Az egység képe. A Fiatalság Erősségéért. 2021. ápr. 6–8.
Jöjj, kövess engem!
Az egység képe
Egy festmény színpöttyeihez hasonlóan mi is mindannyian különbözünk. Azonban csodálatos, amikor mindannyian egységesek vagyunk Isten királyságában.
View of Crotoy [Crotoy látképe]. Készítette: Georges Seurat
Mi jut eszedbe az egység szó hallatán? Talán egy összhangban éneklő kórus, vagy a kedvenc sportcsapatod, amint egységben játszanak egy meccsen. A családban, a közösségben, sőt, még a természetben is találhatsz egységet.
Az egység arról szól, hogy összejövünk és közösen dolgozunk. Bár a hátterünk, a kultúránk és a képességeink különböznek egymástól, Mennyei Atya azt akarja, hogy szeressük egymást és legyünk „egyek” (Tan és szövetségek 38:27). De hogyan lehetünk egyek, amikor annyira különbözőek vagyunk?
Egység a művészetben
Szoktunk egységről beszélni a zenében és a sportokban, de tudtad, hogy a művészetből is tanulhatunk az egységről? Van egy pointilizmusnak nevezett festői stílus, ahol a művészek a kép elkészítéséhez apró színpöttyöket visznek fel a felületre ahelyett, hogy palettán kevernék össze a színeket és nagy ecsetvonásokat használnának. Ezeket a festményeket közelről nézve csak különálló színes pontokat látsz.
Ám ha hátralépsz, akkor a pontok összeolvadnak és felfedik a képet.
A különálló színes pontok együtt valami csodálatosat alkotnak. A pontokhoz hasonlóan mi is mindannyian egyedi személyek vagyunk. Mennyei Atya azonban látja a „teljes képet”. Mindannyiunkra az Ő fiaiként és leányaiként tekint, akik „Isten királyságának örökösei” (4 Nefi 1:17). Ha mi is meg tudunk tanulni hátralépni és a nagyobb képet látni, akkor kiderülhet számunkra, hogyan szerethetjük a tőlünk különböző embereket és dolgozhatunk együtt velük. Íme néhány dolog, amelyet megtehetünk azért, hogy az egység kialakításán dolgozzunk.
Emlékezz a szövetségekre!
A keresztelési szövetségeink észben tartása segít nekünk affelé haladnunk, hogy egységessé váljunk másokkal. A Móziás 18:10-ben azt olvassuk, hogy a keresztelkedés részeként beleegyezünk Isten szolgálatába és a parancsolatai betartásába. Ennek egy módja az, ha viseljük egymás terheit, együtt gyászolunk azokkal, akik gyászolnak, és megvigasztaljuk azokat, akik vigasztalásra szorulnak (lásd Móziás 18:8–9).
Amikor felkaroljuk egy barátunkat, aki szomorú, segítünk a szüleinknek a házi és a ház körüli munkákkal, vagy felkarolunk valakit, aki új az iskolában, akkor erőfeszítést teszünk arra, hogy kinyissuk feléjük a szívünket, és „egységbe és szeretetbe” (Móziás 18:21) fonódjon a szívünk. Milyen egyéb módokon tarthatod be az Isten szolgálatára irányuló keresztelési szövetségedet? Felteheted magadnak ezt a kérdést, amikor legközelebb veszel az úrvacsorából. Miközben keresed annak egyéb módjait, hogy miként alakíthatsz ki egységet másokkal, Mennyei Atya segíteni fog neked.
Kerüld az „-iták” szóhasználatot!
A Mormon könyvében az emberek különböző neveket használva választották szét és különítették el magukat. Csupán néhányat említve: nefitáknak, lámánitáknak, zorámitáknak és amálekitáknak nevezték magukat. Időnként még különleges jelöléseket is viseltek magukon, hogy megmutassák, melyik csoporthoz tartoznak (lásd Alma 3:4). Azonban akkor voltak a legboldogabbak, amikor nem voltak „-iták” (lásd 4 Nefi 1:16–17).
Gondolj a munkádra, az iskoládra vagy a szomszédságodra! A „nefiták” vagy a „zorámiták” megnevezéseket már nem használjuk, de eszedbe jutnak-e olyan megbélyegző elnevezések, amelyeket esetleg használnak az emberek? Vannak a világban olyanok, akik megpróbálnának a testi képességeink, a bőrszínünk, vagy akár annak alapján szétválasztani minket, hogy mennyi pénzünk van. Jézus Krisztus nem ezt a viselkedést tanította nekünk. Azt tanította, hogy „szeresd felebarátodat, mint magadat” (Márk 12:31). Jézus Krisztushoz hasonlóbbakká válunk akkor, ha kerüljük az olyan megbélyegző elnevezések vagy nevek használatát, amelyek megosztanak minket.
Gyakorolj alázatot!
Az egység részeként az embereknek „meg kell tanulniuk örömet lelni a testvéreik és a barátaik sikerében.Mindannyiunknak igyekezni kell, hogy alázatosabbak legyünk.”1 Időnként ez nehéznek érződhet. Előfordulhat, hogy a legjobb barátod bekerült a csapatba, de te nem, vagy a testvéred nálad jobb jegyet kapott az iskolában. Lehet, hogy szomorúságot vagy megbántottságot érzel a másik sikere láttán. Talán nehezedre esik, de próbálj meg velük együtt ünnepelni! Mindannyiunknak csodálatos ajándékai és tehetségei vannak, és Mennyei Atyánk azt szeretné, hogy mindannyian törekedjünk jó ajándékokra és fejlesszük ki azokat.
A különbözőség lehet jó
Időnként hajlamosak vagyunk csak azokkal érintkezni, akik úgy néznek ki, beszélnek vagy gondolkoznak, mint mi. Jézus Krisztus azonban mindent elkövetett azért, hogy kapcsolatot teremtsen olyan emberekkel, akikre másként tekintettek. A különbözőség jó is lehet, és szükség is van rá!
Fénykép a Getty Images jóvoltából
Henry B. Eyring elnök az Első Elnökségből azt mondta: „…még a különbségek is felfoghatók lehetőségként. Isten segít majd, hogy a másokban meglévő különbözőségekre ne a bosszúság forrásaként, hanem egyfajta pluszként tekintsünk.”2 Nem mindenki tud ugyanazon a poszton játszani a csapatban vagy tudja ugyanazt a szólamot énekelni a kórusban. Unalmas lenne a világ, ha minden virág ugyanolyan színű lenne és minden fa ugyanúgy nézne ki. A különbözőségek jobbá tehetik a világot és segíthetnek nekünk egyek lenni.
„Legyetek egyek”
Miközben azon dolgozol, hogy egységet alakíts ki másokkal, talán észreveszed, hogy nem is különbözünk annyira egymástól, mint gondolnánk. Ha megtanulunk úgy tekinteni egymásra, ahogyan Mennyei Atya tekint ránk, akkor megértjük, hogy mindenkire szükség van és mindenki beillik Isten királyságába. Mindegyikünk egy gyönyörű freskó csodálatos színfoltja. És legyünk őszinték: nélküled nem lenne ugyanaz!