Krisztus példáját követve: A rászorulókról való gondoskodás. Liahóna, 2023. márc.
Krisztus példáját követve: A rászorulókról való gondoskodás
Az ételkészítéstől a vészhelyzeti reagáláson keresztül a szolgálattételig számos módon mutathatjuk ki a szeretetünket a felebarátaink iránt.
Jézus Krisztus követőiként Az Utolsó Napi Szentek Jézus Krisztus Egyháza tagjai igyekeznek a két nagy parancsolat szerint élni, vagyis szeretni Istent és szeretni a felebarátainkat (lásd Máté 22:37–39). E két nagy parancsolatnak és Jézus Krisztus példájának a követése szolgál vezérfonalként az egyház és a tagjai számára a rászorulókról való gondoskodás terén.
Milyen módokon segít az egyház a szükséget szenvedőkről való gondoskodásban? És hogyan vehetnek részt az egyháztagok ebben a nagyszerű munkában?
A segítségnyújtás módjai
Egyháztagokként megpróbáljuk megtalálni a szükséget szenvedőket és segítséget nyújtani Isten minden gyermekének, rassztól, nemzetiségtől vagy vallástól függetlenül.
Sokféleképpen gondoskodunk a rászorulókról, többek között az alábbiakkal:
-
Böjtölés, illetve a böjti felajánlások felhasználása.
-
Egymásnak nyújtott szolgálattétel.
-
Önellátási programok.
-
Világméretű élelmiszer-ellátási, oktatási, ivóvíz- és egészségügyi programok.
-
Vészhelyzeti reagálás.
-
Önkéntes közösségi projektek.
Bár az egyház egyes emberbaráti erőfeszítései nagy léptékűek, összességében még a kisebb erőfeszítések is nagy hatást gyakorolhatnak. Íme néhány példa arra, hogyan segítenek az egyháztagok a szükséget szenvedőknek.
Szolgálattétel háborús viszonyok között
Varsóban élő egyháztagokként RaeAnn és Sterling Jarvis nem tudták, mire számítsanak, amikor úgy döntöttek, hogy menekülteket fogadnak az otthonukban, de készek voltak bármilyen módon segíteni, ahogy csak tudnak.
Nem sokkal az Európában kirobbant összetűzések kezdete után egy ötfős ukrán család kopogott az ajtajukon hajnali 1-kor. Közel 800 kilométert tettek meg azért, hogy biztonságra leljenek. Jarvisék befogadták magukhoz a Bovt családot: Marinát és Szerhijt a három gyermekükkel. Idővel őszintén megszerették a Bovt családot és aggódtak értük. „Amikor szeretetet adsz, az növekszik – mondta Marina Jarvisék szolgálatának a példájáról. – Közelebb hoz minket egymáshoz és az Úrhoz.”
Egyháztagokként törekszünk a Szabadító példáját követni azáltal, hogy szolgálattételt nyújtunk a körülöttünk lévőknek. Az embereknek nem kell háború vagy üldöztetés elől menekülniük ahhoz, hogy segítségre legyen szükségük. Minden általunk megtett kedves cselekedet – legyen bármily apró – jó hatással lehet valakinek az életére.
Javakon osztozó közösség
Az egyház tulajdonában lévő Laie Hawaii Crops Farmon több mint 310 család termeszt növényeket, hogy eltartsa magát. Ezek a családok a félhektáros földjeiken táró-krumplit, tápiókát, édesburgonyát, kenyérgyümölcsöt, guavát és más szigetvilági terményeket termesztenek.
A gazdaságot egy misszionárius házaspár irányítja, más misszionáriusok és egyháztagok segítségével. Ezek az önkéntesek segítenek megtisztítani a földet, előkészíteni a talajt a vetésre, és alapvető mezőgazdasági készségeket tanítanak.
E misszionáriusok, egyháztagok és önkéntesek miatt sokan, akiknek Hawaiin élelemre van szükségük, jobban tudnak gondoskodni magukról, amikor kevés álláslehetőség adódik. A közösség erősebb, amikor az emberek együtt dolgoznak, hogy gondját viseljék a gazdaságnak és megosszák, amit termesztenek.
