Nyomtatásban nem jelenik meg: Fiatal felnőtteknek
5 tanulság Nefitől, amikor az élet éppen nem a tervek szerint alakul
Tanulhatunk abból, ahogy Nefi reagált a kihívásokra és a bizonytalanságra.
A fiatal felnőtt kor az élet izgalmas időszaka, mely tele van lehetőségekkel a fejlődésre és a változásra. Ugyanakkor ez egy elvárásokkal teli életszakasz is: olyan elvárásokkal, amelyeket mi támasztunk magunkkal szemben; kulturális és társadalmi elvárásokkal; sőt, még olyan elvárásokkal is, melyet Mennyei Atyánknak a gyermekeire vonatkozó terve tartalmaz. Lehet, hogy vannak bizonyos elképzeléseink arról, milyennek kellene lennie a szakmai pályafutásunknak vagy a társasági életünknek, vagy létezik egy menetrendünk arra vonatkozóan, hogy mikorra kellene elérnünk fontos mérföldköveket. És talán azt feltételezzük, hogy minden vágyunk teljesül, ha igazlelkűek vagyunk és közel maradunk az Úrhoz.
Az igazság azonban az, hogy az élet ritkán alakul a várakozásaink szerint.
Ha az életed éppen nem a terveid szerint alakul, ezzel nem vagy egyedül. A Mormon könyve egyik nagy prófétája, Nefi számára szintén nem volt ismeretlen a csalódás és az előre nem látott kihívások.
A dolgok folyamatosan félrementek, miközben Nefi és a családja a megígért föld felé tartottak. Ám az Úrban bízva Nefi az őt érő komoly kudarcok, bántalmazás és ellenállás dacára is kitartott a messze nem tökéletes körülményei közepette. Íme öt teendő, melyet Nefi példája tanít nekünk arra az esetre, amikor az élet éppen nem a tervek szerint alakul.
Próbáld újra! (1 Nefi 4:1–3)
Miután Lámán sikertelenül kísérelte meg elhozni Lábántól a rézlemezeket, Nefi és a fivérei újra belevágtak. Ez alkalommal Lábán utánuk küldte az őreit, a fivérek pedig alig tudtak elmenekülni előlük. Amikor eljött egy angyal, és megfeddte Lámánt és Lemuelt, amiért csüggedésükben megtámadták Samot és Nefit, egyúttal azt is megparancsolta nekik, hogy ismét próbálják meg elhozni a lemezeket. E harmadik próbálkozás során Nefi sikerrel járt.
Nefi tapasztalata részben azt tanítja nekünk, hogy bár talán nem úgy járunk sikerrel, ahogy arra számítottunk, ám ha kitartóan próbálkozunk, akkor az Úr segíteni fog nekünk fejlődni, tanulni és növekedni, miközben továbbra is Őbelé vetjük a bizalmunkat.
Bocsáss meg! (1 Nefi 7:20–21)
Miután Ismáel családja csatlakozott Lehi családjához a vadonban, Lámán és Lemuel, továbbá Ismáel néhány gyermeke fellázadt Nefi ellen. Megkötözték kezét-lábát, és azt tervezték, hogy ott hagyják meghalni. Az Úr erejével azonban Nefi szétszakította a köteleit. Amikor Lámán és Lemuel megbocsátásért könyörögtek, Nefi nem viszonyult hozzájuk ellenségesen, önelégülten vagy bírálva, és nem büntette meg őket. Hamar megbocsátott nekik, és az Úrnak engedelmeskedve haladt előre.
Néha a legkevésbé sem szeretnénk megbocsátani valakinek, aki megbántott minket. Amikor azonban elengedjük a keserűséget és a neheztelést, örömmel fogadhatjuk be az életünkbe a békességet, és megkímélhetjük magunkat és másokat a szükségtelen szenvedéstől. Krisztusban lévő reménységgel és békességgel haladhatunk tovább előre.
Cselekedj! (1 Nefi 16:23).
Miközben Nefi és a fivérei vadásztak, eltört Nefi acélíja, így élelem nélkül maradtak. Nefit hibáztatták, és még Lehi is zúgolódni kezdett az Úr ellen az éhségük és szenvedésük miatt. De Nefi saját kezébe vette a dolgokat, és cselekedett. Íjat és nyílvesszőt készített fából, majd megkérte Lehit, hogy kérdezze meg az Urat, merre keressenek élelmet.
Nefihez hasonlóan mi is magunkhoz ragadhatjuk a kezdeményezést, amikor valamilyen gonddal szembesülünk. Dolgozhatunk azon, hogy megváltoztassuk azt, ahogy a körülményeinkre tekintünk, és felkészítsük magunkat arra, hogy tanácsot kérjünk az Úrtól, bízva abban, hogy Ő iránymutatást fog adni nekünk.
Fordulj a szentírásokhoz! (1 Nefi 17:22–42)
Amikor Lámán és Lemuel kigúnyolták Nefit, amiért nekiállt hajót építeni, ő szentírásokra hivatkozva mutatta meg nekik, hogy milyen fontos követni az Úr parancsolatait. Emlékeztette a bátyjait, hogy Mózes az Úr hatalmával választotta ketté a Vörös-tengert, és segített az izráelitáknak elmenekülni Egyiptomból.
Amikor nehezünkre esik megértenünk, hogy mit cselekszik az Úr keze az életünkben, akkor a szentírásokhoz fordulhatunk, hogy új látásmódra és sugalmazásra tegyünk szert, amint párhuzamokra lelünk a saját élményeink és az ősi próféták tapasztalatai között.
Bízz az Úrban! (2 Nefi 4:19–35)
Ebben a fejezetben Nefit legyűri a gyengeségei, a bűnei és a kísértései miatt érzett elkeseredés. Bánata azonban csak három versen át tart. Nefi diadalmasan idézi fel, kiben bízott (lásd 19. vers), és kijelenti, hogy nem test karjába helyezi bizalmát (lásd 34. vers).
Nefi szavai arra emlékeztetnek minket, hogy amikor nem sikerül megfelelni valamely elvárásnak, akkor az Úrhoz fordulhatunk, és bízhatunk az Ő megváltó hatalmában.
Az élet tele van váratlan és szokatlan fordulatokkal, és olykor ez a kiszámíthatatlanság elviselhetetlenül soknak érződhet.
Ahogy azonban Russell M. Nelson elnök a közelmúltban tanította: „Bármilyen kérdéseitek vagy gondjaitok legyenek is, a válasz mindig Jézus Krisztus életében és tanításaiban található. Tudjatok meg többet az Ő engeszteléséről, szeretetéről, irgalmáról, tanáról és visszaállított evangéliumáról, melyet a gyógyulás és a fejlődés jellemez. Forduljatok Őhozzá! Kövessétek Őt!”1
És hol is lehetne jobban fellelni az Ő szeretetét és tanításait, mint a próféták szavaiban a Mormon könyvében? A Nefihez hasonló ősi próféták tanításai a mi napjainkra íródtak, és az igazságaikban mindig békességre, vigaszra és megerősítésre lelhetünk a jövőt illetően, amikor úgy tűnik, hogy az élet éppen nem úgy alakul, ahogy reméltük.
Az a kérésem hozzád, hogy tanulmányozd a Mormon könyve tanításait és igazságait az idei év során.