Az Atya tervét átható isteni szeretet
E visszaállított egyház tanának és eljárásrendjeinek az a célja, hogy felkészítse Isten gyermekeit a celesztiális királyságban való megszabadításra, és annak a legmagasabb fokán való felmagasztosulásra.
Az evangéliumi terv Mennyei Atyánk minden gyermeke iránti szeretetét tanúsítja. Hogy ezt megértsük, törekednünk kell az Ő tervének és parancsolatainak a megértésére. Ő annyira szereti a gyermekeit, hogy az Egyszülött Fiát, Jézus Krisztust adta, hogy Szabadítónk és Megváltónk legyen, valamint szenvedjen és meghaljon értünk. Jézus Krisztus visszaállított egyházában, Az Utolsó Napi Szentek Jézus Krisztus Egyházában egyedi módon értjük Mennyei Atyánk tervét. Ezáltal másként tekintünk a halandó élet céljára, az azt követő isteni ítéletre, valamint Isten minden gyermeke legfőbb, dicsőséges rendeltetésére.
Szeretlek titeket, kedves testvéreim! Isten minden gyermekét szeretem. Amikor Jézustól megkérdezték, hogy melyik a nagy parancsolat a törvényben, Ő azt tanította, hogy Isten nagy parancsolatai közül az Isten szeretetére és a felebarátaink szeretetére szólítók állnak az első helyen.1 Ezek a parancsok azért állnak az első helyen, mert lelki növekedésre hívnak minket Isten irántunk táplált szeretetének az utánzása révén. Bárcsak jobban értenénk azt a szeretetteljes tant és eljárásrendeket, amelyeket Mennyei Atyánk és Fia, Jézus Krisztus megalapoztak Az Utolsó Napi Szentek Jézus Krisztus Egyházában! A mondanivalómmal annak a tisztázására törekszem, hogy miként magyarázza ezt a tant és az egyház sugalmazott eljárásrendjeit Isten szeretete.
I.
A halandó életet legvégül követő ítélet általános félreértelmezése az, hogy a jó emberek egy mennynek nevezett helyre mennek, a rossz emberek pedig egy pokolnak hívott örökkévaló helyre. Ez a csupán két végcéllal számoló téves feltételezés azt sugallja, hogy azok, akik nem tudják betartani a mennyhez megkívánt összes parancsolatot, szükségszerűen örökre a pokolra lesznek ítélve.
A szerető Mennyei Atyának jobb terve van a gyermekei számára. Jézus Krisztus visszaállított egyházának kinyilatkoztatott tana azt tanítja, hogy Isten minden gyermeke – néhány igen korlátozott kivételtől eltekintve – végül a dicsőség egy királyságába fog jutni.2 „Az én Atyámnak házában sok lakóhely van”3 – tanította Jézus. Újkori kinyilatkoztatásból tudjuk, hogy ezek a lakóhelyek a dicsőség három különböző királyságában találhatóak. A végső ítélet idején mindegyikünk a tetteink és a szívünk vágyai alapján lesz megítélve.4 Azt megelőzően szenvednünk kell majd a meg nem bánt bűneinkért. A szentírások világosak e tekintetben.5 Azután pedig igazlelkű Bíránk lakhelyet ad nekünk a dicsőség e királyságainak egyikében. Így tehát – amint azt az újkori kinyilatkoztatásokból tudjuk – az emberek mind „megítéltetnek, …és minden ember saját cselekedetei szerint kapja meg saját birodalmát, az elkészített [lakóhelyeken]”6.
Az Úr úgy döntött, hogy viszonylag keveset nyilatkoztat ki kettőről e dicsőséges királyságok közül. Ezzel szemben az Úr sok mindent kinyilatkoztatott a dicsőség legmagasabb királyságáról, melyet a Biblia úgy ír le mint „a napnak dicsősége”7.
A celesztiális dicsőségben8 három fokozat vagy szint van.9 Ezek közül a legmagasabb a celesztiális királyságban való felmagasztosulás, melynek során olyanná válhatunk, mint Mennyei Atyánk és az Ő Fia, Jézus Krisztus. Hogy segítsen nekünk kialakítani az isteni lehetőségeink megvalósításához szükséges isteni tulajdonságokat és természetbéli változást, az Úr kinyilatkoztatta a tant, és parancsolatokat hozott létre az örök törvény alapján. Ezt tanítjuk Az Utolsó Napi Szentek Jézus Krisztus Egyházában, mivel e visszaállított egyház tanának és eljárásrendjeinek a célja az, hogy felkészítse Isten gyermekeit a celesztiális dicsőségben elért szabadításra, különösképpen pedig a legmagasabb fokán elérhető felmagasztosulásra.
