15. fejezet
Örökkévaló házasság
„A papság és az evangélium teljessége és áldásai a celesztiális házasságban gyökereznek. Ez az evangélium szertartásainak megkoronázója, a templom szertartásainak megkoronázója.”
Joseph Fielding Smith életéből
A 18 éves Joseph Fielding Smithnek tudomása volt arról, hogy egy Louie Emily Shurtliff nevezetű fiatal hölgy érkezik hozzájuk, hogy a Smith családdal lakjon, míg a főiskolára jár. Mégis meglepődött – kellemesen –, amikor egy nap munkából hazaérkezve Louie-t a családi zongoránál ülve találta, amint egy himnuszt játszott éppen. 1894 e késő nyári napjától kezdődően aztán Joseph és Louie barátságot alakított ki, mely idővel szerelemmé mélyült. 1898. április 26-án pecsételték össze őket a Salt Lake templomban.1
Louie és Joseph kapcsolata igen szeretetteljes volt. Amikor Josephet kétéves angliai misszióra hívták röviddel házasságkötésük után, felesége saját édesapjánál vállalt munkát, hogy segítse férjét anyagilag, bátorító leveleivel pedig érzelmileg és lelkileg is támogatta. Visszatérése után boldog otthont alapítottak, és két kislányt üdvözöltek a családban. 10 év házasság után azonban Louie súlyosan megbetegedett a harmadik terhessége során, és 31 évesen elhunyt.
Joseph vigaszra lelt a bizonyosságban, hogy Louie „egy jobb világba” távozott, és feljegyzett egy imát a naplójában, melyben azért fohászkodott, „hogy érdemes legyek arra, hogy örök dicsőségben találkozzak vele, hogy újra együtt lehessek vele”2. Az evangéliumban lelt vigasz és remény ellenére borzasztóan hiányzott neki Louie. Emellett nagyon aggódott leányai miatt is, akik anya nélkül maradtak. Röviddel Louie halála után Joseph találkozott Ethel Georgina Reynoldsszal. Bár szerelme Louie iránt nem halványult el, idővel megszerette Ethelt, ahogyan a leányai is. Saját szülei, valamint Louie és Ethel szülei beleegyezésével Joseph megkérte Ethel kezét. 1908. november 2-án pecsételték össze őket. Örömteli és eseménydús közös életük volt, hiszen még kilenc gyermekük született. Otthonukat a rend, a kemény munka, a tisztelet, a tisztaság, a gyengéd fegyelem, a szeretet és a tartalmas szórakozás jellemezte.3
29 évnyi házasság után Ethel egy leépüléssel járó betegségben elhunyt, miután 4 év alatt fokozatosan elhagyta az ereje. Joseph ismét magányos volt, bár vigaszt talált az örökkévaló házasság bizonyosságában.4 És ekkor ismét találkozott valakivel, akivel megoszthatta az életét. Jessie Evansszal 1938. április 12-én pecsételték őket össze. „33 éven át tartó közös életük során felesége szinte mindenhová elkísérte, közel s távol. Ő cserébe segített a bevásárlásban, az edények eltörölgetésében vacsora után, valamint az őszi befőzésben. Nem volt benne semmi fenntartás azzal kapcsolatban, hogy apostol létére kötényt kössön.”5 Jessie gyakran mondta a férjéről: „A legkedvesebb ember, akit valaha ismertem. Soha nem hallottam tőle egyetlen goromba szót sem.” Erre Joseph általában mosolyogva válaszolt: „Csak nem nagyon ismerek goromba kifejezéseket.”6
John J. Stewart életrajzíró a következőket írta Smith elnök Jessie iránti gyengéd törődéséről: „A pulpitusról mindig arra ösztönözte a férjeket, hogy szeressék feleségüket és legyenek elkötelezettek iránta. Az a prédikáció, amely engem igazán megérintett, az volt, amikor kilenc háztömböt gyalogolt felfelé Salt Lake City meredek északi sugárútjain az UNSZ Kórházhoz 1971-ben egy igen forró júliusi napon, hogy 95. születésnapját beteg felesége, Jessie ágyánál tölthesse. Ahogyan egyre romlott az állapota, heteken át éjjel és nappal is mellette volt éberen őrködve, biztosítva számára mindazt a bátorítást és gondoskodást, amire csak képes volt, egészen végig.”7
Jessie 1971. augusztus 3-án hunyt el. Két hónappal később Smith elnök mondta a nyitóbeszédet az általános konferencián. Bizonysága arról tanúskodott, hogy gyászát az Úrba vetett bizalma és az örök élet reménysége enyhítette:
„Úgy érzem, azt mondhatom, amit a régmúltban élt Jób is, kinek tudása ugyanabból a forrásból eredt, mint az enyém: »Mert én tudom, hogy az én megváltóm él«, és az utolsó napon megáll majd a földön, én pedig »testem[ben] látom meg az Istent. A kit magam látok meg magamnak; az én szemeim látják meg…« (Jób 19:25–27).
