Még több misszionáriust kérnek: Misszionáriusi hozzáállás otthon és az egyházban
Victor Nogales, az Argentínai Congreso Buenos Aires Cövek Parque Chacabuco Egyházközségének püspöke egy faliújság előtt ül, melyet az egyházközségébe járó 37 fiatal férfi és nő fényképe borít. Amikor valamelyikük elmegy misszióba, felírja a fényképe mellé.
„A fiataljaim nagyon fellelkesednek, amikor bejönnek az irodámba, és meglátják a képeket és a feliratokat – mondja. – Arra motiválja őket, hogy ők is készüljenek a saját missziójukra.”
Ez a buenos airesi egyházközség jól példázza a misszionáriusi munka lelkületét. 2012 első hat hónapjában 19 fiatal – közülük 14 megtért – hagyta el az otthonát, hogy teljes idejű missziót szolgáljon a világ nyolc országában. Az arra alkalmas fiatalok több mint 80 százaléka kötelezte el magát a misszionáriusi szolgálat mellett.
Az elmúlt években az egyház vezetői számos alkalommal kérték, hogy több fiatal szolgáljon missziót.
A 2005. áprilisi általános konferencia alatt, nem sokkal azután, hogy az egyház kiadta a Prédikáljátok evangéliumomat: Útmutató a misszionáriusi szolgálathoz című kézikönyvet, M. Russell Ballard, a Tizenkét Apostol Kvórumának tagja, azt tanácsolta a családoknak és a vezetőknek, hogy táplálják a misszionáriusi lelkületet, és még több fiatal férfit és fiatal nőt készítsenek fel a becsületes szolgálatra azáltal, hogy segítenek nekik megérteni, kik ők, és azáltal, hogy tanítják nekik a tant (lásd Még egy. Liahóna, 2005. máj. 69.).
A 2012. évi októberi általános konferencián Thomas S. Monson elnök bejelentése, miszerint a misszionáriusok már fiatalabb korban is megkezdhetik a szolgálatot, újabb bizonyítéka annak, hogy az Úr sürgeti a munkája előrehaladtát.
Mára számos család és egyházi vezető tette szívügyévé ezeket a felhívásokat és teremtett gazdag misszionáriusi hagyományt a területén.
Segíteni a fiataloknak megérteni, kik ők
Arra a kérdésre válaszolva, hogy „hogyan tudta ilyen sok fiatalját felkészíteni arra, hogy hajlandóak legyenek szolgálni?”, Nogales püspök így válaszolt: „Amikor elhívtak püspöknek, az egyházközségem fiataljainak érdekét tartottam szem előtt leginkább, így hát világossá tettem a többi egyházközségi vezető számára is, hogy bele kell folynunk a fiatalok életébe.”
Például az összes chacabucói misszionáriusnak volt elhívása az egyházközségben, mielőtt megkezdték volna a szolgálatot. Gyakran új megtértek vagy kevésbé tevékeny egyháztagok lettek felkérve arra, hogy tanítókként szolgáljanak, ami segített nekik felkészülni arra, hogy a jövőben majd ők tanítsák az evangéliumot.
Nogales püspök azt is megszervezte, hogy a helyi teljes idejű misszionáriusokkal együtt dolgozva a fiatalok lelkileg is felkészülhessenek a missziójukra.
Miután a helyi egyházi vezetők és egyháztagok elkötelezték magukat az egyházközség fiataljai mellett, a jutalom sem maradt el: a misszionáriusi lelkület hatalmas mértékben megnőtt.
Egy misszionáriusi beállítottságú család
Garth és Eloise Andrus a utahi Draperből, az Egyesült Államokból, tudják, hogy mit jelent misszionáriusi beállítottságú családban élni. 17 fiúunokájuk van, akik missziót szolgáltak, és ők maguk is hat missziót szolgáltak már.
A misszionáriusi szolgálat lelkületének táplálása a családban már akkor elkezdődik, amikor a gyermekek még fiatalok, mondta Andrus testvér.
Andrus nőtestvér egyetért vele. „A misszionáriusi szolgálat nem szabad, hogy kimondatlan elvárás legyen. Úgy kell beszélned a gyermekeiddel és az unokáiddal róla, hogy ez ne legyen kérdés – amikor misszióba mentek, nem pedig ha misszióba mentek” – mondta.
