Igaz boldogság: egy tudatos döntés
A boldogság a lélek egy állapota. Ez az örömteli állapot az igazlelkű élet eredménye.
„Az élet jó, ha úgy élünk, hogy azzá tegyük.” Ez egy lelki üzenet része volt, melyet évekkel ezelőtt olvastam. Amit az üzenet „egy jó élet[nek]” nevez, az annak az eredménye, hogy hogyan tesszük a dolgunkat, mely szavak használata mellett döntünk és milyen gondolatokat forgatunk elménkben.
Senkinek sem kell magányosnak éreznie magát az életen átvezető úton, mert mindannyian meghívást kaptunk, hogy térjünk Krisztushoz, és legyünk benne tökéletesek. A boldogság az evangélium, és a minden embernek szóló megváltó engesztelés célja.
A Hélamán könyvében található feljegyzés ezt tömören így fogalmazta meg: „Láthatjuk tehát, hogy az Úr mindenkihez kegyelmes, aki őszinte szívvel fordul hozzá.
És azt is láthatjuk, hogy a mennyország kapuja mindenki előtt nyitva áll, aki hisz Jézus Krisztusban, Isten Fiában.
Bizony azt is láthatjuk, hogy mindenki rábízhatja magát Isten igéjének erejére, mert … Krisztus követőjét átvezeti az egyenes és keskeny úton…
És lelküket, halhatatlan lelküket a mennyországba vezérli, [Isten jobbjára].”1
Kedves testvéreim, fel kell ismernünk, hogy az „akarás” a döntő tényező, amely segít rábízni magunkat Isten igéjére, és boldognak lenni. A helyes döntések meghozatalában való állhatatosság vezet el bennünket a boldogsághoz.
A boldogság annak eredményeként jön, amikor még a legnehezebb körülmények között is hajlandóak vagyunk engedelmeskedni és bátran megtenni Isten akaratát. Mikor Léhi próféta figyelmeztette Jeruzsálem lakosait, ők kigúnyolták és a többi ősi prófétához hasonlóan, meg akarták ölni. Nefi prófétát idézem: „Megmutatom nektek, hogy az Úr gondoskodó kegyelme mindazokra kiterjed, akiket hitükért kiválaszt, és hatalmat és erőt ad nekik, hogy megmeneküljenek.”2
Mikor misszionáriusként szolgáltam Észak-Mexikóban, a Valdez család keresztelője után néhány nappal kaptunk egy telefonhívást Valdez testvértől, aki arra kért minket, hogy látogassuk meg otthonában. Fontos kérdést akart feltenni nekünk. Most, hogy tudta az Úr akaratát a Bölcsesség szavával kapcsolatban, és bár nehéz lesz új állást találnia, azon tűnődött, hogy folytassa-e munkáját a dohánygyárban, ahol már évek óta dolgozott. Csupán néhány nappal később Valdez testvér ismét megkért minket, hogy nézzünk be hozzá. Eldöntötte, hogy otthagyja munkahelyét, mert nem hajlandó olyat tenni, ami nem egyezik meggyőződésével. Ezután mosolyogva, elérzékenyült hangon elmondta nekünk, hogy ugyanazon a napon, amikor otthagyta régi munkáját, egy másik cég felhívta őt, és sokkal jobb pozíciót ajánlottak neki.
Igen, boldogságra lelünk hitünk megpróbáltatásai közepette. Az Úr kinyilatkoztatja magát nekünk gyengéd könyörületessége által, melyet a boldogság útján találhatunk meg. Egyre tisztábban láthatjuk kezét életünkben.
A boldogság a lélek egy állapota. Ez az örömteli állapot az igazlelkű élet eredménye.3
Néhány évvel ezelőtt, amikor misszióelnökként szolgáltam, Evelia, a feleségem, tanúja volt a boldogság egy megható jelenetének, amikor a kápolnába egy hithű családot látott belépni. Ez az anya és két kisgyermeke a tikkasztó hőségben gyalogoltak el aznap otthonukból az egyházba. El sem tudták képzelni, hogy ott találják majd Cruz eldert, azt az elhivatott misszionáriust, aki az előző évben megosztotta velük a visszaállított evangéliumot. Ez a csodálatos meglepetés kulcsfontosságú volt számukra abban, hogy felfedezzék az óriási örömöt, melyet az evangélium okozott életükben. A gyermekek odarohantak, hogy megöleljék, és miközben Cruz eldernek kicsordultak a könnyei, az édesanya megszorította a kezét, és egyszerű köszönetet mondott neki mindazért, amit tett értük. Ők igazán megtalálták azt a boldogságot, amely a szentek számára lett előkészítetve és fenntartva.4
Joseph próféta azt mondta: „A boldogság létezésünk célja és terve; és az lesz annak vége is, ha az ahhoz vezető úton járunk; ez az út pedig nem más, mint az erény, a becsületesség, a hithűség, a szentség, és Isten valamennyi parancsolatának betartása.”5
Az ígéret földjére vezető hosszú út megpróbáltatásai, és az Isten parancsolatainak betartására6 irányuló hithű erőfeszítés után, a Mormon könyvében szereplő fáradhatatlan próféta, Nefi, így foglalta össze népe történetét: „És történt, hogy boldogan éltünk ott.”7
A Mormon könyvében Benjámin próféta-király így határozta meg a boldogságot: „azoknak az áldott és boldog állapot[a] …, akik megtartják Isten parancsolatait. Mert bizony mondom, áldottak ők mind a testi, mind a lelki dolgokban.”8
Igen, kedves testvéreim, az élet jó, ha úgy élünk, hogy azzá tegyük. A helyes hit, vágyakozás, döntés és választás azok az egyszerű cselekedetek, amelyek meghatározzák a boldogság növekedését és azt a belső bizonyosságot, amely ezen az életet túlra is elér.
Emlékezzünk arra, hogy az Úr még mindig hív minket: „Jöjjetek én hozzám mindnyájan, a kik megfáradtatok és megterheltettetek, és én megnyugosztlak titeket.”9 Tudom, hogy Ő él, és hogy folyamatosan kopogtat az ajtónkon. Joseph Smith prófétán keresztül visszaállította egyházát és az evangélium teljességét, és előhozta a Mormon könyvét. Még ma is Ő irányítja egyházát és királyságát szeretett prófétánk, Gordon B. Hinckley elnök által.
Veletek hagyom szeretetemet és alázatos bizonyságomat az Úr Jézus Krisztus nevében, ámen.