Ahogyan pedig hozzáadom bizonyságomat Jóbéhoz, csatlakozom hozzá a hálaadásban is azon kiáltásában, mely lelke küszködéséből és bánatából szakadt fel: »Az Úr adta, az Úr vette el. Áldott legyen az Úrnak neve!« (Jób 1:21).
Azért imádkozom, hogy mindannyiunkat a Szent Lélek hatalma vezessen, hogy egyenesen járjunk az Úr előtt, és hogy örök életet örököljünk az engedelmeseknek készített hajlékokban és királyságokban.”8
Smith elnök beszédét követően Harold B. Lee elnök, aki a gyűlést vezette, azt mondta: „Biztos vagyok abban, hogy az egyház minden tagja mindenütt, felismerve, milyen körülmények között hangzott el ez az erőteljes beszéd, nagyban felemeltetett azon erő és hatalom által, amelyet [Smith elnök] e délelőtt tanúsított előttünk. Köszönjük, Smith elnök, tiszta szívünkből.”9
Joseph Fielding Smith tanításai
1
A celesztiális házasság Jézus Krisztus evangéliumának megkoronázó szertartása.
Nincs Jézus Krisztus evangéliumához kapcsolódó olyan szertartás, mely nagyobb jelentőséggel bírna, ünnepélyesebb és szentségesebb természetű lenne, vagy amelyre nagyobb szükség lenne örökkévaló örömünkhöz… mint a házasság.10
A papság és az evangélium teljessége és áldásai a celesztiális házasságban gyökereznek. Ez az evangélium szertartásainak megkoronázója, a templom szertartásainak megkoronázója.11
Szeretném minden jó fivéremet és nőtestvéremet, az egyház minden jóravaló tagját arra szólítani, hogy menjenek el a templomba, hogy ott az időre és az örökkévalóságra házasságot kössenek.12
2
A világi gyakorlattal ellentétben az evangéliumi tervben a házasság örökké fennmarad.
A házasságot nagyon sokan pusztán polgári szerződésnek vagy megállapodásnak tekintik egy férfi és egy nő között arról, hogy együtt fognak élni házassági kapcsolatban. Valójában ez egy örökkévaló tantétel, amelyen az emberiség egész léte múlik. Az Úr ezt a törvényt a világ kezdetekor adta az embernek az evangéliumi törvény részeként, és az első házasságot örökké fennállónak szánta. Az Úr törvénye értelmében minden házasságnak örökké fenn kell maradnia. Ha az egész emberiség az evangéliumnak szigorúan engedelmeskedve, valamint az Úr Lelke által szült szeretetben élne, akkor minden házasság örökkévaló lenne.
[…] A házasság az utolsó napi szentek értelmezése szerint olyan szövetség, amely örökké tartónak rendeltetett. Ez az örök felmagasztosulás alapja, hiszen nélküle nem létezhetne örök fejlődés Isten királyságában.13
„A házasság az utolsó napi szentek értelmezése szerint olyan szövetség, amely örökké tartónak rendeltetett.”
Meglehetősen nyilvánvaló mindannyiunk számára, akik olvassuk az újságokat, meghallgatjuk a híreket a rádióban, és látjuk mindazt, ami a televízióból árad, hogy túlságosan sokan vannak, akik nem tartják a házasságot és a családi egységet olyan tiszteletben, amilyenben az Úr szeretné.14
A házasság szent szövetség, trágár és tisztátalan emberek azonban mégis sokszor teszik durva viccek tárgyává, alacsonyítják le a gúny és a múló szeszély szintjére, sőt, még azok is így tesznek, akik kifinomultnak gondolják magukat, ám semmibe veszik e nagyszerű tantétel szentségét.15
Az Úr világosságként és zászlóként adta nekünk örökkévaló evangéliumát, amelynek része a házasság szent rendje is, mely örökkévaló természetű. Nem lehet és nem is szabad a világ házassági gyakorlatát követnünk. Sokkal több fényt kaptunk, mint a világ, az Úr pedig többet vár el tőlünk, mint tőlük.
