A hit szeme
Ha megválogatjuk, hogy mit fogadunk el a kiáltványból, akkor azzal elhomályosítjuk az örök látómezőnket, mert túl nagy fontosságot tulajdonítunk az itt és most szerzett tapasztalatainknak.
Nem sokkal a keresztre feszítése előtt Jézust Pilátus elé vitték a törvényházban. „Te vagy a Zsidók királya?” – kérdezte tőle leereszkedően Pilátus. Jézus így felelt: „Az én országom nem e világból való. […] Én azért… jöttem e világra, hogy bizonyságot tegyek az igazságról. Mindaz, a ki az igazságból való, hallgat az én szómra.”
Pilátus cinikusan azt kérdezte: „Micsoda az igazság?”1
A mai világban a „Mi az igazság?” kérdés fájdalmasan összetett lehet a világi elme számára.
A Google keresés erre a kérdésre egymilliónál is több választ ad. A mobiltelefonunkon egy téglából és habarcsból épült könyvtár összes könyvében fellelhetőnél is több információ áll rendelkezésünkre. Információ- és vélemény-túlterheltségben élünk. Bármerre fordulunk, vonzó és csábító hangok szegődnek nyomunkba.
Napjaink fejetlenségének fogságában nem is csoda, hogy oly sokan hagyatkoznak Prótagorasznak e 2500 évvel ezelőtt Szókratészhez intézett szavaira: „Ami neked igaz – mondta –, az neked igaz, ami pedig nekem igaz, az nekem igaz.”2
Igazság Jézus Krisztus visszaállított evangéliumán keresztül
Jézus Krisztus visszaállított evangéliumával megáldva alázatosan kijelentjük, hogy vannak olyan dolgok, amelyek teljes mértékben és maradéktalanul igazak. Ezek az örök igazságok Isten minden fia és leánya számára ugyanazok.
A szentírások azt tanítják, hogy „az igazság a dolgok ismerete úgy, ahogy azok vannak, és ahogy azok voltak, és ahogy azok el fognak jönni”3. Az igazság hátra és előre is tekint, kitágítva a mi saját apró időbeli pontunk látószögét.
Jézus azt mondta: „Én vagyok az út, az igazság és az élet”4. Az igazság megmutatja nekünk az örök élethez vezető utat, amely kizárólag a mi Szabadítónk, Jézus Krisztus által adatik meg. Nincs más út.
Jézus Krisztus megtanítja nekünk, hogyan éljünk, és engesztelése, valamint feltámadása által megbocsátást kínál nekünk a bűneinkre, valamint halhatatlanságot a fátyolon túl. Ez teljes mértékben igaz.
Az Ő tanítása szerint nem számít, hogy gazdagok vagyunk vagy szegények, kiemelkedőek vagy ismeretlenek, kifinomultak vagy egyszerűek. Inkább arra kell törekednünk a halandóságban, hogy megerősítsük az Úr Jézus Krisztusba vetett hitünket, a gonosz helyett a jót válasszuk, és betartsuk a parancsolatait. Bár ünnepeljük a tudomány és az orvoslás újításait, Isten igazságai messze meghaladják ezeket a felfedezéseket.
Az örökkévalóság igazságaival szemben mindig is ott állt rengeteg hamisítvány, melyek célja, hogy elvonják Isten gyermekeinek figyelmét az igazságról. Az ellenség érvei mindig ugyanazok. Hallgassátok meg ezeket a 2000 évvel elhangzott érveket:
„Nem tudhattok olyan dolgokról, melyeket nem láttok… bármit tesz az ember, az nem bűn.”
Nem Isten áld meg benneteket, hanem „minden ember a saját tehetsége szerint boldogul”5.
Nem logikus, hogy „egy olyan lény, mint… Krisztus, Isten Fia le[gyen]”6.
Amit hisztek, az balga hagyomány, „őrült… elmétek zavara”7. Pont úgy hangzanak, mint napjainkban, nemdebár?
Az evangélium visszaállításával Isten módot adott nekünk az alapvető lelki igazságok elsajátítására és ismeretére. A szentírásokon, a személyes imáinkon és saját tapasztalatainkon, az élő próféták és apostolok tanácsain keresztül, valamint azon Szentlélek útmutatása által tanuljuk meg ezeket, aki segíthet nekünk „minden dolgot illetően” tudni az igazat8.
Az igazság lelkileg ismerhető fel
Ha lelkileg törekszünk rá, akkor igenis ismerhetjük Isten dolgait. Pál azt mondta: „az Isten dolgait sem ismeri senki, csak ha vele van Isten Lelke. […] [Mert ezek] lelki módon ismerhetők fel.”9
Nézzétek meg Michael Murphy e műalkotását! Ebből a szemszögből nézve nem is nagyon hinnétek el, hogy az emberi szem művészi ábrázolása. Ha azonban más nézőpontból szemlélitek a pontokat, akkor meglátjátok a művész alkotásának szépségét.
