Úttörők minden országban
Tom és a szörnyű influenza
Tom tudta, hogy Isten segíteni fog nekik.
„Igyál, Tamā [Apa]” – mondta halkan Tom. Az édesapja lassan felült az alvószőnyegén. Tom segített neki egy kis friss kókuszlét kortyolni.
Tamā – ahogy Tom családjának a többi tagja is – már napok óta beteg volt. A faluban szinte mindenki más is beteg volt. Világjárvány érte el a szigetet: a spanyolnátha.
Tom kilépett a házból. Rajta kívül alig volt valaki, aki elég jól volt ahhoz, hogy gondoskodjon a többiekről. Pedig sok családnak volt szüksége segítségre.
Több kókuszlére van szükségem – gondolta Tom. Felmászott egy magas kókuszdiófára. Amikor a tetejére ért, fogott néhány kókuszdiót, és ledobta őket.
Lefelé mászva Tom a falusiakra gondolt. Ijesztő volt ilyen sokukat betegen látni.
Egy évvel korábban Tom öccse, Ailama megbetegedett. Az is ijesztő volt. Tom és a családja imádkozott, hogy az öccse jobban legyen.
Aztán Tamānak volt egy különleges álma. Az álom megmutatta neki, hogyan segítsen Ailamának jobban lenni: egy korallfa kérgét törte össze, hogy kinyerje a levét. Tom segített Tamānak gondot viselni Ailamára, és megitatták a fa levével. Ailama pedig tényleg jobban lett!
Tom tudta, hogy Isten segített nekik akkor. És tudta, hogy Isten segíteni fog nekik most is.
Tom felnyitotta a kókuszdiókat. A kókuszlé édes illatától egy kicsit jobban érezte magát. Elgyalogolt a következő házhoz a faluban, hogy a szomszédainak is adjon egy kis levet. Aztán továbbment a következő házhoz. És a következőhöz.
Teltek a hetek. Tom mindennap keményen dolgozott, hogy mindenkiről gondoskodjon. Tyúkokat fogott, hogy meleg levest készítsen, amelyet megoszthat. A forrásról vödrökben vizet hordott, hogy az emberek ihassanak.
A falusiak közül néhányan meghaltak. Tamā is meghalt. Tomnak nagyon nehéz volt. Az egész falu szomorú volt. De Tom mindvégig emlékezett rá, hogy Isten szereti őt és segíteni fog neki.
Tom nem hagyta abba, hogy segítsen az embereknek. És egy idő után az emberek elkezdtek jobban lenni!
Végül véget ért az influenzajárvány. Az emberek már nem betegedtek meg. Tom és Ailama még iskolába is járhatott újra. Tomnak mindig hiányzott Tamā, de tudta, hogy egy nap majd újra találkozni fog az apukájával. És tudta, hogy Mennyei Atya mindig ott lesz, hogy segítsen neki.
Szamoa egy szigetcsoport a Csendes-óceánon.
Ma már Szamoán is áll egy templom.
Egy hagyományos szamoai ház, a fale, amelynek nincsenek falai.
A spanyolnátha-világjárvány 1918-ban érte el Szamoát.
Tom 12 éves volt, amikor a járvány elkezdődött.
Tom faluját, Sauniatut utolsó napi szentek egy csoportja építette.
Illusztrálta: Corey Egbert