Tudjuk, mi a házasság igaz rendje. Ismerjük a családi egység helyét a szabadítás tervében. Tudjuk, hogy a templomban kell házasságot kötnünk, valamint hogy tisztának és szeplőtelennek kell megtartanunk magunkat, hogy elnyerjük az ígéret Szent Lelkének jóváhagyó pecsétjét a házassági egyesülésünkre.
Örökkévaló Atyánk lélekgyermekei vagyunk, aki elrendelte a szabadítás tervét, mely által a földre jöhettünk, fejlődhetünk és előre haladhatunk, hogy olyanokká váljunk, mint Ő; ez azt jelenti, hogy olyan evangéliumi tervet biztosított, amely képessé tesz bennünket arra, hogy saját, örökkévaló családi egységünk legyen, és élvezzük az örök életet.16
Az Úr szándéka sohasem volt az a házassággal, hogy a halandó test halálával véget érjen, hanem hogy további tisztelet, uralom, hatalom adassék a szövetséget kötő feleknek, a családi egység pedig tovább folytatódjon és örökké fennálljon Isten királyságában. Ilyen áldások vannak fenntartva mindazok számára, akik hajlandóak e szövetség szerint élni, amint azt az Úr kinyilatkoztatta. Nem pusztán a férfi és a nő közötti partneri viszony ez, hiszen, ahogyan az Úr is mondta, a házasságban egy test lesznek, és Istennel lépnek partneri kapcsolatra.17
3
A házassági szövetséghez való hűség boldogságot eredményez, és az örök dicsőség áldásaihoz vezet.
Hálás vagyok az Úrnak, hogy tudhatom, hogy a házassági szövetség örökkévaló, és hogy jogot biztosít a férjnek, hogy igényt tartson feleségére, valamint a feleségnek, hogy igényt tartson férjére az eljövendő világban, feltéve, hogy elmentek az Úr házába, és ott az időre és az örökkévalóságra is egyesítette őket valaki, aki e pecsételő hatalmat birtokolja, hiszen semmilyen más módon nem lehet elnyerni ezt a nagyszerű áldást. Hálás vagyok továbbá azért, hogy azt is tudhatom, hogy a családi kapcsolat, valamint a családi egység igazlelkűségben folytatódni fog – amennyiben azt megfelelően megszervezték – a következő életben is.18
Szeretném kérni mindazokat, akik voltak már a templomban, és ily módon kötöttek házasságot, hogy legyenek hűek és igazak szövetségeikhez és kötelezettségeikhez, hiszen az Úr házában ünnepélyes szövetségeket kötöttek.19
Semmi sem készíti fel úgy az emberiséget az Isten királyságában rá váró dicsőségre, mint a házassági szövetség iránti hűség. […]
Ha megfelelő módon nyerik el, akkor e szövetség a legnagyszerűbb boldogság eszköze lesz. A legnagyobb tisztelet ebben az életben, és az elkövetkezendő életben, tisztelet, uralom és hatalom tökéletes szeretetben – ezek azok az áldások, melyek belőle származnak. Az örök dicsőség ezen áldásai várnak mindazokra, akik hajlandóak megmaradni az evangélium ezen és összes további szövetségében.20
„A családi kapcsolat, valamint a családi egység igazlelkűségben folytatódni fog – amennyiben azt megfelelően megszervezték – a következő életben is.”
Mit jelent a házasság az egyház tagjainak? Azt jelenti, hogy e szertartásban elnyerik a legnagyszerűbb, a koronázó áldást, az örök életek áldását. Nos, az Úr használja az „örök életek” kifejezést, ami azt jelenti, hogy nem csupán a férj és a feleség lép majd be az örök életbe, hanem hozzájuk hasonlóan a szövetségben született gyermekeik is – hithűségük által – jogot nyerhetnek örök életükre. Továbbá, hogy a férj és a feleség kapcsolata a halottak feltámadását követően nem ér véget. Ez alatt az Úr azt érti, hogy magjaik folytatódni fognak mindörökké, és a család szervezete nem ér véget. [Lásd T&Sz 132:19–24.]21
Ahhoz, hogy betöltsük Örökkévaló Atyánk céljait, valamilyen egységnek kell lenni a férjek és a feleségek között, elnyerve az áldásokat, melyeket azoknak ígért, akik hűek és igazak, és amelyek az istenséghez magasztosítja fel őket. A férfi egyedül nem képes elnyerni Isten királysága áldásainak teljességét, és a nő sem, ketten azonban minden áldást és kiváltságot elnyerhetnek, amely az Atya királyságának teljességéhez tartozik.22
4
Minden igazszívű léleknek lehetősége nyílik arra, hogy elnyerje az örökkévaló házasság áldásait, akár ebben az életben, akár a következőben.
