Három üzenet fiatal felnőttek számára

Írta: Earl C. Tingey Elder

a Hetvenek Elnökségéből

Fiatal felnőtt barátaim, nagyszerű ígéretek időszakában éltek. A világtörténelem folyamán még sohasem volt ennyi lehetőség a választásra és a sikerre.

Három üzenetem van számotokra, miközben utatokat járjátok a világban: legyetek tevékeny tagjai Az Utolsó Napok Szentjeinek Jézus Krisztus Egyházának, ma készüljetek fel a holnapra, és legyetek hajlandóak elfogadni a házassággal járó felelősségeket.

Legyetek tevékenyek az egyházban!

Miközben hasznos tanulmányokat végeztek, munkába álltok, és házassági terveket szövögettek, soha ne felejtsétek, milyen fontos az egyházban való tevékenység!

A fiatal egyedülálló felnőttek nagyon változékony csoportot képviselnek. Gyakran változik a címetek és a telefonszámotok. Egyházi vezetőkként elszomorít bennünket, amikor elveszítjük veletek a kapcsolatot. Amikor ez történik, nem tudunk kapcsolatba lépni veletek, hogy felkérjünk titeket, fogadjatok el egy egyházi elhívást, és osztozzatok az egyháztagság áldásaiban.

Az egyik legkomolyabb aggodalmunk az, hogy sok olyan fiatal felnőtt van, aki nem vert gyökeret egyik egységben sem, nem ismeri a püspökét, és a püspöke sem ismeri őt. Az egyház minden tagját ismernie kell egy püspöknek vagy gyülekezeti elnöknek, akinek az illető elszámolással tartozik. Ez a kapcsolat lehetőséget biztosít arra, hogy papsági szertartásokon és interjúkon vegyetek részt, templomi ajánlást szerezzetek, amikor az helyénvaló, valamint elhívásokat kapjatok az egyházban.

Legyen egyenes összeköttetésetek valakivel, aki rendelkezik a papsági kulcsokkal. Ha két püspökötök van, akkor valójában egy sincs. Ha a tagsági nyilvántartásotok nincs ott abban az egyházközségben, amelyikbe jártok, és abban a helyzetben vagytok, hogy nem kaphattok egyházi elhívást, akkor igen gyorsan arra ébredhettek, hogy a vezetőitek elveszítettek benneteket.

Egy egyházi elhívás az egyik legcsodálatosabb áldás, amit életetek e szakaszában élvezhettek. Oly sokat tehettek abban az egyházközségben vagy gyülekezetben, amelyben éltek. Tehetségeitek és képességeitek elengedhetetlenek egy növekvő egyház számára. Ha visszatért misszionáriusok vagytok, lelkesedésetek és bizonyságotok nagy hatással lehet más egyháztagokra. Egy elhívás akkor is fontos, ha még nem szolgáltatok missziót.

Ha még nem tartoztok egyetlen egyházközséghez vagy gyülekezethez sem, valamint nem ismer benneteket a püspökötök vagy gyülekezeti elnökötök, elfogadjátok azon személyes felhívásomat, hogy azonnal tegyétek rendbe ezt a dolgot? Tartozzatok elszámolással a papsági vezetőiteknek! Nőtestvérek, ismerjétek meg a helyi Segítőegylet tagjait! Vegyetek részt a Segítőegylet szervezetében! Fiatal férfiak, legyetek érdemesek a nagyobb felelősségre, és kössétek meg azokat a szent szövetségeket, amelyek az ároni papságból a melkisédeki papságba való átmenettel járnak! Váljatok a helyi elderek kvórumának részévé, és tevékenyen vegyetek részt a munkájukban!

Ha már tartoztok egy egyházközséghez vagy gyülekezethez, akkor szeretnélek felkérni benneteket arra, hogy gondoljatok azon barátaitokra és ismerőseitekre az evangéliumban, akiket elvesztettek a papsági vezetőik. Bátorítsátok ezen barátaitokat, hogy találjanak vissza az evangéliumhoz, és váljanak az egyház tevékeny tagjaivá!