Ennek a kulcsát az Isten templomaiban kötött szövetségek és a hithűeknek ott tett ígéretek jelentik. Ez magyarázza a világszerte épülő templomainkat, amelyekről a kórus oly gyönyörúen énekelt. Vannak, akik nem értik ezt a hangsúlyt, nem lévén tudatában, hogy a templom szövetségei és szertartásai utat mutatnak nekünk a felmagasztosulás eléréséhez. Ez csak a dicsőség három fokozatának a kinyilatkoztatott igazsága összefüggésében érthető. Mennyei Atyánk az összes gyermeke iránti hatalmas szeretetétől vezérelve további dicsőséges királyságokat is biztosított – amint azt Quentin L. Cook elder tegnap kifejtette –, melyek mind sokkal csodálatosabbak, mint amit el tudunk képzelni.10
Jézus Krisztus engesztelése teszi mindezt lehetővé. Kinyilatkoztatta, hogy Ő „dicsőíti az Atyát, és kezének minden alkotását megszabadítja”11. Ez a szabadítás a dicsőség különböző királyságaiban adatik meg. Újkori kinyilatkoztatás által tudjuk, hogy „minden királyságnak adatott törvény”12. Különösképpen:
„[A]ki nem képes megmaradni a celesztiális királyság törvényében, az nem tud megmaradni egy celesztiális dicsőségben.
És aki nem tud megmaradni a terresztriális királyság törvényében, az nem tud megmaradni egy terresztriális dicsőségben.
És aki nem tud megmaradni a telesztiális királyság törvényében, az nem tud megmaradni egy telesztiális dicsőségben…”13
Más szavakkal, az határozza meg, a dicsőség mely királyságában lesz részünk a végső ítéletet követően, hogy mely törvények melletti megmaradást választjuk Mennyei Atyánk szerető tervében. E terv értelmében több királyság is létezik, hogy Isten minden gyermekét egy olyan királyságba lehessen kijelölni, ahol képesek „megmaradni”.
II.
Az Úr visszaállított egyházának a tanításai és eljárásrendjei oly módon alkalmazzák ezeket az örökkévaló igazságokat, hogy az csak Mennyei Atyánk minden gyermeke számára készített szeretetteljes tervének az összefüggéseiben érthető meg teljes mértékben.
Ennek megfelelően tiszteletben tartjuk az egyéni önrendelkezést. A legtöbben tisztában vannak azzal, mily nagy erőfeszítéseket tesz ez az egyház a vallásszabadság elősegítésére. Ezek az erőfeszítések Mennyei Atyánk tervét viszik előre. Igyekszünk az Ő minden gyermekének – nem csupán a saját tagjainknak – segíteni abban, hogy élvezzék a választás becses szabadságát.
Hasonlóképpen, időnként felteszik nekünk a kérdést, miért küldünk misszionáriusokat oly sok nemzethez, még keresztény lakosság közé is. Ugyanezt kérdik tőlünk azzal kapcsolatban is, miért nyújtunk olyan nagyszabású emberbaráti segélyt olyanoknak, akik nem is tagjai az egyházunknak, anélkül, hogy ezt a misszionáriusi erőfeszítéseinkhez kötnénk. Azért teszünk így, mert az Úr arra tanít minket, hogy minden gyermekét fivéreinkként és nővéreinkként becsüljük, mi pedig mindenkivel meg akarjuk osztani lelki és fizikai bőségünket.
Az örökkévaló tan a gyermekek tekintetében is egyedi látásmódot nyújt. E látásmód értelmében a gyermekek világra hozatalát és gondozását az isteni terv részének tekintjük. Örömteli és szent kötelesség ez mindazok számára, akiknek hatalmában áll részt venni benne. Ezért hát parancsba kaptuk azon tantételek és gyakorlatok tanítását és védelmezését, amelyek Isten terve szerint a legmegfelelőbb körülményeket biztosítják a gyermekek fejlődéséhez és boldogságához.
III.
Végezetül pedig, Az Utolsó Napi Szentek Jézus Krisztus Egyháza helyénvaló módon családközpontú egyházként ismeretes. Ami azonban nem közismert, az annak a valósága, hogy a családközpontúságunk nem korlátozódik a halandó kapcsolatokra. Hitrendszerünk alapvető részét képezik az örökkévaló kapcsolatok is. A visszaállított egyház küldetése az, hogy Isten minden gyermekének segítsen jogosulttá válni arra, amit Isten az ő legfőbb rendeltetésükként kíván. A Krisztus engesztelése által biztosított megváltás révén mindenki elérheti az örök életet (a celesztiális királyságban való felmagasztosulást), melyről Éva anyánk kijelentette, hogy „Isten [megadja] mind az engedelmeseknek”14. Többet jelent ez szabadításnál. Russell M. Nelson elnök emlékeztetett minket, hogy „Isten örökkévaló tervében a szabadulás egyéni ügy; a felmagasztosulás [azonban] családi ügy.”15
Számunkra alapvető fontosságú Isten azon kinyilatkoztatása, mely szerint a felmagasztosulás csak a férfi és nő közötti örökkévaló házasság szövetségei iránti hűség által érhető el.16 Emiatt az isteni tan miatt tanítjuk azt, hogy „az ember neme alapvető jellemvonása az egyén földi élet előtti, halandó és örökkévaló azonosságának, valamint rendeltetésének”17.
