Látogatótanítói üzenet
Templomi szövetségek
Tanulmányozd ezt az anyagot, és amilyen mértékben helyénvalónak érzed, beszéld meg az általad látogatott nőtestvérekkel. A kérdések használata segíthet a nőtestvéreid megerősítésében, valamint abban, hogy a Segítőegylet a saját életednek is szerves részévé váljon. További információkért látogass el a reliefsociety.lds.org honlapra!
„A templomokban elnyert szabadító szertartások, melyek lehetővé teszik számunkra, hogy egy nap majd örökkévaló családi egységben térhessünk vissza Mennyei Atyánkhoz, valamint a magasságból jövő áldásokkal és hatalommal való felruházásunk minden áldozatot és erőfeszítést megér”1 – mondta Thomas S. Monson elnök. Ha még nem voltál a templomban, a következők által felkészülhetsz a szent templomi szertartások elnyerésére:
-
Higgy a Mennyei Atyában, Jézus Krisztusban és a Szentlélekben!
-
Szerezz bizonyságot Jézus Krisztus engeszteléséről és a visszaállított evangéliumról!
-
Támogasd és kövesd az élő prófétát!
-
Légy érdemes a templomi ajánlásra azáltal, hogy fizeted a tizedet, erkölcsileg tiszta vagy, becsületes vagy, betartod a Bölcsesség szavát, és összhangban élsz az egyház tanításaival!
-
Ajánld fel idődet, tehetségedet és javaidat, hogy elősegítsd az Úr királyságának felépítését!
-
Vegyél részt a családtörténeti munkában!2
Monson elnök továbbá azt tanította: „Amikor… emlékezünk a szent szövetségekre, melyeket [a templomban] kötünk, képesek leszünk minden megpróbáltatást jobban elviselni, és minden kísértést legyőzni.”3
A szentírásokból
Történelmünkből
„Több mint 5000 szent tolongott a Nauvoo templomnál annak felszentelése után…
A templomi szövetségek ereje, hatalma és áldásai később támaszt nyújtottak az utolsó napi szenteknek a [nyugatra tartó] vándorlásuk során, amikor hideget, hőséget, éhséget, szegénységet, betegséget, baleseteket és halált kellett elszenvedniük.”4
Sok segítőegyleti nőtestvérhez hasonlóan Sarah Rich is templomi munkásként szolgált. Így mesélt ezen élményéről: „…ha nem rendelkeztünk volna azzal a hittel és tudással, melyet ránk ruháztak abban a templomban az Úr Lelkének befolyása és segítsége által, akkor vándorlásunk olyan lett volna, mintha vakon tapogatóztunk volna a sötétben. […] Mi azonban hittünk Mennyei Atyánkban…, érezve, hogy mi az Ő választott népe vagyunk… A bánkódás helyett örvendeztünk, hogy eljött szabadulásunk napja.”5
A kivonulás nem volt „sötétben való tapogatózás” a hithű utolsó napi szent nők számára. Templomi szövetségeik segítették őket.