Ma készüljetek fel a holnapra!

A második üzenet, melyet átadok nektek az, hogy hozzatok bölcs döntéseket a jövőtökre való felkészülés során.

Sok ezer főiskolás korú fiatallal kerültem már kapcsolatba. Őszintén elmondhatom nektek, hogy amilyen döntéseket hoztok életetek ezen szakaszában a képzettségetekkel, a munkátokkal, a házasságra való felkészüléssel, valamint az egyházi tevékenységgel kapcsolatban, az meg fogja határozni a mintát a jövőtökre.

Ha Isten dolgait helyezitek előtérbe, akkor jó döntéseket fogtok hozni. Könnyű olyan döntést hozni, mely látszólag vonzó éppen akkor, azonban összességében félrevisz benneteket Istennek országától. Az örökkévalóságban semmi más nem számít, ha most nem szereztek jogot arra, hogy visszatérjetek Mennyei Atyánkhoz és a Fiához, Jézus Krisztushoz, és velük éljetek.

A szentírásokban számtalan tanítást találunk, amelyek segíthetnek nektek. Jézus Krisztus ezt mondta: „Hanem keressétek először Istennek országát, és az ő igazságát; és ezek mind megadatnak néktek” (Máté 6:33).

Egy másik alkalommal azt mondta: „A ki megtalálja az ő életét, elveszti azt; és a ki elveszti az ő életét én érettem, megtalálja azt” (Máté 10:39). Értitek, hogy ha elvesztitek életeteket mások szolgálatában, az lehetővé teszi számotokra, hogy rátaláljatok valódi egyéniségetekre Isten gyermekeként? A másik lehetőség – vagyis, hogy önzők vagytok, és nem szolgáljátok Istent vagy másokat – azzal jár, hogy örökkévaló értelemben elveszítitek az életeteket.

Miközben felkészültök a jövőre, igen lényeges, hogy szolgáljatok az egyházban, és kapcsolatban maradjatok azzal.

Tegyetek szert megfelelő képzettségre!

Buzdítunk benneteket, hogy tegyetek szert jó képzettségre, és szerezzétek meg azokat a készségeket, melyek szükségesek ahhoz, hogy sikeresen találjatok állást, el tudjátok tartani a családotokat, és a társadalom hasznos tagjai lehessetek.

A tanulás és a szakmai képzettség megszerzése sok pénzbe kerülhet. Tanuljátok meg, hogyan kell takarékoskodni, és bölcsen felhasználni a rendelkezésetekre álló pénzforrásokat. Ezzel a minimálisra tudjátok csökkenteni azt az adósságot, amellyel az iskola befejezésekor számolnotok kell.

Ha egyszerre tanultok és házasok is vagytok, az megköveteli, hogy a házastársatok és ti jó döntéshozó készséggel rendelkezzetek, miközben áldozatokat hoztok a családotok érdekében. Gondoskodnotok kell arról, hogy ennek se a család szükségletei, se a munkátok, se pedig a tanulásotok ne lássa kárát.

Akár egyedülállóak vagytok, akár házasok, mindannyiótoknak, akik dolgoztok, jó munkaerkölcsöt kell kifejlesztenetek. Legyetek produktívak! Fejlesszétek a készségeiteket! Legyetek hűek a munkáltatótokhoz! Keressétek az előrelépési lehetőségeket és a további felelősséget! Fizessétek tizedeteket és felajánlásaitokat! Tegyétek félre a jövedelmetek egy részét, és váljon szokásotokká a takarékosság és az önellátás!

Legyetek tudatában a pénz valódi értékének!

Életetek ezen időszakában az egyik legnagyobb kihívás az, hogy tudjátok, hogyan hozhattok döntéséket a pénzköltéssel kapcsolatban.

