Bevezetés
Misszionáriusként arra kaptál elhívást, hogy Jézus Krisztust képviseld, miközben Mennyei Atyánk gyermekeit szolgálod. A Szabadító szeret téged, és segíteni fog, hogy sikerrel járj. Azt ígérte: „Az arcotok előtt járok majd. Ott leszek a jobb és a bal kezeteken, és Lelkem a szívetekben lesz, angyalaim pedig körülöttetek, hogy hordozzanak” (T&Sz 84:88).
Amikor gyakorlod a hitedet, és aszerint a döntés szerint cselekszel, amelyet arra hoztál, hogy az Úr munkáját végezd, gyorsabban fejleszted majd ki a szükséges képességeket, tehetségeket és erőt. Érzed majd az Ő segítségét, és megnövekszik bizalmad azon képességedben, hogy szolgáld az Urat.
Még az Úr segítségének ígérete mellett is a történelem legnagyszerűbb misszionáriusai mind feljegyezték, hogy szenvedtek és küszködtek misszionáriusi munkájuk során. Ammon és testvérei „sokat szenvedtek, a testben és az elmében is, például éhséget, szomjúságot és fáradtságot, és lelkileg is sokat fáradoztak” (Alma 17:5). Olykor bizony haza szerettek volna menni. „Most, amikor szívünk elcsüggedt, és azon voltunk, hogy visszafordulunk, íme, az Úr megvigasztalt minket és azt mondta: Menjetek el testvéreitek, a lámániták közé, és viseljétek türelemmel a megpróbáltatásaitokat, és én sikerben részesítelek benneteket” (Alma 26:27).
A misszionáriusi szolgálat során mindennaposnak mondható elkeseredettséggel és feszültséggel való megbirkózás titka javarészt abban rejlik, hogy megújítsd az Úrral a szolgálatra vonatkozó döntésedet. Gordon B. Hinckley elnök beszélt arról az élményéről, amelyet missziója kezdetén élt át Angliában.
„Nem éreztem jól magamat, amikor megérkeztem. Az első hetekben nagyon csüggedt lettem a betegség és az érezhető ellenszenv miatt. Írtam egy levelet haza, jó apámnak, és elmondtam neki, hogy úgy érzem, pazarolom az időmet és az ő pénzét. Apám volt a cövekelnököm is, bölcs és sugalmazott ember. Egészen rövid levelet írt vissza, amelyben annyi állt: »Kedves Gordon! Megkaptam a legutóbbi leveledet. Csupán egyetlen tanácsom van számodra: Feledkezz meg magadról, és menj dolgozni!« Korábban a társammal az Úr következő szavait olvastuk aznapi szentírás-tanulmányozásunk során: »Mert valaki meg akarja tartani az ő életét, elveszti azt; valaki pedig elveszti az ő életét én érettem és az evangyéliomért, az megtalálja azt« (Márk 8:35).
A Mester ezen szavai, majd azt követően apám levele, amelyben azt tanácsolta, hogy feledkezzek el magamról, és menjek dolgozni, a lelkem legmélyéig hatoltak. Apám levelével a kezemben a hálószobába mentem a Wadham Road 15-ös számú házban, ahol laktunk, és térde rogytam, hogy ígéretet tegyek az Úrnak. Szövetségben fogadtam meg, hogy igyekszem elfeledkezni magamról, és átadni magamat az Ő szolgálatának.
Számomra az az 1933. júliusi nap volt a döntés napja. Új fény gyúlt az életemben, és új öröm töltötte el a szívemet. Az Angliát borító köd felszállni látszott, és megláttam a nap sugarait. Gazdag és csodálatos misszionáriusi élményben volt részem, amiért mindig hálás leszek” (“Taking the Gospel to Britain: A Declaration of Vision, Faith, Courage, and Truth,” Ensign, July 1987, 7).
Hinckley elnök sikerre lelt, amikor megtanulta kezelni elkeseredettségét azzal, hogy megújította az Úr szolgálatára vonatkozó elhatározását. Később azt mondta: „A legjobb ellenszer, amelyet az aggodalmaskodásra ismerek, az a munka. A legjobb gyógyszer a csüggedésre a szolgálat. A legjobb gyógymód a fáradtságra az a kihívás, hogy olyasvalakinek segítsünk, aki még nálunk is kimerültebb” (“Words of the Prophet: Put Your Shoulder to the Wheel,” New Era, July 2000, 7).
E füzet használata
A misszionáriusi munka egyszerre lehet örömmel és feszültséggel teli is. Ez a füzet segít, hogy jobban megértsd a stresszt és azt, hogy ez milyen hatással van rád, viszont nem arra szánták, hogy egyszerre olvasd el. Az 1. oldalon felsorolt utasítások használatával útmutatást kapsz az általad választott témákhoz tartozó javaslatokhoz. Ezek az ötletek segítenek majd akkor is, amikor társadat és más misszionáriusokat szolgálod és segíted.