A szabadulás nagyszerű tervében semmit sem hagytak figyelmen kívül. Jézus Krisztus evangéliuma a leggyönyörűbb dolog a világon. Minden igazszívű lelket magába foglal, aki szorgalmasan keresi Őt, és engedelmeskedni kíván törvényeinek és szövetségeinek. Ezért ha valakinek bármilyen ok miatt nem adatik meg a kiváltság, hogy valamely szövetségnek megfeleljen, akkor az Úr a szíve szándéka szerint fogja megítélni. Több ezer olyan egyháztag van [a templomok hatósugarán kívül], akik házasságot kötöttek, családot neveltek fel az egyházban, mégsem adatott meg nekik a kiváltság, hogy „összepecsételjék őket” az időre és az örökkévalóságra. Sokan közülük már elhaláloztak, és ezeket az áldásokat helyetteseken keresztül kapják meg. Az evangélium helyettesek által végzett munka. Jézus helyettesként végzett munkát értünk, mivel mi nem tudtuk volna ezt véghezvinni magunkért. Ehhez hasonlóan az egyház élő tagjainak lehetőséget adott arra, hogy olyan halottak helyettesei legyenek, akiknek nem nyílt lehetősége saját magukért cselekedni.
Ezen felül több ezernyi fiatal férfi és fiatal nő van, akik úgy haladtak át a lelkek világába, hogy nem volt lehetőségük ezen áldások elnyerésére. Sokan közülük csatákban veszítették életüket; sokan haltak meg kora ifjúságukban; és sokan gyermekkorban hunytak el. Az Úr nem feledkezik meg egyetlenegyről sem. A felmagasztosuláshoz tartozó minden áldás megadatik nekik, hiszen ez az igazságosság és az irgalom útja. Így van ez azokkal is, akik Sion cövekeiben és templomaink árnyékában élnek; ha ebben az életben megfosztattak bizonyos áldásoktól, ezen áldásokat megkapják majd a millennium alatt.23
Senkit sem lehet megfosztani a felmagasztosulástól, aki hithű marad. […] A méltatlan férj nem foszthatja meg feleségét a felmagasztosulástól, és fordítva.24
5
A gyermekek és a fiatalok úgy készülnek fel az örökkévaló házasságra, hogy megismerik a házassági szövetséget, szilárd hitet alakítanak ki, és tisztán és szeplőtelenül tartják magukat.
Gondoskodjon minden utolsó napi szent apa és anya arról, hogy gyermekeiknek megtanítsák, milyen szentséges a házassági szövetség! Tudatosítsák gyermekeikben, hogy semmilyen más módon nem nyerhetik el az örök életek áldásait, csak azáltal, hogy tiszteletben tartják Isten szövetségeit, melyek közül az örökkévaló házasság szövetsége az egyik legnagyobb és leginkább kötelező érvényű.25
Ez az élet rövid, az örökkévalóság pedig hosszú. Amikor arról elmélkedünk, hogy a házassági szövetség örökké tart, akkor jól tesszük, ha alaposan átgondoljuk ezt. […] A megfelelő tanács fiataljaink számára az, hogy alaposan mérlegeljenek, azzal a szándékkal, hogy olyan társat válasszanak, akinek szilárd a hite az evangéliumban. Az ilyen ember nagyobb eséllyel bizonyul hűnek minden eskühöz és szövetséghez. Amikor a fiatal férfi és a fiatal nő is szilárd meggyőződéssel rendelkezik Urunk isteni küldetéséről, és hisz az evangéliumban, ahogyan az Joseph Smithen, a prófétán keresztül kinyilatkoztatásra került, akkor minden esély megvan az örökké kitartó, boldog egységre.26
Nyomatékosan kérlek benneteket, Sion fiataljait mindenütt, hogy tartsátok magatokat tisztán és szeplőtelenül, hogy jogosultak lehessetek arra, hogy belépjetek az Úr házába, és választott társatokkal együtt élvezhessétek mindazon nagyszerű áldásokat, melyeket az Úr kínál nektek.27
Az egyik dolog…, amire szeretném felhívni a figyelmet, ez: a fiatalok, amikor házasságot kötnek, nem elégednek meg azzal, hogy apránként és szerényen induljanak, hanem szeretnék, ha azonnal rendelkeznének mindazzal, amivel szüleik rendelkeznek, amikor gyermekeik megházasodnak. […] Mindenféle elképzelhető kényelemmel akarnak elindulni, hogy kellemesebb legyen az életük. Szerintem ez hiba. Szerintem szerényen kellene indulniuk, hitüket az Úrba helyezve, egy kicsit építve itt, egy kicsit ott, ahogyan tudják, apránként gyűjtögetve, míg elérik a boldogulásnak azt a szintjét, amelyet szeretnének.28
6
Amikor a férj és a feleség hithűen betartja az evangélium minden szertartását és tantételét, akkor örömük a házasságban megédesedik.