Brigham Young elnök azt tanította: „Ha meg akartok gazdagodni, takarítsátok meg, amit kaptok! A balga is tud pénzt keresni, bölcsnek kell lenni azonban ahhoz, hogy valaki takarékoskodjon, és saját hasznára fordítsa a pénzét.”¹

Mai társadalmunkban oly sok vonzó és érdekes termék kapható. Ezek élvezetet és kikapcsolódást nyújtanak. Érdeklődést keltenek, és szükségesnek tűnnek.

A Szabadító azonban azt mondta:

„Ne gyűjtsetek magatoknak kincseket a földön, hol a rozsda és a moly megemészti, és a hol a tolvajok kiássák és ellopják;

Hanem gyűjtsetek magatoknak kincseket mennyben, a hol sem a rozsda, sem a moly meg nem emészti, és a hol a tolvajok ki nem ássák, sem el nem lopják.

Mert a hol van a ti kincsetek, ott van a ti szívetek is” (Máté 6:19–21).

Vigyázzatok arra, hogy ne vegyétek körül magatokat balgán olyan fizikai, romlandó játékszerekkel, melyek nem szükségesek életetek e szakaszában! Ne érezzétek, hogy azonnal biztosítanotok kell magatok számára mindazt, amivel a szüleitek rendelkeztek, amikor elköltöztetek tőlük. A legtöbb esetben a szüleiteknek évtizedekbe telt, mire megszerezték a modern otthon kényelmi elemeit, így egyszerűen nem ésszerű, hogy ti is arra törekedjetek, hogy rendelkezzetek mindezzel már most, amikor elkezditek új családi fészketek építését.

Személyesen tanúsíthatom, hogy a legjobb emlékeink a feleségemmel abból az időből származnak, amikor növekvő családunk egy kis lakásban lakott a jogi tanulmányaim idején. Kevés luxuscikkünk volt. Nem tudtuk azonban, hogy szegények vagyunk, mert ott voltunk egymásnak, és ott voltak az evangélium áldásai is. Ezek az áldások pedig teljesen elfeledtették velünk a hiányzó fizikai dolgokat.

Legyetek hajlandóak elfogadni a házassággal járó felelősségeket!

A harmadik üzenet, melyet szeretnék megbeszélni ma veletek – és ez kapcsolódik az előző kettőhöz – az, hogy legyetek hajlandóak elfogadni a házassággal járó felelősségeket.

A Fivéreket az egyházban folyamatosan és mélyen foglalkoztatja az, hogy a fiatal egyedülálló felnőttek megismerjék az egyház tanait a házassággal kapcsolatban. Az egyház tanítása az örökkévaló családdal kapcsolatban egyértelmű. Hadd idézzek a Tan és a szövetségekből:

„Ha tehát egy ember feleséget vesz magának a világban, és nem általam, se nem szavam által veszi őt feleségül, és addig köt vele szövetséget, amíg ő a világban van, felesége pedig vele, akkor szövetségük és házasságuk nincs érvényben, amikor meghalnak, és amikor kikerülnek a világból; tehát semmilyen törvény nem köti őket, amikor kikerülnek a világból.

Ezért amikor kikerülnek a világból, se nem házasodnak, se nem mennek férjhez; hanem angyalokká neveztetnek ki a mennyben, amely angyalok szolgálattevő szolgák, hogy szolgáljanak azoknak, akik sokkal több, és felülmúlóbb, és örök súlyú dicsőségre érdemesek” (T&Sz 132:15:16).

Egyszerű, világos nyelven szólva ez azt jelenti, hogy a földi és örökkévaló életre szóló házasság nélkülözhetetlen a felmagasztosuláshoz.

A házasságot késleltető kihívások

E szentírást észben tartva, hadd említsek meg néhány olyan tényezőt, amely késleltetheti a házasságot.

