4. lecke – Felkészülési anyag az osztály számára: Célra és örömre lelni az Úr alkotásaiban. Jézus Krisztus és az Ő örökkévaló evangéliuma hitoktatói anyag (2023)
4. lecke – Felkészülési anyag az osztály számára. Jézus Krisztus és az Ő örökkévaló evangéliuma hitoktatói anyag
4. lecke – Felkészülési anyag az osztály számára
Célra és örömre lelni az Úr alkotásaiban
M. Russell Ballard elnök a Tizenkét Apostol Kvórumából ezt mondta: „Gondoljatok bele, mi történne, ha mindannyian időt szánnánk arra, hogy alaposan megvizsgáljuk a minket körülölelő természet csodáit, és elkötelezzük magunkat, hogy többet tudjunk meg erről a világról, amelyet Isten számunkra teremtett!” (“God’s Love for His Children,” Ensign, May 1988, 57). Miközben a teremtés csodáján elmélkedsz, gondold át, mit tanulhatsz a Teremtőről és az Ő ránk vonatkozó céljairól.
1. szakasz
Hogyan adhat további értelmet az életemnek a teremtés céljának a megértése?
Milyen gondolataid és érzéseid támadtak korábban, amikor az éjszakai égbolt csillagait nézted – talán csodálkozás, ámulat, áhítat vagy akár a jelentéktelenség érzése?
A csillagászat tudománya bepillantást enged a világegyetem döbbenetes méretébe. Csak a mi galaxisunkban van „mintegy 2–4 milliárd csillag. Ez mégis csupán egy a galaxisok milliárdjai közül. […] A becslések szerint a látható világegyetemben lévő összes galaxisban körülbelül 30 milliárd csillag van. Ennek ellenére ez a szám talán csak töredéke mindannak, amennyi ténylegesen létezik” (R. Val Johnson, “Worlds without Number,” Ensign, Aug. 2013, 45).
A teremtésről szóló figyelemre méltó látomásban Mózes látta a földünket és a lakóit, majd tudomást szerzett a világegyetem hatalmas kiterjedéséről. Azt is megtudta, hogy Mennyei Atya irányítása alatt Jézus Krisztus teremtett minden dolgot (lásd Mózes 2:1, lásd még Móziás 3:8; János 1:1–3). Isten kezének a műve láttán Mózes „nagyon álmélkodott és csodálkozott” (Mózes 1:8), és azt kérdezte: „Mondd el nekem, kérlek, miért vannak így ezek a dolgok, és mi által alkottad őket?” (Mózes 1:30; lásd még 27–37. vers).
Dieter F. Uchtdorf elnök, aki akkor az Első Elnökség tagja volt, ezt mondta Isten céljáról a teremtést illetően:
„Isten maga mondta, miszerint mi vagyunk az oka annak, hogy megteremtette a világegyetemet! Műve és dicsősége – e pompás világegyetem rendeltetése – az emberiség szabadítása és felmagasztosulása. […] Mennyei Atyánk azért teremtette meg a világegyetemet, hogy elérhessük fiaiként és lányaiként kapott lehetőségeink teljességét.
Látszólagos ellentmondás támad tehát az emberben: Istenhez képest az ember semmi; Istennek azonban mi jelentünk mindent.” (Vö. Számítotok Neki! Liahóna, 2011. nov. 20.)
2. szakasz
Hogyan lelhetek nagyobb örömre az Úr alkotásaiban?
Az egek és a föld megalkotása után Isten a hetedik napon megpihent minden munkájától, és azt mondta: „minden dolog, amit alkottam, elkészült, és én, Isten, láttam, hogy jók” (Mózes 3:2). Aztán pedig megáldotta a hetedik napot. Mit tanulhatsz a Teremtőről abból, hogy időt különített el a teremtés szépségének a megtekintésére? Az elmúlt hét folyamán milyen gyakran szakítottál időt arra, hogy lelassíts és élvezd az Úr alkotásait?
Egy Joseph Smith prófétának adott kinyilatkoztatásban a Szabadító megnevezte azokat a fizikai és lelki áldásokat, amelyek azokat érik, akik megszentelik a sabbat napját (lásd Tan és szövetségek 59:9–19). Ezen áldások közé tartozik „a föld teljesség[ének]” (Tan és szövetségek 59:16) az élvezete.
