény, hogy a megsebzett Krisztus az, aki a megmentésünkre siet.”

(Jeffrey R. Holland, Christ and the New Covenant [1997], 258–259)

János 20:17 . Mit értett a Szabadító azon, amikor arra kérte Mária Magdalénát, hogy „ne illess[e Őt]”?

Bruce R. McConkie elder (1915–1985) a Tizenkét Apostol Kvórumából így magyarázta:

„A Jakab király-féle változat a következő szavakkal idézi Jézust: »Ne érints engem.« A Joseph Smith-fordítás viszont így hangzik: »Ne fogj engem.« A görög szöveg különböző fordításai ezt így mondják: »Ne kapaszkodj belém« vagy »Ne tarts itt«. Vannak, akik így adják vissza ennek a jelentését: »Ne kapaszkodj tovább belém« vagy »Ne tarts tovább itt«. Néhányan úgy értik ezt, hogy Mária ne fogja Őt vagy ne kapaszkodjon Őbeléje tovább, ami arra utalhat, hogy Mária addigra a kezét már Őrá helyezte. Okkal feltételezhető, hogy a feltámadt Úr egy ehhez hasonló értelmű szándékot közölt Máriával: »Nem tarthatsz itt, mert most felmegyek az Atyámhoz«.”

(Bruce R. McConkie, The Mortal Messiah: From Bethlehem to Calvary [1981], 4:264)

Milyen rövidfilmek állnak rendelkezésre, amelyek segíthetnek elképzelni a feltámadt Szabadító megjelenéséről szóló beszámolókat?

Megnézheted a következő rövidfilmeket (a ChurchofJesusChrist.org oldalon):Jézus feltámad (4:05)

Christ Appears on the Road to Emmaus [Krisztus megjelenik az Emmausba vezető úton] (3:32)

“Blessed Are They That Have Not Seen, and Yet Have Believed” [„Boldogok, a kik nem látnak és hisznek”] (2:29)

Kiegészítő tanulási tevékenységek

A lecke megkezdésének másik lehetséges módja

A lecke megkezdéséhez megkérhetsz egy tanulót, hogy ossza meg egy olyan személy nevét, akit jól ismer, de akivel az osztály és a hitoktató még soha nem találkozott. Ezután játékosan tégy úgy, mintha kétségbe vonnád ennek a személynek a létezését. Tegyél fel a tanulónak a következőkhöz hasonló kérdéseket: Meg tudja-e erősíteni bárki más ebben az osztályban, hogy ez a személy létezik? Ha közülünk elegendően nem értenek egyet azzal, amit elmondtál nekünk, akkor kételkedni kezdenél abban, hogy ez az ember létezik?

Ezután kérd meg a tanulókat, hogy gondolják át, hogyan válaszolnának valakinek, aki kételkedik Jézus Krisztus létezésében.

Az Emmausba vezető út

Ha a tanulóknak hasznos lenne, ha több időt töltenétek a Lukács 24:13–35 -ben található beszámolóval, felteheted nekik az alábbi kérdéseket:

• Miért használta a Szabadító a szentírásokat arra, hogy segítsen a tanítványoknak jobban megérteni az Ő küldetését?

• Milyen szentírásokat használhatnál arra, hogy segíts egy barátodnak jobban megérteni a Szabadító küldetését?

• Hogyan jellemezték a tanítványok az érzéseiket a 32. versben feljegyzettek szerint? Mi vezetett ahhoz, hogy a tanítványok érezték azt, amit? Hogyan jellemeznéd a Szentlélektől kapott késztetéseket?

• Miért jelentőségteljes az, hogy a tanítványok felismerték a Szabadítót „a kenyér megszegésé[ben]” ( 35. vers).? Miként vonatkozhat ez a mi életünkre?

A hitet választani

Kérd meg a tanulókat, hogy olvassák el a János 20:1–8 -at, és figyeljék meg, mit tett János, miután hallott Mária Magdaléna élményéről. (János e szentírásrészben „a másik tanítványként” utal magára.)

Kérd meg a tanulókat, hogy hasonlítsák össze János reakcióját a János 20:8 -ban és Tamás kijelentését a János 20:24–25 -ben. Ezután tedd fel a következő kérdéseket:

• Milyen dolgokban hiszel úgy, hogy nincs szükséged fizikai bizonyítékra?

• Milyen áldásokban részesültél már azért, mert úgy döntöttél, hogy fizikai bizonyíték nélkül hiszel? (Lásd János 20:29 .)

• Hogyan erősítheted meg a hitedet olyan igaz dolgokban, amelyeket még nem láthatsz? (Lásd Alma 32:16–21 ; Ether 12:6 .)