Talán néhány embernek úgy tűnik, kevesebb ösztönzés hárul a visszatért misszionáriusokra a házassággal kapcsolatban. Ha így látjátok a dolgokat, akkor téves úton jártok. Minden visszatért misszionáriust arra ösztönöznek, hogy amikor hazatért, maradjon tevékeny az egyházban, tegyen szert képzettségre, szerezzen munkahelyi tapasztalatokat, és kezdje el keresni az örökkévaló társát.
Néhány fiatal férfi úgy érezheti, nem képes megfelelni néhány fiatal nő elvárásainak. A „nagyigényű” kifejezést szokták gyakran használni arra, aki olyan benyomást kelt, hogy többre van szüksége, mint amit a másik adni képes. A megfelelő kommunikáció megszüntetheti ezt a bizonytalanságot.
Az oktatásra és karrierépítésre fektetett hangsúly kevésbé fontos szerepet tulajdoníthat a házasságnak. A házasság, a tanulás és a karrierépítés összeegyeztethető. A karrier család nélkül, ahol erre lehetőség lenne, tragikus.
Ne hagyjátok, hogy az életetek egyszerűen csak vidám vagy önző lét legyen! Az élet több, mint csupán valami vidámpark. Ne hagyjátok, hogy a vagyon hajhászásának csapdájába essetek! Vállaljátok a felelősséget!
A házasságról a média, illetve a család vagy barátok tapasztalatai miatt kialakult negatív hozzáállás is eltéríthet valakit az esküvőtől. Egyesek azt mondják: „Minek kössek házasságot, ha annyi válás van?” A válás létezése nem jelenti azt, hogy nektek nem lehet boldog és sikeres a házasságotok. Ne hagyjátok, hogy mások tettei döntsenek helyettetek! Határozzátok el, hogy a tiétek nem fog kudarcba fulladni.
Néhányan anyagi okok miatt halasztgatják a házasságot. Nem bölcs dolog a házasságot addig halogatni, míg valakinek elegendő pénze lesz ahhoz, hogy nagyvonalú életet éljen. Oly sok közös élmény vész el, amikor ezt teszik: a küszködés, a csiszolódás és az élet kihívásaival való megbirkózás elsajátítása!

Mindez, és még számos egyéb dolog vezethet a házasság halogatásához. Nem célom megválaszolni mindezen kifogásokat mindenki megelégedésére. Egyszerűen kijelentem az egyház tanát a házassággal kapcsolatban, és arra buzdítalak titeket, hogy legyen elég hitetek ahhoz, hogy előrébb lépjetek az élet eme igen fontos döntésében.

Félelem

Ha választhatnék egy szót, amely a legjobban megmagyarázza a házasság halogatásának okait, akkor az a félelem lenne: a jövőtől való félelem, a kudarctól való félelem, és így tovább. A félelem nem szokatlan dolog. A félelem legyőzhető felkészülés és hit által.

Amikor az ősi apostolok megijedtek, hogy a hatalmas vihar elsüllyeszti a csónakjukat, Krisztus „felkelvén megdorgálá a szelet, és monda a tengernek: Hallgass, némulj el! És elállt a szél, és lőn nagy csendesség.

És monda nékik: Miért vagytok ily félénkek? Hogy van, hogy nincsen hitetek?” (Márk 4:39–40).

Pál apostol azt tanította: „Mert nem félelemnek lelkét adott nékünk az Isten; hanem erőnek és szeretetnek és józanságnak a lelkét” (2 Timótheus 1:7).

Őszintén elmondhatom, hogy a nemzedékemben, amikor elérkezett a lehetőség, hogy házasságot kössünk a megfelelő személlyel, akkor a tanulmányaink folytatásával jelentkező kihívások másodlagos jelentőségűek lettek azon létfontosságú döntés mögött, hogy a megfelelő személlyel kössünk házasságot. Sokan közületek, fiatal felnőttek, már meghoztátok ezt a döntést, és most tovább haladtok az életetekkel mindazon kényelem nélkül, melyet ellenkező esetben megkaphattatok volna. Az örökkévaló, isteni terv szerint haladtok azonban előre, melyet az egyház minden tagjának kínál.

