Camille New Yorkból

A kilenc éves Camille-nak sok barátja van. „Azt szeretem a legjobban a barátaimban, hogy mindannyian mások – mondja. – Különböző helyekről érkeztek, és másképp csinálnak bizonyos dolgokat.” Camille szeret jó dolgokat tanulni a barátaitól, és ő is szeret megosztani velük dolgokat. A legjobb, amit valaha is megosztott egy barátjával, az evangélium volt. Miután megosztotta az első hittételt a barátjával, Yailinnel, Camille meghívta a barátja családját, hogy találkozzanak a misszionáriusokkal. Camille imádkozni is megtanította Yailint. Ma már Yailin és az édesanyja is tagja az egyháznak.

A kedvenc énekeim az „Isten gyermeke vagyok” és a „Családunk együtt élhet örökre” című énekek. A kedvenc szentírásom a Tan és a szövetségek 19:23: „Tanulj tőlem, és hallgass a szavaimra; járj Lelkem szelídségében, és békességed lesz énbennem!” Ez a szentírás mindig felvidít, amikor szomorú vagyok.

A barátom, Yailin, 2011-ben keresztelkedett meg. Nagyon örülök, hogy együtt járhatunk istentiszteletre. Segítek neki megtanulni a Hittételeket. Jelenleg a kilencedik hittételt tanuljuk.

Az anyukám és az apukám a Dominikai Köztársaságból jöttek. Valószínűleg ezért van, hogy a kedvenc ételem a rizs, a bab és a csirke. Emlékeztet rá, honnan származik a családom.

Öten vagyunk a családomban. A húgom, Emily, decemberben fog megkeresztelkedni és konfirmálni. Az öcsém, Victor, az édesapám után kapta a nevét. Még nincsenek háziállataim, de gondolkodom rajta, hogy veszek egy teknőst. Azért szeretem a teknősöket, mert aranyosak és lassúak, így nem szaladnak el.

Szeretem Moróni kapitány történetét a Mormon könyvében. Az apukám felolvasta az egyik családi esten, és ez arra ösztönzött, hogy elkészítsem a saját zászlómat. A zászlóm emlékeztet rá, hogy ki vagyok, és hogy Mennyei Atyám mindig velem van.

A fényképeket a család bocsátotta rendelkezésünkre, kivéve ahol másként van feltüntetve; fotó a Szabadság-szoborról © Getty Images; Álljatok elő! Készítette: Walter Rane, Az Egyháztörténeti Múzeum jóvoltából