A földön lévő csodák közül mi vagyunk Isten legnagyszerűbb alkotásai. Mennyei Atya és Jézus Krisztus „lementek, hogy összerendezzék az embert az ő saját képmásukra, …férfivá és nővé” (Ábrahám 4:26–27). Gordon B. Hinckley elnök így tette bizonyságát:
„A testünk szent. Isten képmására lett megalkotva. Bámulatos, az Istenség mindent betetőző alkotása ez.” (“Be Ye Clean,” Ensign, May 1996, 48)
A test elnyerése központi szerepet játszik örökkévaló fejlődésünkben (lásd Tan és szövetségek 93:33–34). David A. Bednar elder a Tizenkét Apostol Kvórumából ezt tanította:
„Fizikai testünk lehetővé teszi, hogy olyan széleskörű, mélységes és intenzív tapasztalatokat szerezzünk, melyekre a halandóság előtti létünkben nem tehettünk volna szert.” (Hiszünk abban, hogy erkölcsösnek kell lennünk. Liahóna, 2013. máj. 41.)
A Szabadítóval ellentétben Sátán eltorzítja testünk isteni célját, és arra csábít minket, hogy helytelenül használjuk. Susan W. Tanner elnök, a Fiatal Nők korábbi általános elnöke ezt tanította:
„[Sátán] sokakat kísért arra, hogy erkölcstelenségen, szemérmetlenségen, élvhajhászáson és függőségen keresztül bemocskolják a test e nagyszerű ajándékát. Néhány embert arra vesz rá, hogy lenézzék a testüket; másokat pedig arra csábít, hogy hódoljanak a testüknek. Mindkét esetben arra bírja rá a világot, hogy a testre csupán tárgyként tekintsenek. […]
Testünk a templomunk. Nem kevésbé, hanem jobban hasonlítunk Mennyei Atyánkhoz azért, mert van testünk. […] Tartsuk tiszteletben a test szentségét a halandóság során, hogy az Úr megszentelhesse és felmagasztalhassa azt az örökkévalóságra!” (Vö. A test szent mivolta. Liahóna, 2005. nov. 13, 15.)
3. szakasz
Hogyan mélyíthetem el az Úr alkotásaira vonatkozó tudásomat a szentírások és a tudomány tanulmányozása által?
Isten alkotásairól való tanulásunk egyik módja a tudomány. Sokat tanultunk például az orvosi kutatásokból az emberi test működéséről, az ökológiából az élővilág sokszínűségéről, a meteorológiából az időjárási mintákról, és még sokkal több mindenről.
Olykor előfordulhat, hogy olyasmit tanulsz a tudományból, ami látszólag ellentmond a szentírásoknak. Amikor látszólagos ellentmondással találkozol, hasznos lehet a következő nézőpont Russell M. Nelson elnöktől:
„Nincsen ellentmondás a tudomány és a vallás között. Az ellentmondás mindig vagy a tudomány, vagy a vallás, vagy éppen mindkettő hiányos ismeretéből származik. […]
Minden igazság része Jézus Krisztus evangéliumának. Az igazság, akár egy tudományos laboratóriumból, akár kinyilatkoztatáson keresztül az Úrtól jön, összeillik.” (Idézve itt: A tudomány és az igazságkeresésünk. Liahóna, 2016. júl. Eredeti forrás: Church Leaders Gather at BYU’s Life Sciences Building for Dedication,” Church News, Apr. 17, 2015, ChurchofJesusChrist.org).
Bár a tudomány segíthet nekünk magyarázatot találni arra, hogyan történnek a természetes folyamatok, az Úr evangéliuma a miértekre összpontosít. A tudomány és a vallás gyakran különböző kérdéscsoportokkal foglalkozik. A szentírásbeli próféták főként azt hangsúlyozzák, mit kell megértenünk a Teremtővel és az Ő céljaival kapcsolatban. (Lásd A tudomány és az igazságkeresésünk. Liahóna, 2016. júl. 55–57.) A tudományos ismeretek korlátairól szólva Dallin H. Oaks elnök ezt tanította:
„A tudomány módszerei az úgynevezett tudományos igazsághoz vezetnek minket. Azonban a »tudományos igazság« nem az élet egésze. Azok, akik nem tanulnak »tanulmányozás és hit által is« (Tan és szövetségek 88:118), az igazságról való ismereteiket arra korlátozzák, amit tudományos eszközökkel igazolni tudnak. […]
Igaz és tartós örömre lelünk, ha megismerjük az igazságot arról, kik vagyunk, mi a halandó élet jelentése, és hová megyünk, amikor meghalunk, valamint ezen igazság szerint cselekszünk. Ezek az igazságok nem ismerhetőek meg tudományos vagy világi módszerekkel.” (Az igazság és a terv. Liahóna, 2018. nov. 25.)
Amikor összevonjuk a teremtésről való lelki és tudományos tanulásunkat, az elmélyítheti az Istenről való ismereteinket, még akkor is, ha még vannak megválaszolatlan kérdéseink. A saját kérdéseiden töprengve ne feledd, hogy a millennium idején minden dolog ki lesz nyilatkoztatva, beleértve „a fent lévő dolgokat, valamint a lent lévő dolgokat, a földben és a földön és az égben lévő dolgokat” (Tan és szövetségek 101:34).