Amiben hiszünk

A Szentlélek megvigasztal, sugalmaz, és bizonyságot tesz

A Szentlélek ajándéka az egyik legnagyobb ajándék, melyet ebben az életben kaphatunk, hiszen a Szentlélek megvigasztal, sugalmaz, figyelmeztet, megtisztít és irányít minket. Eltölt bennünket „reménnyel és tökéletes szeretettel” (Moróni 8:26). Megtanítja nekünk „minden dolgot illetően… az igazat” (Moróni 10:5). A Szentlelken keresztül kapunk kinyilatkoztatást és lelki ajándékokat Istentől. De ami a legfontosabb: a Szentlelken keresztül kapunk bizonyságot Mennyei Atyánkról és Jézus Krisztusról.

Mielőtt megkeresztelkedtél, időről időre érezhetted a Szentlelket. De csupán keresztelkedésedet követően, a Szentlélek ajándékának elnyerése óta élvezheted a Szentlélek állandó társaságát, feltéve, hogy érdemes vagy rá. Ezt az ajándékot egy melkisédekipapság-viselő adta neked kézrátétel által (lásd Cselekedetek 19:6; T&Sz 33:15). Ezután minden egyes sabbaton megújíthatod a keresztelési szövetségeidet, amikor veszel az úrvacsorából, és így elnyered az Úr azon áldását, hogy „Lelke mindig vel[ed]” lehet (T&Sz 20:77).

A Szentlélek – akire gyakran csak a Lélekként utalunk – az Istenség harmadik tagja. Joseph Smith próféta ezt tanította: „Az Atyának húsból és csontból való teste van, tapintható, akár az emberé; a Fiúnak is; a Szentléleknek azonban nincs húsból és csontból való teste, hanem ő Lélek személy. Ha ez nem így lenne, a Szentlélek nem lakhatna bennünk” (T&Sz 130:22).

Mivel „az Úr Lelke nem lakik szentségtelen templomokban” (Hélamán 4:24), érdemesnek kell lennünk a társaságára. Ezt többek között úgy érhetjük el, ha erényes gondolataink vannak, feddhetetlenül élünk, és igyekszünk betartani a parancsolatokat.

Miután elnyertük a Szentlélek ajándékát, számos módon meghívhatjuk hatását az életünkbe:

• Imádkozunk.

• Tanulmányozzuk a szentírásokat.

• Érdemesen veszünk az úrvacsorából.

• Hódolunk a templomban.

• Felemelő műsorokat nézünk, tisztán beszélünk, és erényes gondolataink vannak.

További információért lásd: 2 Nefi 31:13, 17; 32:5; 3 Nefi 27:20; Moróni 10:5–8; Joseph Smith története 1:70.

Nem vehetjük természetesnek ezt az ajándékot

„Ahogy az minden ajándék esetében igaz, ezt az ajándékot is meg kell kapni és el kell fogadni ahhoz, hogy használni tudjuk. Amikor a papság kezei a fejeteken nyugodtak, hogy az egyház tagjává konfirmáljanak, ezeket a szavakat hallottátok: »Fogadd be a Szentlelket«! Ez nem azt jelenti, hogy a Szentlélek minden feltétel nélkül állandó társatokká vált. A szentírások figyelmeztetnek minket, hogy »az Úr Lelke nem lesz mindig az emberrel« (lásd 1 Mózes 6:3). Konfirmációnk során csupán a Szentlélek társaságára való jogot kapjuk meg, ám olyan jog ez, melyet folyamatosan ki kell érdemelnünk engedelmességünkkel és érdemességünkkel.”

Lásd Joseph B. Wirthlin elder (1917–2008), a Tizenkét Apostol Kvórumából: A kimondhatatlan adomány. Liahóna, 2003. máj. 27.

Fényképes illusztrációk: Christina Smith, Eve Tuft, Cody Bell és Matthew Reier