Szintén nagyon fontos, hogy azáltal tanítsuk meg a fiataloknak, hogy kik ők, hogy példát mutatunk a misszionáriusi szolgálatban. Andrus testvér és a felesége 1980-ban fogadták el az első elhívásukat, pont amikor a legkisebb fiuk misszióba indult.
Az egyik unokájuk levelet írt nekik, miután küldtek neki egy ajándékot, hogy segítsenek felkészülni a missziójára. „Megköszönte nekünk [az ajándékot], de azt mondta: »Sokkal fontosabb, hogy megköszönjem nektek a példát, melyet mutattatok«” – mondta Andrus nőtestvér.
A tan tanítása
„Fiataljaink jogosan elvárhatják, hogy szüleik és az egyházi vezetők és tanítók segítenek nekik megismerni és megérteni Jézus Krisztus evangéliumát – mondta Ballard elder. – A Szentlélek megerősíti szívükben az igazságot, és fellobbanthatja Krisztus világosságát a lelkükben. És akkor lesz még egy teljesen felkészült misszionáriusotok” (M. Russell Ballard: Még egy. 71.).
Buenos Airestől majd’ 10 000 kilométerre, az Idaho állambeli Boise-hoz közeli Horseshoe Bend Gyülekezet szintén drámai növekedést tapasztalt a misszionáriusi szolgálatban, amint a családok és a vezetők megnövelték arra irányuló erőfeszítéseiket, hogy az evangéliumot tanítsák a fiataljaiknak.
A 75 fős pici gyülekezetből jelenleg kilenc fiatal szolgál missziót.
Russell M. Nelson elder, a Tizenkét Apostol Kvórumának tagja kihangsúlyozta a szolgálat céljait és áldásait. „Minden misszionárius… csupán annak reményében [szolgál], hogy más emberek életét jobbá [teszi] – mondta. A missziós szolgálatra irányuló döntés örökre hatással lesz a misszionárius, a házastársa és nemzedékeken át az ő leszármazottaik sorsára. A szolgálatra késztető vágy az illető megtérésének, érdemességének és felkészültségének természetes velejárója” („Kérdezd a misszionáriusokat! Ők segíthetnek!” Liahóna, 2012. nov. 18.).
Martin Walker, az Idahói Emmett Cövek elnöke egyetért ezzel. „A misszionáriusi szolgálat olyan ösvényre helyezi egy fiatal életét, amely nemzedékekre lesz hatással – mondta. – Cövekként minden tőlünk telhetőt megteszünk azért, hogy felkészítsük a fiatalokat a misszionáriusi szolgálatra.”
E felkészülés egy része magában foglalja, hogy megtanítsák a fiataloknak a tant. A Horseshoe Bend Gyülekezet fiataljai részt vehetnek a heti misszionárius előkészítő órákon, melyeket egy egykori misszióelnök tart – olyan képzés ez, amely kiegészíti a cövek által biztosított havi ifjúsági misszionáriusi előkészítő gyűlés képzését, valamint az éves ároni papsági tábort.
LaRene Adam – Andrus testvér és nőtestvér hat gyermekének egyike – férjével, Jimmel a Dániai Koppenhága Misszióban szolgált 2007 és 2009 között, és bizonyságát tette annak fontosságáról, hogy már otthon tanítsuk a gyermekeknek az evangéliumot.
„Az egyik legnagyszerűbb dolog, amit azért tehetsz, hogy segíts a gyermekeidnek bizonyságot szerezni a misszionáriusi munkáról az, hogy megtartjátok a családi esteket és a családi szentírás-tanulmányozásokat – mondta. – Ha szilárd alapot biztosítasz nekik az evangélium tanulmányozásához és ismeretéhez, akkor sokkal jobban felkészülnek és sokkal többet tudnak az evangéliumról.”
Victor Nogales püspök azon faliújság mellett, amelyen az egyházközsége fiataljai láthatóak, beleértve azokat, akik jelenleg missziót szolgálnak
Fotó: Paul L. Garvin jóvoltából