Hasonlóképpen, Isten lelki igazságait is a hit szemének nézőpontjából látjuk meg. Pál azt mondta: „Érzéki ember pedig nem foghatja meg az Isten Lelkének dolgait: mert bolondságok néki; meg sem értheti, mivelhogy lelkiképen ítéltetnek meg.”10
A szentírások, az imáink, a saját tapasztalataink, a mai próféták, valamint a Szentlélek ajándéka a földi utazásunkhoz szükséges lelki nézőpontot biztosítanak számunkra az igazságra vonatkozóan.
A kiáltvány a hit szemével nézve
Nézzük meg a családról szóló kiáltványt a hit szemén keresztül!
Gordon B. Hinckley elnök ezzel a kijelentéssel mutatta be A család: Kiáltvány a világhoz című dokumentumot: „Oly sok álokoskodást adnak el igazságként, oly sok megtévesztés uralkodik a normák és értékek terén, és olyannyira kezdi lassan bemocskolni a világot a kísértés és csábítás, hogy mi úgy érezzük, óva kell intenünk és figyelmeztetnünk kell [benneteket].”11
A kiáltvány így kezdődik: „Minden emberi lény – férfi és nő – Isten képmására teremtetett. Mindegyikük mennyei szülők szeretett lélekfia vagy lélekleánya, és mint ilyenek, isteni természettel és rendeltetéssel rendelkeznek.”
Ezek örök igazságok. A mi létezésünk nem valamiféle természeti véletlen műve.
Szeretem e szavakat: „A halandó élet előtti birodalomban a lélekfiak és lélekleányok Mennyei Atyjukként ismerték Istent és hódoltak Neki, valamint elfogadták tervét”12.
Már a születésünk előtt is éltünk. Egyéni azonosságunk örökre belénk vésődött. Általunk nem teljesen értett módokon a halandóság előtti világban lejátszódó lelki fejlődésünk hatással van arra, hogy itt kik vagyunk.13 Elfogadtuk Isten tervét. Tudtuk, hogy a földön nehézségeket, fájdalmat és bánatot fogunk megtapasztalni.14 Azt is tudtuk, hogy el fog jönni a Szabadító, és ha méltónak bizonyulunk, akkor feltámadunk és „dicsőség adatik fejü[n]kre örökkön örökké”15.
A kiáltvány egyértelműen fogalmaz: „Kijelentjük, hogy a halandó élet megteremtésének módját Isten jelölte ki. Megerősítjük az élet szent voltát, és Isten örökkévaló tervében játszott fontos szerepét.”
Atyánk terve gyermekek világra hozatalára buzdítja a férjet és a feleséget, és arra kötelez minket, hogy szólaljunk fel azok védelmében, akik még nem születtek meg.
A kiáltvány tantételi gyönyörűen összekapcsolódnak
Ha megválogatjuk, hogy mit fogadunk el a kiáltványból, akkor azzal elhomályosítjuk az örök látómezőnket, mert túl nagy fontosságot tulajdonítunk az itt és most szerzett tapasztalatainknak. Ha a hit szemén keresztül imádságos lélekkel átgondoljuk a kiáltványt, akkor jobban megértjük, hogyan kapcsolódnak egymáshoz és támogatják egymást gyönyörűen a tantételek, felfedve Atyánk gyermekeire vonatkozó tervét.16
Vajon valóban meg kellene lepődnünk, amikor az Úr prófétái kijelentik az Ő akaratát, és némelyek számára még maradnak kérdések? Persze vannak, akik azonnal elutasítják a próféták szavát,17 azonban mások imádságos lélekkel átgondolják őszinte kérdéseiket – olyan kérdéseket, amelyek türelemmel és a hit szemével rendeződni fognak. Ha a kiáltvány egy másik évszázadban lett volna kinyilatkoztatva, akkor is lettek volna kérdések, csupán a mai kérdésektől eltérőek. A próféták egyik célja éppen az, hogy segítsenek nekünk megválaszolni a szívből jövő kérdéseket.18
Mielőtt az egyház elnöke lett volna, Russell M. Nelson elnök azt mondta: „A próféták látják, mi következik. Látják, milyen szívfájdító veszélyeket helyezett vagy helyez majd az ellenség az utunkba. A próféták az előttünk álló hatalmas lehetőségeket és kiváltságokat is látják, melyek azokra várnak, akik az engedelmeskedés szándékával hallgatják őket.”19
Bizonyságot teszek az Első Elnökség és a Tizenkettek Kvóruma egységes hangjának igazságáról és lelki erejéről.