Ezért is követelte meg az Úr az Ő visszaállított egyházától, hogy ellenálljon annak a társadalmi és jogi nyomásnak, amely az Ő – a férfi és nő közötti – házasságra vonatkozó tanától való visszavonulásra irányul; hogy ellenezze azokat a változtatásokat, amelyek összemossák a férfiak és a nők közötti különbségeket, illetve összezavarják vagy megváltoztatják a nemeket.
A visszaállított egyház ezen alapokkal kapcsolatos álláspontja gyakran ellenszegülést vált ki. Ezzel tisztában vagyunk. Mennyei Atyánk terve megengedi, hogy „minden dologban ellenté[t legyen]”18, Sátán pedig e terv legfontosabb részei ellen irányítja a legfáradhatatlanabb ellenállást. Következésképpen arra törekszik, hogy ellenszegüljön a felmagasztosulás felé vezető haladásnak a házasság eltorzítása, a gyermekvállalási kedv lelohasztása, illetve a nemek összezavarása révén. Tudjuk azonban, hogy szerető Mennyei Atyánk isteni célja és terve hosszú távon sem fog megváltozni. A személyes körülmények változhatnak, és Isten terve biztosítja, hogy végül a szövetségeiket betartó hithű embereknek lehetősége lesz részesülni minden megígért áldásban.19
Hogy segítsen felkészülnünk az örök életre, „amely ajándék Isten minden ajándéka közül a legnagyobb”20, páratlanul értékes tanítást kaptunk az 1995-ben kiadott családkiáltványban.21 Kijelentései természetesen eltérnek mai világunk néhány érvényben lévő törvényétől, gyakorlatától és támogatott álláspontjától, példának okáért az élettársi kapcsolatot és az azonos neműek házasságát illetően. Akik nem értik teljes mértékben az Atyának a gyermekei számára készített szeretetteljes tervét, a családkiáltványt talán nem tartják többnek, mint egy bármikor megváltoztatható eljárásrendet tartalmazó dokumentumnak. Ezzel szemben mi megerősítjük, hogy a visszavonhatatlan tanra épülő családkiáltvány olyan családi kapcsolatokat határoz meg, amelyekben örök fejlődésünk legjelentősebb része valósulhat meg.
Ilyen háttere van a visszaállított egyház, Az Utolsó Napi Szentek Jézus Krisztus Egyháza egyedi tanának és eljárásrendjeinek.
IV.
A halandó élet számos kapcsolatában és körülményében mindegyikünknek együtt kell élnie különbözőségekkel. Krisztus követőiként, akiknek szeretnünk kell az embertársainkat, békében kell élnünk azokkal, akik nem hisznek abban, amiben mi. Mindannyian egy szerető Mennyei Atya gyermekei vagyunk. Ő mindannyiunkat életre szán a halál után, végső soron pedig a dicsőség valamelyik királyságára. Isten azt szeretné, ha mindannyian az Ő lehető legnagyobb áldásaira törekednénk azáltal, hogy betartjuk a legmagasabb parancsolatait, szövetségeit és szertartásait, melyek mindegyike az Ő világszerte épülő szent templomaiban teljesedik be. Törekednünk kell másokkal is megosztani az örökkévalóság ezen igazságait. Azzal a szeretettel azonban, amellyel minden felebarátunknak tartozunk, mindig elfogadjuk a döntéseiket. Ahogyan egy Mormon könyve-beli próféta tanította: előre kell törekednünk, „Isten és minden ember szeretetével”22.
Amint azt Russell M. Nelson elnök kijelentette a legutóbbi konferenciánkon: „Soha nem volt még a világ történelmében olyan időszak, amikor személyesen minden egyes emberi lélek számára elengedhetetlenebb és lényegesebb lett volna a Szabadítónk ismerete. […] Krisztus tiszta tana erőteljes. Megváltoztatja mindazok életét, akik megértik, és igyekeznek foganatosítani azt az életükben.”23
Mindannyian építsük be ezt a szent tant az életünkbe, ezért imádkozom Jézus Krisztus nevében, ámen.