A fiatalság erősségéért
Milyen egy igazi barát?
E technológiával összekapcsolt világban a barát szó definíciója nagyban megváltozott. Manapság azt gondolhatjuk, hogy sok „barátunk” van. Az igaz, hogy lehetőségünk van naprakész információkat szerezni arról, mi történik ismerőseink, jelenlegi vagy korábbi barátaink, sőt még azok életében is, akikkel személyesen soha nem találkoztunk, ám a barátainknak hívjuk őket.
A közösségi médiában a „barát” szót gyakran inkább összeköttetésekre, semmint kapcsolatokra használják. Küldhettek üzeneteket a „barátaitoknak”, de az nem ugyanolyan, mintha személyes kapcsolatotok is lenne velük.
Néha túlságosan arra helyezzük a hangsúlyt, hogy legyenek barátaink. Talán inkább arra kellene koncentrálnunk, hogy mi legyünk barátok.
Számos meghatározása van annak, hogy mit jelent barátnak lenni. Soha nem fogom elfelejteni, amikor Robert D. Hales eldert, a Tizenkét Apostol Kvórumának egyik tagját hallottam arról beszélni, hogy mit jelent barátnak lenni, és hogy a barátok milyen erőteljes befolyást gyakorolnak az életünkre. Hales elder meghatározása az egész életemre hatással volt. Ezt mondta: „A barátok azok az emberek, akik könnyebbé teszik, hogy Jézus Krisztus evangéliuma szerint éljünk.”1 Ebben az értelemben az igazi barátság lényege, hogy a legjobbat akarjuk egy másik embernek. Azt jelenti, első helyre helyezünk valakit. Azt jelenti, teljesen becsületesek, hűségesek és erkölcsösek vagyunk minden cselekedetünkben. Talán az elkötelezettség az a szó, amely megmagyarázza a barátság valódi jelentését.
Amikor Emi lányom 15 éves volt, eldöntötte, milyen barátokat fog keresni magának. Egy reggel észrevettem, hogy Emi Mormon könyve az Alma 48-nál van nyitva. Megjelölte azokat a verseket, melyek Moróni kapitányt jellemzik: „…Moróni erős és hatalmas ember volt; tökéletes felfogással bíró ember. […] Igen, olyan ember volt, aki szilárd volt a Krisztusba vetett hitben” (11., 13. vers). A margóra ezt írta Emi: „Olyan emberrel szeretnék randizni és összeházasodni, mint Moróni.” Miközben figyeltem Emit, hogy milyen fiatalemberekkel barátkozott, majd pedig randevúzott 16. életévének betöltését követően, láttam, hogy ő maga is e tulajdonságokat tükrözi, és segít másoknak Isten fiaiként papságviselőkként, valamint leendő apákként és vezetőkként az önazonosságukhoz méltón élni.
Az igaz barátok arra motiválják a körülöttük lévőket, hogy „egy kicsit magasabbra emelkedjenek és egy kicsit jobbak legyenek”2. Segíthettek egymásnak, különösen a fiatal férfiaknak, felkészülni a misszióra és tiszteletre méltó szolgálatot nyújtani. Segíthettek egymásnak erkölcsileg tisztának maradni. Igaz hatásotok és barátságotok örökkévaló hatással lehet nemcsak azok életére, akikkel kapcsolatba kerültök, hanem az eljövendő nemzedékekre is.
A Szabadító barátainak hívta a tanítványait. Ezt mondta:
„Ez az én parancsolatom, hogy szeressétek egymást, a miképen én szerettelek titeket.
Nincsen senkiben nagyobb szeretet annál, mintha valaki életét adja az ő barátaiért.
Ti az én barátaim vagytok, ha azokat cselekszitek, a miket én parancsolok néktek.
Nem mondalak többé titeket szolgáknak; mert a szolga nem tudja, mit cselekszik az ő ura; titeket pedig barátaimnak mondottalak; mert mindazt, a mit az én Atyámtól hallottam, tudtul adtam néktek” (János 15:12–15; kiemelés hozzáadva).
Miközben Jézus Krisztus evangéliuma szerint éltek és megosztjátok azt, olyan embereket fogtok magatok köré vonzani, akik a barátaitok akarnak lenni – nem csupán kapcsolatok a közösségi médián keresztül, hanem olyan barátok, amilyen a Szabadító is volt az Ő szavain és példáján keresztül. Ha arra törekszetek, hogy mások barátai legyetek és ragyogjon a világosságotok, akkor hatásotok számos ember életét megáldja majd körülöttetek. Tudom, hogy ha arra koncentráltok, hogy olyan barátok legyetek, amilyet a próféták és a szentírásokban lévő példák meghatároztak, boldogok lesztek, jóravaló hatást gyakoroltok majd a világra, és egy nap elnyeritek az igaz barátságért járó dicsőséges ígéretet, melyről a szentírások így írnak: „…ugyanazok a kapcsolatok, amelyek itt vannak közöttünk, ott is létezni fognak közöttünk, csak örök dicsőséggel párosulnak majd” (T&Sz 130:2).
Fényképes illusztrációk © iStockphoto.com/Fonikum és Les Nilsson