19. lecke – Felkészülési anyag az osztály számára: Az Úr segítése a halottak megváltásában. Jézus Krisztus és az Ő örökkévaló evangéliuma hitoktatói anyag (2023)
19. lecke – Felkészülési anyag az osztály számára. Jézus Krisztus és az Ő örökkévaló evangéliuma hitoktatói anyag
19. lecke – Felkészülési anyag az osztály számára
Az Úr segítése a halottak megváltásában
Mit tudsz az őseidről? Akár sokat, akár keveset tudsz, fontos emlékezned arra, hogy valódi emberek voltak. Mindegyikük Mennyei Atya szeretett leánya vagy fia. Gondolj bele, hogy a történelem során hányan éltek és haltak meg az őseid és mások közül Jézus Krisztus ismerete nélkül, vagy hányuknak nem volt lehetősége részesülni az evangélium szertartásaiban. Tanulmányozás közben gondold át, hogyan segített a Szabadítónak a lélekvilágban végzett szolgálata minden emberre kiterjeszteni az evangélium áldásait. Gondold át, te mit tehetsz azért, hogy segíts a Szabadítónak a halottak megváltásában.
1. szakasz
Mit tanít nekünk Jézus Krisztusról a lélekvilágban végzett szolgálata?
Spencer J. Condie elder a Hetvenek egykori tagjaként ezt mondta:
„Jézus halálának és feltámadásának tényét alapvető tantételekként hirdetik a keresztény felekezethez tartozók. Azonban az, hogy mit tett Jézus halhatatlan lelke halála után és feltámadása előtt, az utolsó napi szentek kivételével mindenki számára rejtély” (Az Üdvözítő látogatása a szellemvilágba. Liahóna, 2003. júl. 26.).
A lélekvilág sokak számára talány, mert a Biblia alig utal rá. Halandó szolgálata során Jézus Krisztus megjövendölte, hogy eljön az idő, mikor „a halottak hallják az Isten Fiának szavát, és a kik hallják, élnek” (János 5:25, lásd még 24., 26–28. versek). Amikor Jézus a kereszten volt, azt mondta a mellette lévő bűnbánó tolvajnak: „Bizony mondom néked: Ma velem leszel a paradicsomban [vagyis a lélekvilágban]” (Lukács 23:43, lásd még Szentíráskalauz: paradicsom, JezusKrisztusEgyhaza.org). Péter később azt tanította, hogy Jézus a halála után „elmenvén, a tömlöczben lévő lelkeknek is prédikált” (1 Péter 3:19; 4:6).
1918-ban Joseph F. Smith elnök Péter ezen szavain és a Szabadító engesztelésén elmélkedett, amikor figyelemre méltó látomásban volt része a lélekvilágról (lásd Tan és szövetségek 138:1–11).
![The Commissioned [A megbízottak]. Készítette: Harold I. Hopkinson](https://assets.ldscdn.org/52/6b/526b42a4a55f11ecb085eeeeac1ef71c327bfb52/jesus_in_spirit_world_hopkinson.png)
The Commissioned [A megbízottak]. Készítette: Harold I. Hopkinson
Tanulmányozz az órára való felkészülés részeként!
Olvasd el a Tan és szövetségek 138:12–19, 23–24-et, és képzeld el, milyen lehetett ott lenni az ezekben a versekben leírt hithű lelkekkel.
E látomás során Joseph F. Smith elnök azon töprengett, hogyan taníthatta a Szabadító az evangéliumot a halottak lelkeinek, hiszen oly rövid ideig volt ott (lásd Tan és szövetségek 138:25–28).
Tanulmányozz az órára való felkészülés részeként!
Olvasd el a Tan és szövetségek 138:29–35-öt, és nézd meg, hogyan készítette elő a Szabadító az utat ahhoz, hogy evangéliumát a lélekvilágban minden embernek prédikálják.
![Christ Preaching in the Spirit World [Krisztus a lélekvilágban prédikál]. Készítette: Robert T. Barrett](https://assets.ldscdn.org/b6/cd/b6cd27f2a55e11ec8909eeeeac1ecc97e0ff0613/christ_spirit_world_lds_barrett.png)
Elmélkedj az órára való felkészülés részeként!
Mit tudunk meg a Szabadítóról Smith elnök látomásából? Hogyan magyaráznátok el ennek a figyelemre méltó eseménynek a jelentőségét valakinek, aki még nem hallott róla?
2. szakasz
Hogyan segíthetem az Urat a halottak megváltásában?