Az egyház emberbaráti projektjei világszerte emberek millióinak segítenek biztonságos élelmiszert, oktatást, tiszta ivóvizet és egészségügyi ellátást biztosítani. Az egyház számos forrásanyagot is kínál az önellátás növelése érdekében, például püspökök tárházait, foglalkoztatási központokat, Deseret Industries boltokat, a Családsegítő Szolgáltatások tanácsadásait, önellátási tanfolyamokat, valamint az egyház tulajdonában lévő gazdaságokat és gyümölcsösöket, amilyen a Laie Hawaii Crops Farm. Ezeket a projekteket gyakran segítik egyháztagok és misszionáriusok, akiknek az idejükből, tehetségeikből és más forrásaikból nyújtott önzetlen adományai rengeteget számítanak a szükséget szenvedőknek.
Baráti cselekedet
2021-ben mintegy 200 egyháztag válaszolt egy segélykérésre azzal, hogy Németországban, az Amerikai Egyesült Államokban és más helyeken található központokban segítettek fogadni mintegy 55 000 afganisztáni menekültet.
Sok önkéntes két-három héten át szolgált ezekben a központokban, némelyek pedig még tovább is maradtak. Az egyháztagok étel, ruha és egyéb készletek biztosításával elégítették ki a menedéket keresők sürgető szükségleteit.
Németországi segítőegyleti nővérek észrevették, hogy néhány afgán asszony a férje ingével fedi a fejét a hagyományos fejfedő helyett, amely elveszett vagy elszakadt a repülőtéri zűrzavarban. Ezek a segítőegyleti nővérek egybegyűltek, hogy hagyományos muszlim ruházatot varrjanak ezeknek a szükséget szenvedő nőknek – kedvességet és tiszteletet tanúsítva irántuk, félretéve a hitelveik közti különbözőséget.
Sharon Eubank nővér, az Utolsó Napi Szent Szeretetszolgálat igazgatója, ezt mondta: „Az egyéni erőfeszítéseink nem feltétlenül igényelnek pénzt vagy messzire történő utazásokat. Azonban megkövetelik a Szentlélek útmutatását és a készséges szívet, hogy azt mondjuk az Úrnak: »Itt vagyok, küldj engem« [Ésaiás 6:8].”1
A csapások idején a segítségnyújtás vágyától indíttatva az egyház gyakran az elsők között reagál – mind átmeneti, mind pedig hosszú távú segítségnyújtással. Az egyháztagok és a misszionáriusok munkája segít a szükséget szenvedőknek biztonságban érezni magukat, fizikai és mentálhigiénés ellátásban részesülni, valamint érezni Isten szeretetét mások kedvességén keresztül.
Elhívva a munkára
A Tan és szövetségek 4:3-ban ez áll: „Ha tehát Istent kívánjátok szolgálni, el vagytok hívva a munkára.” Mindazzal, amit az egyház tesz, sokféle módja van a szolgálatnak.
Az egyháznak a szükséget szenvedők megsegítésére irányuló szervezett erőfeszítései közül sok csak a misszionáriusok és az egyháztagok szolgálata révén lehetséges. Nem mindenki tud befogadni egy menekült családot, gondoskodni mások fizikai szükségleteiről, vagy mindent abbahagyva segítséget nyújtani egy katasztrófát követően. Azonban minden embernek fontos szerepe van, és minden ember hozzájárulása érezhető és nagyra értékelt.
Az egyik legfontosabb módját annak, ahogyan az egyháztagok hozzájárulnak ehhez a munkához, a böjti felajánlások és az emberbaráti adományok jelentik. Ezeket a szent adományokat a legnagyobb mértékben szükséget szenvedők megsegítésére fordítják, mély hatást gyakorolva a megsegített emberek életére. Az egyháztagok emberbaráti missziót szolgálhatnak, önellátási tanfolyamokat moderálhatnak, valamint önkénteskedhetnek a püspökök tárházaiban és a Deseret Industries boltjaiban. A szükséget látókról gondoskodhatsz továbbá helyi szolgálat, véradások, szolgálattételi megbízások és ima útján, valamint más módokon is.
Mindannyiunkat elhívtak a munkára. Elhívást kaptunk, hogy kövessük Jézus Krisztus példáját – szeressük Istent és szeressük a felebarátainkat. Ehhez pedig semmi másra nincs szükség, csupán készséges szívre.