Család

Nem régiben Tingey nőtestvérrel, akivel 4 gyermekünk és 21 unokánk van, volt egy „ott-alvós unokás bulink”. Öt leányunokánk, akik 6 és 14 év között vannak, jött át hozzánk. Mindamellett, hogy unokatestvérek, legjobb barátok is.

Tingey nőtestvér csodás vacsorát készített. Azután a lányok kézimunkáztak, amit szintén Tingey nőtestvér készített elő. Majd a kedvenc játékaik következtek, végül pedig egy kis „Ki mit tud”-ot rendeztek a nagyszüleiknek. E „Ki mit tud” során számos elemis dalt elénekeltek, melyet a nagyszülőkre írtak át. Ezek között volt a következő is:

Örülök, ha [papa] megjön,
oly boldog vagyok!
Örömömben tapsolok,
és ölébe mászom!
Karommal átölelem,
jó szorosan, így,
Aztán mit adok neki?
Egy nagy puszit.2

Öt unoka ült az ölemben, miközben ezt a dalt énekelték, átkarolták a nyakamat, megsimogatták az arcomat, és nagy puszikat nyomtak rá.

Erről van szó. Ez a család. Ez az evangélium. Ez messze felülmúl minden fizikai tulajdont és dolgot, mely pénzbe kerül.

Anélkül, hogy megértenétek, mit tartogat a jövő egy család számára, nehéz lesz bölcs döntéseket hoznotok a jövőt illetően. A család minden. Felülmúl minden más kapcsolatot és döntést.

Nem mindenki köt házasságot

Nos, tudom, hogy nem mindenki fog házasságot kötni ebben az életben, aki szeretne. Az Úr terve erre is kínál megoldást.

Ruth csodálatos története az Ószövetségben egy asszonyról szól, aki elvesztette a férjét, majd pedig úgy döntött, hogy nem a saját, személyes céljait hajszolja. Ruth egyedülálló volt, mégis elkötelezett maradt Isten és a család iránt.

Amikor az anyósa, Naómi arra kérte, élje tovább a saját életét, Ruth hatalmas, hitet tápláló kijelentést tett: „Ne unszolj, hogy elhagyjalak, hogy visszaforduljak tőled. Mert a hova te mégy, oda megyek, és a hol te megszállsz, ott szállok meg; néped az én népem, és Istened az én Istenem” (Ruth 1:16).

Ahogyan emlékeztek rá, később Ruth találkozott Boázzal, és összeházasodtak, ezáltal pedig Jézus Krisztus származási vonalának részévé váltak. Megkapott minden áldást, melyet az Úr hithű követőinek ígértek.

A család az evangélium szíve és lelke. A családon keresztül fejlődünk az öröklétig. Egy örökkévaló házasság és család minden küzdelmet megér.

Kérlek benneteket, mérlegeljétek azokat a gondolatokat, melyeket megosztottam veletek! Imádkozzatok róluk! Legyetek tudatában annak, hogy Mennyei Atyánk megáld benneteket, és segít nektek a félelem helyére hitet ültetni, ha Hozzá fordultok!

Alázatosan tanúságomat és bizonyságomat teszem arról, hogy az egyházban való tevékenység, a jövőtökre való jó felkészülés, valamint a házastárssal történő összepecsételés az időre és az örökkévalóságra segíthet nektek felfedezni a Jézus Krisztus evangéliuma által ígért örömet.

Az Egyházi Oktatási Szervezet esti beszélgetéséből, melyet a Utah állambeli Ogden Vallási Insztitút épületében tartottak 2004. május 2-án.