A házasságot Isten rendelte el. Igazlelkű tantétel ez, amikor szentségben nyerik el és gyakorolják. Ha a férfiak és nők napjainkban az alázat, a szeretet és a hit szellemében lépnének e szövetségre, ahogyan arra parancsolatot is kaptak, igazlelkűen járva az örök élet útján, akkor nem lenne válás, nem lennének darabokra tört otthonok, hanem kimondhatatlan boldogság és öröm uralkodna.29
Szeretném nyomatékosítani minden jó fivérem és nőtestvérem számára, akik a templomban kötöttek házasságot, hogy sohasem szabad elfelejteniük azokat a nagyszerű áldásokat, amelyeket rájuk ruháztak: Hogy az Úr hithűségükön keresztül megadta nekik a jogot, hogy az Ő fiai és leányai legyenek, örököstársai Jézus Krisztusnak, birtokában, ahogyan itt kijelenti, mindannak, amivel az Atya rendelkezik [hivatkozva a Rómabeliek 8:13–19-es és a Tan és a szövetségek 76:54–60-as verseire].
Mégis vannak olyan tagjai az egyháznak, akik nem képesek felfogni ezt, és miután az időre és az örökkévalóságra házasságot kötöttek, …elnyerve az Atya királysága teljességének ígéretét, olyan dolgokat engednek az életükbe, amelyek súrlódásokat okoznak és elválasztják őket. Mindeközben pedig elfelejtik, hogy az időre és az örökkévalóságra kötöttek egymással szövetséget; sőt azt is, hogy nemcsak egymással, hanem a Mennyei Atyjukkal is szövetséget kötöttek.30
Amikor a férj és a feleség hithűen és közösen követi az evangéliumot, akkor örömük és boldogságuk a házasságban „megédesedik”
Amennyiben egy férj és a felesége őszintén és hithűen betartják az evangélium minden szövetségét és tantételét, semmi ok nem merülhetne fel a válásra. A házasság kapcsolatához fűződő öröm és boldogság egyre édesebbé válna, a férj és a feleség pedig a napok múlásával egyre jobban kötődne egymáshoz. Nemcsak hogy a férj szeretné a feleséget, a feleség pedig a férjet, de a családjukba született gyermekeik is szeretetteljes és harmonikus légkörben élnének. Egymás iránt érzett szeretetük soha nem gyengülne, továbbá pedig Örökkévaló Atyánk és Fia, Jézus Krisztus iránti szeretetük még mélyebben gyökeret verne lelkükben.”31
Javaslatok a tanulmányozáshoz és a tanításhoz
Kérdések
-
Ez a fejezet az öröm és a szomorúság példáival kezdődik, amelyek részei lehetnek a házasságnak és a családi életnek. Hogyan támogat bennünket az örökkévaló családok tana életünk boldog és szomorú időszakaiban?
-
Mitől lesz a celesztiális házasság a „templom megkoronázó szertartása”? (Lásd 1. szakasz.)
-
Smith elnök szembeállította az Úr házassággal kapcsolatos nézeteit a világ nézeteivel (lásd 2. szakasz). Mit érzel jelentőségteljesnek ebből a szembeállításból? Hogyan védhetjük és erősíthetjük meg a házasságot és a családot a mai világban?
-
A 3. szakaszban Smith elnök legalább öt olyan áldást sorol fel, amelyeket azok kapnak, akik „hűek és igazak” a házassági szövetséghez. Mit jelent számodra hűnek és igaznak lenni a házassági szövetséghez?
-
Mit tehetnek a szülők, hogy „gyermekeiknek megtanítsák, milyen szentséges a házassági szövetség”? (Néhány példát találsz a 5. szakaszban.)
-
A 6. szakaszban Smith elnök elmondja, hogyan „édesedhet” meg a házassági kapcsolat. Milyen példákat láttál erre a tantételre? Ha házas vagy, gondolkodj el azon, hogyan tudsz nagyobb örömöt és szeretetet vinni a házasságodba.
Kapcsolódó szentírások
Tanítási segédlet
„Az óra előtt a táblára felírt kérdések segíteni fognak a tanulóknak elkezdeni a témákról gondolkozni, mielőtt még az óra elkezdődik” (Tanítás, nincs nagyobb elhívás [2000]. 93.).