A világ hátat fordít
Életem folyamán drámai változást láttam bekövetkezni abban, amit a világ hisz a kiáltványban tanított számos tantétellel kapcsolatban. Tizenéves koromban és a korai házaséveim idején a világban sokan hátat fordítottak az Úr azon normájának, amit mi a nemi erkölcsösség törvényének nevezünk, mely szerint csak a törvényesen házasságot kötött férfi és nő között létesíthető szexuális kapcsolat. A 20-as és 30-as éveimben sokan hátat fordítottak a meg nem született gyermekek szent védelmének, és egyre elfogadottabbá vált az abortusz. Mostanában sokan hátat fordítanak Isten azon törvényének, mely szerint a házasság a férfi és a nő közötti szent egység.20
Annak látványa, hogy mennyien hátat fordítanak az Úr által felállított korlátoknak, arra a napra emlékeztet minket, amikor Kapernaumban a Szabadító kijelentette az Ő isteni voltát, és sajnálatos módon „sokan… az ő tanítványai közül [elmentek]”.
A Szabadító a Tizenkettekhez fordult: „Vajjon ti is el akartok-é menni?”
Péter így válaszolt:
„Uram, kihez mehetnénk? Örök életnek beszéde van te nálad.
És mi elhittük és megismertük, hogy te vagy a Krisztus, az élő Istennek Fia.”21
Nem mindenki illik bele tökéletesen a kiáltványba
Az idősek és a fiatalok között is sokan vannak, akik hűek és igazak Jézus Krisztus evangéliumához, bár jelenlegi tapasztalataik nem illenek tökéletesen bele a családra vonatkozó kiáltvány kereteibe: gyermekek, akiknek életét válás rázta meg; fiatalok, akiknek a barátai gúnyt űznek a nemi erkölcsösség törvényéből; elvált férfiak és nők, akiken komoly sebeket ejtett a házastársuk hűtlensége; férjek és feleségek, akiknek nem lehetnek gyermekeik; olyan férfiak és nők, akiknek házastársa nem osztja velük a visszaállított evangéliumba vetett hitüket, egyedülálló nők és férfiak, akik különféle okokból nem tudtak házasságot kötni.
Van egy nagyra becsült barátom, akit már majdnem 20 éve ismerek, és azért nem kötött házasságot, mert a saját neméhez vonzódik. Hű maradt a templomi szövetségeihez, gyarapította kreatív és szakmai tehetségeit, és nemes szolgálatot végez mind az egyházban, mind pedig a közösségben. Nemrég így szólt hozzám: „Együtt tudok érezni azokkal, akik az én helyzetemben úgy döntenek, hogy nem tartják be a nemi erkölcsösség törvényét a világban, melyben élünk. Ám nem azt kérte-e tőlünk Krisztus, hogy ne legyünk »e világból« valók? Nyilvánvaló, hogy Isten normái eltérnek a világ normáitól.”
Az emberek törvényei gyakran átlépik az Isten törvényei által szabott határokat. Akik Isten kedvében kívánnak járni, azoknak minden bizonnyal szükségük van hitre, türelemre és szorgalomra.22
A feleségem, Kathy, és jómagam, ismerünk egy mostanra a 40-es évei közepén járó egyedülálló nővért, aki nagyon tehetséges a szakmájában és derekasan szolgál az egyházközségében. Isten törvényeit is betartja. Azt írja:
„Álmodoztam a napról, amikor megadatik nekem egy férj és gyermekek áldása. Még mindig várok. Időnként a helyzetem az elfeledettség és az egyedüllét érzéseit kelti bennem, azonban megpróbálok nem arra összpontosítani, amim nincs, hanem arra, amim van, és arra, hogy miként segíthetek másoknak.
A tágabb családomban, az egyházközségemben és a templomban végzett szolgálat segít nekem ebben. Nem vagyok sem elfeledve, sem egyedül, mert része vagyok – mindannyian részei vagyunk – egy nagyobb családnak.”
Van Valaki, aki megért
Némelyek azt mondják: „Te nem érted a helyzetemet.” Lehet, hogy én nem értem, de bizonyságot teszek arról, hogy van Valaki, aki érti.23 Van Valaki, aki a kertben és a kereszten hozott áldozata révén ismeri a terheiteket. Megígérem nektek, hogy ha keresitek Őt és betartjátok a parancsolatait, akkor meg fog áldani benneteket és felemeli azokat a terheket, amelyeket egyedül túl nehéz viselni. Örök barátokat és szolgálati lehetőségeket fog adni nektek. Ami pedig még ennél is fontosabb, el fog tölteni benneteket az Ő Szent Lelkének erőteljes lelkiségével, és rátok fogja ragyogtatni az Ő mennyei jóváhagyását. Egyetlen olyan döntést, egyetlen olyan alternatívát sem érdemes fontolóra vennünk, mely megtagadná a Szentlélek társaságát vagy az örökkévalóság áldásait.
Tudom, hogy a Szabadító él. Tanúságot teszek arról, hogy Ő minden igazán lényeges igazság forrása, és minden olyan áldást be fog teljesíteni, melyet megígért azoknak, akik betartják a parancsolatait. Jézus Krisztus nevében, ámen.