Végtelen szeretetük és irgalmasságuk miatt Mennyei Atya és Jézus Krisztus minden ember számára előkészítette az utat, hogy részesülhessenek a felmagasztosuláshoz szükséges szertartásokban – a keresztelésben, a konfirmálásban, a melkisédeki papságba való elrendelésben (férfiak számára), a templomi felruházásban és a házassági pecsételésben. Amikor örökkévaló szemszögből nézzük, a fátyol mindkét oldalán látjuk a Szabadító követőit, akik együtt munkálkodnak Ővele Mennyei Atya minden gyermekének a szabadításáért. A halottak szabadításának a munkája szent lehetőség, melyben most és egész életünkben részt vehetünk. Az egyik módja annak, hogy segítsünk ebben a munkában, a helyettes általi szertartások útján történik, melyeket csak templomokban lehet elvégezni.
Prófétáin keresztül az Úr minden egyháztagot arra kér, hogy készítse elő saját családtörténetét, és azonosítsa be azokat, akiknek szabadító szertartásokra van szükségük. Russell M. Nelson elnök ezt tanította:
„Ha megtesszük másokért, amit ők nem tudnak megtenni magukért, azáltal a Szabadító példáját követjük, aki véghez vitte az engesztelést, hogy megáldja mások életét” (vö. A templomi áldásokra való személyes felkészülés. Liahóna, 2001. júl. 40.).
D. Todd Christofferson elder a Tizenkét Apostol Kvórumából ezt mondta a templomokban végzett helyettes általi munkáról:
„A halottakért tett erőfeszítéseink ékesszólóan tanúskodnak arról, hogy Jézus Krisztus az egész emberiség isteni Megváltója. Kegyelme és ígéretei még azokhoz is eljutnak, akik az életben nem találnak Rá” (vö. A halottak megváltása és Jézus tanúbizonysága. Liahóna, 2001. jan. 13.).
Dale G. Renlund elder a Tizenkét Apostol Kvórumából felsorolta azokat a „lélegzetelállítóan bámulatos” áldásokat, amelyeket a családtörténeti és templomi munka végzése során kaphatunk:
„A Szabadítónak és az Ő engesztelő áldozatának a fokozottabb megértése;
A Szentlélek fokozottabb hatása az életünkben, hogy erőt és útmutatást kapjunk a saját életünkre vonatkozóan;
Fokozottabb hit, mely által a Szabadítóhoz való megtérésünk mély és maradandó lesz;
Fokozottabb képesség és késztetés a tanulásra és a bűnbánatra, annak köszönhetően, hogy jobban értjük, kik vagyunk és honnan jövünk, illetve tisztábban látjuk, hogy merre tartunk;
Fokozottabb finomító, megszentelő és mérsékelő hatások a szívünkben;
Fokozottabb öröm azáltal, hogy fokozottabb képességgel rendelkezünk az Úr szeretetének megérzésére;
Fokozottabb családi áldások, függetlenül a jelenlegi, múltbéli vagy eljövendő családi körülményeinktől és a családfánk esetleges tökéletlenségétől;
Fokozottabb szeretet és nagyrabecsülés az őseink és az élő hozzátartozóink iránt, mely által többé nem érezzük magunkat egyedül;
Fokozottabb erő annak felismerésére, hogy minek van szüksége gyógyulásra, ezzel pedig – az Úr segítségével – fokozottabb erő mások szolgálatára;
Fokozottabb védelem az ellenség kísértései és egyre erősödő befolyása ellen; illetve
Fokozottabb segítség a nyugtalan, megtört vagy aggódó szívek begyógyításához és a megsebzett éppé tételéhez.
Ha valaha is imádkoztatok ezen áldások valamelyikéért, vegyetek részt a családtörténeti és templomi munkában! Ha így tesztek, imáitok válaszra lelnek majd. Amikor szertartásokat végeznek az elhunytak javára, Isten földi gyermekei meggyógyulnak” (vö. Dale G. Renlund: Családtörténeti és templomi munka: pecsételés és gyógyítás. Liahóna, 2018. máj. 47.).
Cselekedj!
Mit tehetnél ma azért, hogy részt vegyél az Úrral a templomi és családtörténeti munkában? Ha gondolod, beszélhetsz egy családtagoddal az őseidről, indexelhetsz, jobban megismerkedhetsz a FamilySearch programmal, vagy elmehetsz a templomba, ahol szertartást végezhetsz egy elhunytért.